Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Reményik Sándor Galéria

vissza
2010. január 22. -Magyar Kultura Napja fontosság:
 
 
 
beirta: Horváth László - 08:56 | 23 Ianuarie, 2010

Lásd a(z) "--Még több fotó az albumomban--" újságban megjelent cikket itt.
 

Magyar Kultúra Napja az evangélikus templomban

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusa és a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely péntek délután ökumenikus istentisztelettel ünnepelte meg a Magyar Kultúra Napját a kolozsvári evangélikus templomban. A történelmi egyházak képviselőinek megnyitója után beszédet mondott Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök. A művészi műsorban fellépett a Schola Gregoriana Monostorinensis kamarakórus Jakabffy Tamás cantus magister irányításával, a Székely Árpád karnagy-igazgató által vezényelt kolozsvári Református kollégium énekkara, valamint Fogarasi Alpár színművész és Horváth Zoltán orgonaművész. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével zárult.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 09:02 | 23 Ianuarie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

Ünnepi események Kolozsváron a Magyar Kultúra Napjának tiszteletére
„Kölcsey Himnusza összefogja a magyarság lelki, kulturális és vallási értékeit”

Több rendezvénnyel adózott a Magyar Kultúra Napjának Kolozsvár magyarsága a hétvégén. Pénteken az evangélikus templomban tartottak nagyszabású ünnepséget, amelyen beszédet mondott Kelemen Hunor művelődési miniszter, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök. A történelmi magyar egyházak képviselőik által szóltak az egybegyűltekhez. Vasárnap a Donát úti református templomban a Romániai Magyar Dalosszövetség, az EMKE és a Kolozsvár-Törökvágás Református Egyházközség szervezett ünnepséget, ünnepi köszöntőt mondott Egyed Ákos történész, egyetemi tanár. A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. A verset 1844-ben Erkel Ferenc megzenésítette, azonban csak 1903-ban lett a magyarság törvényileg elfogadott himnusza. A rendezvények alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, szellemi értékeinknek.

Pénteken délután Adorjáni Dezső Zoltán püspök köszöntötte az evangélikus templomot megtöltő kolozsváriakat. „Szerencsés egybeesés ez a mostani alkalom: egyrészt az egyetemes imahetet, másrészt pedig a Magyar Kultúra Napját ünnepelhetjük. A kultúra mindig értéket teremt, a vallásnak pedig értékhordozó szerepe van. A keresztény vallás elválaszthatatlan a kultúrától, a kultúra Isten adománya, tegyünk tehát hitet erről”, fogalmazott a püspök. Ezt követően a Schola Gregoriana Monostorinensis tartott műsort, amelynek keretében Jakabffy Tamás cantus magister a liturgiáról értekezett röviden, majd egy másik évfordulóra hívta fel a hallgatóság figyelmét: 2010-ben a kolozsmonostori bencések megtelepedésének 950. évfordulójára emlékezhetünk. „Kamaraegyüttesünk a pannonhalmi bencések magyar nyelvű esti vesperását végzi most el”, konferálta be a Schola fellépését a cantus magister. Kristálytiszta énekük emelkedett hangulatot teremtett.

Mit teszünk mi azért, hogy a magyar kultúra és a magyar nép megerősödjön, tette fel a kérdést ünnepi beszédében Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök. „Ma sem könnyű magyarul alkotni, beszélni. Anyanyelvünk sajátos hangzásának megőrzése érdekében beszédünk legyen igaz, Istent dicsőítő, derűs és félreérthetetlen”, hangzott a válasz.

Kovács Sándor római katolikus főesperes hangsúlyozta: a Himnusz főleg a kisebbségben élő magyarok önazonosságának erősítésére hivatott. „Kultúránk meggyőzhet minden velünk és közöttünk élő más nyelvet beszélő embert, hogy az a magyar nép, amelynek ilyen alapon álló kultúrája van, nem lehet ellenség, csak barát”, fejtette ki a főesperes.

Kovács István református előadó-tanácsos arra figyelmeztetett, hogy a keresztény kultúra alapja az a feltétlen szeretet, ahogy csak Isten tud szeretni. „A kereszténység és a kultúra, illetve az egyház és a művelődés egymástól elválaszthatatlan, együtt kell haladniuk”, fogalmazott.

„A magyar kultúra azoké, akik művelik, tisztelik és érvényre juttatják”, kezdte beszédét Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter. – A Magyar Kultúra Napja az értékteremtés és -megőrzés napjává vált. Kötelességünk tehát erről megemlékezni, és továbbéltetni anyanyelvünket. A kultúrát nem kényeztette el sem az állami költségvetés, sem a piacgazdaság. A romániai magyaroknak fel kell ismerniük a kultúrában rejlő lehetőséget. Becsben kell tartanunk tehát az erdélyi magyar kultúrát. Húsz év után nem csak eredmény, hogy magyar ember vezeti Románia kulturális minisztériumát, hanem egyben mentalitásváltoztatást is jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter.

„Kölcsey Himnusza összefogja a magyarság lelki, kulturális és vallási értékeit, és egyúttal a kulturális egységet is jelképezi. Magyarország az utóbbi húsz évben a kultúra által tett a legtöbbet a nemzetrészek megtartásáért és erősítéséért”, mondta beszédében Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A diplomata a továbbiakban kifejtette: Kelemen Hunor kinevezése művelődésügyi miniszterré nem csak példa nélküli lehetőség, hanem felelősség, nem ajándék, hanem kivívott elismerés, jegyezte meg.

Az ünnepségen fellépett a Székely Árpád karnagy-igazgató által vezetett Kolozsvári Református Kollégium énekkara. Műsorukon ezúttal is az alkalomhoz illő európai és magyar szerzők művei szerepeltek. A kollégisták tiszta, áhítatos énekét hallgatva sokan érezhették azt, hogy ezek a fiatalok a zene által üzenik a hallgatóságnak: átérzik az ünnep magasztosságát. Fogarasi Alpár színművész Radnóti Miklós és József Attila egy-egy költeményét tolmácsolta.

„A Himnusz nem csak állami ünnepeink szimbóluma, hanem a zsoltároskönyvben is megtalálható. Kölcsey verse így számtalan szimbólummal bír, és egységet teremt. A Himnusz 1823-as megírása után megkezdődik a magyar kultúra demokratizálódása, és létrejönnek a kultúrát támogató magyar intézmények”, fejtette ki Dáné Tibor Kálmán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. – A történelmi magyar egyházak az elmúlt 150 évben felismerték a közművelődés megtartó, közösségteremtő erejét. Nemzetünk nem a balsors nemzete, törekedjünk tehát elégedett emberekké válni – vélekedett az EMKE elnöke. Horváth Zoltán orgonaművész muzikális előadásában egy Liszt-mű hangzott el, majd a Himnusz eléneklésével zárult a pénteki ünnepség.
NAGY-HINTÓS DIANA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:48 | 25 Ianuarie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB