Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Képzőművészeti kiállítások

vissza
2010. február 11 - ANTAL TÖVISSI ANNA: BŰNÖK fontosság:
...című grafikai kiállítását nyitja meg Székely Géza képzőművész-tanár február 11-én, csütörtökön du. 6 órakor az Apáczai Galériában (Király/I. C. Brătianu utca 26., Apáczai-líceum épülete). A megnyitón közreműködik Oláh Boglárka (zongora) és Oláh Mátyás (cselló).
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 23:17 | 05 Februarie, 2010

Lásd a(z) "SkyDrive -kiállitások" újságban megjelent cikket itt.
 

Bűnök az Apáczai Galériában
Antal Tövissi Anna Bűnök című grafikai tárlatát nyitották meg csütörtökön délután az Apáczai Csere János Elméleti Líceum épületében lévő Apáczai Galériában: a kiállított alkotásokat Székely Géza képzőművész-tanár ajánlotta a közönség figyelmébe, Vörös Alpár, a tanintézet igazgatója pedig a hónap végén sorra kerülő rendezvényekre hívta fel a figyelmet. A megnyitó hangulatát Oláh Boglárka és Oláh Mátyás muzsikája emelte.

Méltán büszke egykori diákjaira az Apáczai-líceum, sokan közülük szép pályát futottak be, hírnevet szerezve maguknak és iskolájuknak egyaránt az erdélyi képzőművészeti életben. Itt tanult Antal Tövissi Anna is, aki a Képzőművészeti Egyetem grafika szakának elvégzése után már rögtön egyéni tárlattal jelentkezett: Arcok című kiállítását 2009 áprilisában tekinthettük meg a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházában.

A jelenlévők és a kiállító művész köszöntése után Vörös Alpár iskolaigazgató hangsúlyozta: a líceumban van jövője a képzőművészeti oktatásnak, de a diákokon és a tanárokon egyaránt múlik, hogy a nagyszerű alkotásokat a nagyközönség is megismerje. Az iskola fennállásának 90. évfordulója kapcsán február 25. és 27. között sorra kerülő rendezvényekre is kitért: az intézmény történetét részletesen bemutató kötet ismertetése mellett kiállítás-megnyitóra is sor kerül majd, amelynek keretében híres képzőművészek alkotásai mellett fiatal, pályakezdő tehetségek munkáival is megismerkedhetünk.

A mostani tárlat anyagát méltatva Székely Géza képzőművész-tanár kiemelte: Antal Tövissi Anna képeinek megértéséhez a németalföldi kódexillusztrációk és Hieronymus Bosch 15. századi holland festő korába kell visszamennünk, ugyanakkor a fiatal képzőművész művészetére a 1960-as és ’70-es évek lengyel grafikai iskolája is nagy hatással volt. – A hagyományból építkezve Antal Tövissi Anna fel meri vállalni azt a fajta látásmódot, amely a következő nemzedékek számára is megújulási lehetőséget biztosít. Mer kérdezni, és olyan életérzéseket is megfogalmaz, amelyek elől az emberek általában menekülnek. A képek lelkiismeret-furdalást ébresztenek bennünk, és arra intenek: bár néha maszkot viselünk, a problémákat nem tudjuk megkerülni – mondta.

Székely Géza szavai után Oláh Boglárka Dan Voiculescu kortárs zeneszerző Dialógusok című zeneművét adta elő zongorán, majd Oláh Mátyás csellón játszotta el Rachmanyinov Keleti tánc című szerzeményét.
FERENCZ ZSOLT
FOTÓ: HORVÁTH LÁSZLÓ
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 05:31 | 13 Februarie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

Bűnök


Antal Tövissi Anna tárlata az Apáczai Galériában

A lét nyíltságával való szembehelyezkedés.


A fény-ember, az Adam Kadmon anyagba süllyedése: az eredendő bűn forrása. Az egzisztenciális alapállástól történő elszakadás. Gyökereit vesztett, korrumpálódott életvitel. A társadalmi bűnöknek mindent átfogó, behálózó hatalma. Következménye: az értékvesztés. A hitelvesztettség. Amikor az életfolyamatokat nem az éthosz, hanem a siker mindenhatósága vezérli. Nem a tisztességes szellemi és fizikai (alkotó)- munka eredményeként létrejövő emberi viszonyok, de a becstelenség meghatározta, az erkölcstelenség árán megszerzett elvtelen előnyök jelentik az értéket. A hatalmat. A pénzt. A mammon, mint a mindenhatóság letéteményessége. Földi mennyország igézete. Ahol az angyali természet, a másság keskeny ösvényének a vállalása, hétköznapiságunk értelmében véve, már eleve bukásra ítéltetett. Ahol a női szépség, már nem az anyaság ígérete, hanem a testiségből fakadó megélhetés. Nem az archaikus értelemben vett termékenységi földanya-kultusz vagy a keresztyén eszmeiség Máriájának szentsége, hanem prostitúció. Vagy éppen abortusz. Mert gyermek helyett, az anyagi élvezetek hajhászása az elsődleges. Termelés és fogyasztás. A technikai csodák mentsvárai mögé való elbújás, mint önfaggató, legvégső dolgainkkal való szembesülésünk elkerülésének, elodázásának tárgyi kellékei. Minden csak díszlet. Minden csupán menekülés a halál elől, a felpuhányított élet álvalóságába. Ezek a kérdések foglalkoztatják Antal Tövissi Anna művészi énjét. Ezeket a sorsunkat, életünket behálózó alaproblémákat, s végső soron ebből származó dillemáinkat fogalmazza képi valósággá, a főleg vegyes technikájú (manuális rajzok, fotóaplikációk, montázsok, digitális grafikai megoldások kombinációja) nagy és kisebb méretű alkotásaiban. Művészetének gyökere? – Preromanikus és romanikus németalföldi kódexillusztrációk, Hieronymus Bosch apokaliptikus, látomásos művészete, Francisco L. de Goya és Honoré Daumier kritikai realizmusa. És a XX. század, Kate Kolwitz, Otto Dix, Salvador Dalí, Max Ernst, Giacometti stb. műveiben megfogalmazódó szürrealisztikusan abszurd látomások. S mindezek együttvéve, ahogyan az 50-es, 60-as, 70-es évek lengyel grafikájának parttalan realizmusa által, társadalom kritikai éllel megfogalmazódnak.

Antal Tövissi Anna most szárba szökő művészi szemléletének, illetve közlendőjének személyes vonásai pedig – tehetnénk fel a kérdést: hol húzódnak meg, milyen érzékenységek, hajlamok mentén keresendők? – Először is: kisebb méretű, most kiállított, képzett rajztudásról árulkodó szépia rajzaiban, amelyek nagy méretű alkotásai előtanulmányaiként is tekinthetők (Csonka I.- II., Vázlat I.-II.-III., Babák I.-II.). Továbbá: alkotásai hangvételében jól kitapintható az erdélyi valóság, a személyes megtapasztalás élményszerű naprakészsége. A jelzett művészettörténeti előzményekből fakadó tanulságok tudatos vállalása mellett, az élet abszurditásaira választ kereső, a lét problémáit a maguk mélységeiben, társadalmi összefüggéseiben feltárni vágyó elszánt törekvés. Ilyen alkotások: Non plusz ultra, Drágaságom, Gyógyik és bogyók, Kincsecskéim, Cím nélkül I.-II. Csak néhány, abból a nagyobb méretű és a digitális grafika lehetőségeit alkalmazó, vegyes technikában kivitelezett sorozatból, amelynek darabjai már címükben is sokat sejtetőek. A plakát látványszerű, meggyőző erejét is felvonultató munka mindahány, amelyek külön-külön egyenként is, megrázó erővel, a groteszk ábrázolás eszköztárát is felhasználó kíméletlenséggel tárják fel a testi prostitúció exhibicionizmusát, a szerelem megvásárolhatóságának rémkép-valóságát, az öncélú fogyasztói életvitel neurózisba fulladó, gyógyszerfüggő, ön-elemésztő mivoltát, a talán még érintetlennek tűnő gyermekszeretet önös célokra kisajátító, a gyermekek világát is a mohóság oltárán feláldozni kész felelőtlen kegyetlenséget. Mert ha úgy kívánja vélt, személyes érdekünk: kényünk, kedvünkre, kényelmünk érdekében abortálhatunk is. Ha a Willendorfi Vénusz, a termékenység archaikus idolja, akkor az Antal Tövissi Anna (Cím nélkül II.) által ezt a motívumot átértelmező alkotás, parafrázisa az akaratlagos, önpusztító meddőségnek. Vagy a kezek, ha csak akkor kapaszkodnak egymásba (Kezek), amikor már infernóba kerülve (lásd pl: gázkamra), az utolsó leheletért küzdenek... Elkerülhető lett volna, elkerülhető lehetne-e mindez? Megelőzhetők lehetnének-e az embert méltóságában és létében veszélyeztető, ilyen és ezekhez hasonló, abszurd történések? Lehet, hogy már csupán gubancainkban vergődve, a technikai társadalom kábelhuzalainak függvényében sínylődve (Gubanc I.-II., Tekervény I.-II.) egzisztálhatunk csupán? Mert nincs már előttünk, valamilyen megoldásra váró, kollektív értelem létrehozta, és megfejtésre váró, még ha gyarló emberi rejtély is, – egyfajta gordiuszi csomó? – Kifejeződései ezek az alkotások annak, hogy csupán a sorsát vállaló embernek adatik meg az élet-titkok megélésének és feltárásának esélye. És hogy a hétköznapok iszapbirkózásaiban lemorzsolódva, erőnkben megfogyatkozva, a művészet adhat reményt. Reményt, hogy megtapasztalván a kétségbeesés szakadékait, kellő bátorsággal (bár egy árnylatnyival többel a megszokottnál!), ha pillanatnyi időre is, de fogalmat alkothassunk a lét teljességének csodájáról. Mert angyali természetű a művészi szerepkör. Mindig ott jelenik meg, ahol a legnagyobb veszély. Hogy megérintve szárnya hegyével legbensőnkben, figyelmeztessen beképzeltségünkre, hitehagyottságunkra, önzésünkre, kényelemimádatunk leselkedő veszélyeire, álnokságunk maszkjaira. Nehogy elbizakodva többek között, technikai társadalmunk csodái által, úgy képzeljük, a jövő kulcsa kezünkbe adatott. Nehogy úgy véljük, hogy az angyali titok, amely a lét nyíltsága irányába történő megfordulásunk jegyében áll, önámító életvitelünk és világfelfogásunk okán elhárítható. Tudva azt, hogy pillanatnyiságunk hitelessége az örökérvényűség léptékével mérhető csak: és személyes üdvözülésünk kérdése, amely katartikus megtisztulás vagy legalább annak szándéka nélkül, lehetetlen.

SZÉKELY GÉZA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:12 | 16 Februarie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB