Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Képzőművészeti kiállítások

vissza
2010. március 06. Jelképes műemlékvédő térfoglalás a Szabók bástyájában fontosság:
 
 
 
beirta: Horváth László - 07:57 | 08 Martie, 2010

Lásd a(z) "Még több fotó--SkyDrive--Kiállitások--Szabók bástyája--..." újságban megjelent cikket itt.
 

Jelképes műemlékvédő térfoglalás a Szabók bástyájában

Szombaton ünnepi közgyűlést tartott a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, amelynek középpontjában az egyesület huszadik „születésnapja” állott. A helyszín pedig egészen stílszerű volt: Kolozsvár legpatinásabb épületében, a tavaly felújított Szabók bástyájában (Bethlen-bástyában) zsúfolódott össze a sok hivatalosság (Kelemen Hunor művelődési miniszter, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul, László Attila alpolgármester, Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és más közéleti személyiségek), valamint számos érdeklődő, hogy részvevője lehessen az eseménynek. Előbb a földszinten megnyitották Takács Gábor és Balázs László Műemlékek ex librisen és bőrplasztikán című tárlatát, majd az emeleti üléstérben folytatódott az ünnepi műsor. Többen a megjelentek közül szimbolikus térfoglalásnak értékelték a rendezvényt a remekül renovált középkori műemléképületben, amely derekasan viselte „terhelési próbáját”. [Kommentálható]


A képzőművészeti kiállítás megnyitóját Németh Júlia műkritikus történelmi visszatekintéssel vezette be: az első ex librist egy Kr. e. 1400 esztendővel írt papirusztekercsen találták meg. A középkori könyvnyomtatás idején felvirágzott a könyvjel művelése, a 19. századi átmeneti visszaesés után azonban a 20. században funkcióváltáson esett át, a 21. századi elektronikus változat pedig nem szorítja ki klasszikus elődjét. A március 13-ig látható tárlaton a két kiállító közös témát (templomok, műemlékek) és különböző technikákat mutat be: Balázs László bőrplasztikái emlékeztetnek a fametszetekre, Takács Gábor klasszikus könyvjeleit pedig a biztos vonalvezetés és sajátos meglátások jellemzik. Utóbbit nemrég hívták meg az Isztambulban megrendezendő ex libris kiállításra. A tárlatnyitó hangulatát Albert Júlia színművész szavalata (Szilágyi Domokos: A város; Reményik Sándor: Benéz a havas; Reményik Sándor: Torony) emelte.

Folytatásként az emeleten Gaal György, a KLMT elnöke az egyesület fennállásának eddigi fontosabb eseményeit elevenítette fel. A beszámolóból többek között kiderült hogy az 1990. február 7-én a Balogh Ferenc kezdeményezésére megalapított műemlékvédő egyesület konferenciák szervezésében, Erdély-szerte emléktáblák kihelyezésében, restaurátorok képzésében, kiadványok megjelentetésében jeleskedett, szakvéleményét az RMDSZ rendszeresen kikérte. Tartották és a továbbiakban is tartani fogják a kapcsolatot a sepsiszentgyörgyi és nagyváradi testvér-egyesületekkel.

Ezután Maksay Ádám ügyvezető alelnök és Barta Csaba kivetítve mutatta be a Mátyás-szoborról készült térfelmérést. Nagyon pontos, háromdimenziós, nagyon igényes műszaki eljárásról van szó, amely a több hónapig eltartó kézi felmérést néhány órányi munkával helyettesíti.

Szép Gyula ügyvezető alelnök laudációjával a KLMT tiszteletbeli pártoló tagjává fogadták Kelemen Hunor művelődésügyi minisztert. A kitüntetett elmondta: még rádiósként került kapcsolatba az egyesülettel, amelyet fennállása alatt a szakmaiság, a komolyság és a tapasztalat jellemzett. A KLMT-t önszerveződésünk részének tekinti, és további támogatásáról biztosította. Idén szeretné kidolgoztatni a kulturális örökség törvénykönyvét. A kulturális tárca szűkös anyagi hátterét néhány adattal érzékeltette: 2010-ben Romániában a GDP 0,2%-át kapja, miközben Bulgáriában 0,6%, Franciaországban 3,8% a művészetek részesedése a bruttó nemzeti össztermékből. Egy állampolgárra az állami költségvetésből Romániában 8 euró, Lengyelországban 86 euró jut kulturális célokra.

A közgyűlés további részében gazdasági-pénzügyi jelentés hangzott el, kerekasztal-beszélgetés folyt az erdélyi magyar műemlékvédelem időszerű kérdéseiről (Guttmann Szabolcs vitaindítójával), majd délután a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Balogh Ferenc sírját, ahol Gaal György emlékezett meg az alapító elnökről.

ÖRDÖG I. BÉLA
Fotó:HORVÁTH LÁSZLÓ
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:03 | 08 Martie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

Képzőművészek a műemlékvédelem szolgálatában
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megalakulásának 20. évfordulóját kísérő ünnepi rendezvénysorozat keretében, 2009. március 6-án, a Szabók bástyájában nyílt meg Balázs László bőrplasztika és Takács Gábor ex libris kiállítása.

A műemlékvédelem a műemlékek fölöttébb kései sarja. Az újkor beköszönte előtt csak elvétve születtek olyan intézkedések, amelyeknek célja az értékmentés lett volna. Nyugat-Európában programszerűen csupán a francia forradalom után bontakozott ki a műemlékvédelem, amelynek egyik szószólója Victor Hugo volt. Franciaországban 1830-ban alakult meg az első állami műemlékvédő szervezet, Magyarországon pedig mindössze a 19. század második felében.

Hogy miért e történelmi visszapillantás, s mi köze lehet egy képzőművészeti kiállításnak a műemlékvédelemhez? A jelen példa tanúsága szerint nem is kevés. És nem csupán azért, mert a kiállítók egyike, Takács Gábor a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság irodavezetője. Hanem elsősorban azért, mert a képzőművészeknek ihletforrásul szolgáló műemlék grafikai, vagy más műfajban való megörökítése a művészi funkción túl, áttételesen ugyan, de a megőrzésnek és népszerűsítésnek is egyik formája.

Ugyanakkor emblematikus jelentőségűnek érzem, hogy ez a műemlék ihletettségű, kiállítás éppen egy hosszas vajúdás után nemrég felújított óműemlék épületben, a Szabók bástyájában kapott helyet. Amely immár kiállítási tárgyként is visszaköszön egy Magyari-vers társaságában az egyik exlibrisről, a Takács Gábor által Cseh Áron Gusztáv volt főkonzulnak készített könyvjegyről. Egyébiránt a könyvjegyek sorsa érdekesen alakult az évszázadok, sőt ha nagyon vissza akarunk menni az időben, nyugodtan mondhatjuk, hogy évezredek folyamán. Hiszen az első, tulajdonjogot igazoló vizuális jegy – az exlibris ugyanis ilyen céllal született – az időszámításunk előtti 1400-ból III. Amenhotep könyvtárából való, s egy papírusztekercsen található. A tulajdonképpeni könyvjegy azonban a 15. században, a könyvnyomtatással indult világhódító útjára, bár nyomai már a kézzel írott kódexekben, a corvinákban is felfedezhetők. Német nyelvterületről terjedt aztán tovább, neves művelői között említhetjük Dürert és Behamot. Az első ismert magyar ex libris is Nürnbergből származik, és az 1520-as évek elején Werbőczy István számára készítette nem kisebb szaktekintély, mint maga Ajtósi Albrecht Dürer. A 15. századtól napjainkig a kisgrafika eme sajátos műfaja ugyancsak kanyargós utat futott be. Eleinte az arisztokrácia és a főpapság megrendeléseinek eleget téve heraldikus korszakát élte, a műfaj címeres változatai divatoztak, utaltak a könyvek tulajdonosaira. Majd a polgárosodás beköszöntével vált népszerűvé a könyvtulajdonosok foglalkozására, kedvenc időtöltésére utaló szimbólumok szerepeltetése. A 19. században a könyvjegy némiképp kegyvesztetté vált, hogy aztán a 20. század elejére, az ex libris-gyűjtés elterjedésével, immár eredeti, tulajdonjogot hitelesítő funkciója mellett, önálló életre is keljen, és kapjon helyet – immár a könyvtől függetlenül – a gyűjtők albumaiban. Mára pedig ex webis néven már elektronikus változata is ismeretes. Meggyőződésem azonban, hogy a valódi ex libris létét nem fenyegeti a modern technika szüleménye. A két változat békés egymás mellett élését maga a nyomdaszagú, igazi, „hús-vér” könyv megléte, valamint a könyvjegy gyűjtők és készítők népes tábora szavatolja.

Aminthogy egy műalkotás sikerének alapja a harmónia, azonképpen egy kiállításé is. Most éppen két, látszólag merőben más műfajban tevékenykedő művész sikeres egymásra találásáról beszélhetünk. S nem csupán a tematika, a műalkotások csodálatából fakadó alkotási kényszer és a hasonló szemléletmód közelíti őket egymáshoz, hanem, bizonyos mértékig maga a technika is. Hiszen Balázs László különleges formaérzékről árulkodó, dekoratív bőrplasztikái a fametszetet juttatják eszünkbe. Csakhogy ez esetben nem a levonatok, hanem maga az eredeti alkotás, a dúc kerül bemutatásra, érvényre juttatva az alapanyagban megbúvó, kiaknázatlan lehetőségeket. A technika tökéletes ismeretében a művész biztos kézzel szerez érvényt elképzeléseinek, kombinálja az esetlegességet, a szabálytalanul kihasított bőrdarabot a mértani precizitás szigorával, a gótika és a reneszánsz építkezés sajátos megnyilvánulásainak, a templombelsők egy-egy jellemző részletének, az ablakok, kapuk gyönyörű íveinek felvillantásával, vagy magának a műemléknek, a kolozsmonostori vagy somlyóújlaki templomnak a művészi megörökítésével. A műemlékvédelemnek egy fajtája ez is, hiszen azáltal, hogy művészi átlényegítésben ugyan, de ráirányítja a figyelmet az eredeti alkotásra, annak védelméhez is hozzájárul.

És ugyanezt mondhatjuk el Takács Gábor jobbára hasonló tematikában készült ex libriseiről is. A fametszetben járatos, évtizedek tapasztalatával rendelkező alkotó munkássága a gyűjtők körében is jól ismert. Hazai és külföldi neves személyiségeknek készített könyvjegyei jelentős hányadát díszítik műemlékábrázolások, vagy azokból ihletődött, jellegzetes motívumok. Alapos technikai tudás, sajátos meglátásokról árulkodó egyedi szemléletmód, lendületes vonalvezetés, határozottság sugárzik alkotásaiból. A világjárt művész – barangolásainak, többek között közel-keleti és olaszföldi kiruccanásainak írott és képírott változata egyaránt ismeretes. Most újabb útra és szakmai megmérettetésre készül. Meghívót kapott Isztambulba, a XXXIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszusra, ahol a jeles grafikussal, a kolozsvári nemzetközi kisgrafikai biennálék szervezőjével Ovidiu Petcaval együtt képviseli majd Kolozsvárt. Ez alkalomra készített könyvjegye a kiállításon is helyet kapott.

Elhangzott 2009. március 6-án, a kiállítás megnyitóján.

NÉMETH JÚLIA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:13 | 17 Martie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB