Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Korunk Galéria

vissza
2010. október 22. - SZOLNAY-KIÁLLÍTÁST fontosság:
... rendez a Korunk Galéria Szolnay Sándor: Erdély színei című dokumentumkötetének megjelenése alkalmából. A megnyitót október 22-én, pénteken 13 órakor tartják a belvárosi unitárius egyház tanácstermében (Brassai utca 6.). A kiállítást Kántor Lajos nyitja meg, majd felolvassák Sümegi György budapesti művészettörténész Szolnay Sándort méltató szövegét.

Munkái:
http://cid-ee72880c5a98249c.office.live.com/browse.aspx/GALÉRIA/S/Szolnay%20Sándor
 
 
 
beirta: Horváth László - 17:00 | 20 Octombrie, 2010

Lásd a(z) "--*-*- Még több fotó -*-*-" újságban megjelent cikket itt.
 

2010. október 23. - Szolnay-tárlat Kolozsváron
Szolnay Sándor kolozsvári festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap délben a belvárosi unitárius egyház tanácstermében (Brassai utca 6.).

A Korunk Galéria által szervezett tárlat megnyitóján a Sümegi György budapesti művészettörténész által szerkesztett Erdély színei című dokumentumkötetet is megismerhették az érdeklődők. Amint az a Kántor Lajos irodalomtörténész bevezetőjéből is kiderült, a kötetben eddig ismeretlen dokumentumok és Szolnay-reprodukciók kaptak helyet, a kiállítás megszervezése során pedig három magángyűjtemény anyagából válogattak. – 1978 novemberében E. Szabó Ilona nyitotta meg a Szolnay munkáiból a Korunk Galériában szervezett kiállítást, amelynek középpontjában többnyire a művész önarcképei álltak. A mostani tárlaton mindössze két portré kapott helyet: az alkotások többsége tájkép, érzékeltetve, miként halad Szolnay a sötétebb képektől a világosabbak, könnyedebbek felé. Nem maradnak el a virág-csendéletek sem – magyarázta Kántor Lajos.

Az Erdély színei című dokumentumkötet kapcsán megjegyezte: az abban szereplő, a nagyközönség körében mindeddig ismeretlen írások révén a korabeli művészeti vitákba is betekinthetünk. A számos írás között megtaláljuk azt is, amelyben Szolnay az ifjú festőjelöltet, Balázs Pétert kedves szavakkal méltatja és művészetének kibontakozását várja. Sümegi György megnyitóbeszédének hiányában Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök, a festőművész rokona a kötet bevezetőjéből olvasott fel egy rövid részletet, a rendezvényt pedig Szép Bálint és Szőcs Márton muzsikája zárta. A kiállítás a következő napokban és jövő héten látogatható.
FERENCZ ZSOLT
   
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 09:18 | 23 Octombrie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2010. október 26. - Szolnay Sándor emlékezete


Magángyűjtemények anyagából válogatott alkotásokból – tájképek, virágcsendéletek, portrék – rendezett kiállítással és Sümegi György budapesti művészettörténész szerkesztésében Erdély színei címmel a Komp-Press Kiadónál megjelent, Szolnay-dokumentumokat tartalmazó kötettel adózott a Korunk Galéria Erdély egyik legjelentősebb festője, Szolnay Sándor emlékének. Amint arról szombati lapszámunkban már beszámoltunk, a tárlatot a belvárosi unitárius egyház tanácstermében október 22-én Kántor Lajos nyitotta meg. Az eredeti elképzelés szerint, ezt követően, Sümegi György Szolnay Sándort méltató, Budapestről küldött írásának kellett volna elhangzania. Technikai okok miatt azonban a szöveg nem érkezett meg. Ezt a hiányosságot szeretnénk most bepótolni az említett méltatás közlésével.

Tisztelt Jelenlévők,

Hölgyeim és Uraim!

Igaza lehet Aurel Ciupénak – márpedig nincs okunk nem hinni Őneki –, amikor azt mondja, hogy „a három legnagyobb hazai magyar festő Nagy István, Nagy Imre és Szolnay Sándor volt.” Szolnay Sándor az első világháborúból hazatérve betegsége és a szűkös körülmények szorításában is a minőségi, nemzetiségi hovatartozásra tekintettel nem lévő képzőművészet, a kvalitásos alkotók (Ciupétől Walter Widmannig, Szervátiusz Jenőig) összefogásáért (lásd: Barabás Miklós Céh) dolgozott. A művészetoktatás elkötelezettjeként pedig rajziskolát vezetett és eljutott a Magyar Művészeti Intézet tervezéséig is.

E. Szabó Ilona kitűnő kismonográfiája (1974) és a csak a Szolnay által írt levelekből közreadó A világ legvégén című kötet után azt gondolhatta a művészetét szerető, hogy minden el lett mondva róla. Én is így hittem, és nem jutott volna eszembe új könyvet összeállítani második lugánói látogatásomig. Szolnay Judit – Isten nyugosztalja – és Szolnay Ádám vendégszeretetében főleg az édesapjuk élete és művészete volt a beszédtéma. A megidézett s művekkel is jelen lévő alkotóról azonban egy bordó bőrönd tartalma, dokumentumai, plakátjai és fényképei alapján egyre többet tudtam. Mindezt – természetesen bizonyos további pótlásokkal, kiegészítésekkel együtt – most örömmel nyújtom át a Tisztelt Olvasónak, a Tisztelt Művészetértőnek, Művészetszeretőnek, aki után egyébként Szolnay is jogosan vágyott. Korántsem hiszem, hogy már minden fontos Szolnay-dokumentumot ismerünk, mert hiszen ahogyan az e kötetben szereplő Dési Huber levél pesti antikváriumban bukkant föl, ugyanígy jöhetnek még nyilvánosságra Szolnaynak írt fontos levelek. Talán mégis kiegészíti, gazdagítja e kiadvány a Szolnay művészetéről, a közösségért végzett munkájáról, a korszak képzőművészeti levegőjéről kialakult tudásunkat.

A lugánói Szolnayaknak, Juditnak és Ádámnak tartozom elsősorban köszönettel érte. Azután a könyv tervezését és műszaki szerkesztését az Idea Plusnak, Kerekes Györgynek az olvasószerkesztői munkát, Vass Dánielnek (Lugano), Szentes Zágonnak és Müller Rolfnak a fekete-fehér és a színes reprodukciókat köszönöm meg. Márton Attila, a Komp-Press Kiadó és a Korunk is fogadják hálás köszönetemet. S végül, de mégsem utolsósorban a sorozatszerkesztő Kántor Lajosnak, aki a sorozatkezdő Miklóssy Gábor gyűjtemény előszavában írta: „ A megőrzött feljegyzések, művészi vallomások, levelek sokféle konfliktusoktól szabdalt korszakba világítanak be – és természeten alapvetően fontosak az illető életmű és a kortársak magatartásának megvilágítása szempontjából”.

Szolnay Sándor sajátos, egyéni színvilágáról – amit Önök most közvetlenül is tanulmányozhatnak – Gy. Szabó Béla mondta: „ezek a mi színeink. Erdély színei”.
Sümegi György művészettörténész
Budapest, 2010. október 19.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:30 | 26 Octombrie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB