Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Gy.Szabó Galéria

vissza
2009. november 28. -TORDAI KÉPZŐMŰVÉSZEK fontosság:
...MUNKÁIBÓL rendeznek kiállítást a Gy. Szabó Béla Galériában (Főtér 23.). Kiállítók: Deleanu Marta, Labancz Loránt, Nagy Annamária és Suba László. Megnyitó november 28-án, szombaton de. 11 órakor.
 
 
 
beirta: Horváth László - 05:53 | 25 Noiembrie, 2009

Lásd a(z) "--Még több fotó az albumomban--" újságban megjelent cikket itt.
 

Tordai képzőművészek kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában
Deleanu Márta, Labancz Lóránt, Nagy Annamária és Suba László tordai képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás november 28-án a Gy. Szabó Béla Galériában. A házigazda
Ferenczy Miklós tiszteletes bevezető szavait követően dr. Alexandra Rus művészettörténész is elismerőleg nyilatkozott a tárlatról, amely január 10-ig tekinthető meg munkanapokon 9–14 óra között.

Az erdélyi, sőt az európai képzőművészet sokszínű palettáján is előkelő hely illeti meg Tordát. Elegendő csupán a 20. századi modern szobrászat kimagasló alakjának, Etienne Hajdu-nek a nevét említenem, aki Hajdú Istvánként innen indult világhódító útjára, vagy az 1929. november 25-én született kétszeres Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikus-festő Gross Arnoldét, akinek valós elemekből felépített, a szürrelizmuson is túlmutató, látomásos, a groteszk határait súroló, de azt soha át nem lépő meseszerű művészi világa nem véletlenül szerzett elismerést alkotójának.

Az effajta örökség pedig kötelez. Talán ezzel is magyarázható a történelmi város 21. századi arculatát meghatározó pezsgő kulturális élet, amely a vizuális művészetek terén különös hangsúlyt kapott. Suba László művészetszervezői képessége a helybeli alkotókon kívül számos jeles művészt vonzott kiállítóként is a városba. A tordaiak kolozsvári szereplése pedig – elsősorban a Gy. Szabó Béla Galériának köszönhetően – immár évek óta eseményszámba megy városunkban. Nincsen ez másként most sem, amikor négy, merőben más műfajban alkotó művész munkái képeznek egységes egészet itt, a népszerű galéria hófehér falai övezte barátságos környezetben. A műfaji változatosság pedig kifejezetten besegít ebbe az egységbe. Sajátos harmóniába olvad ugyanis Deleanu Márta táblaképeken megjelenített lírai hangvételű festői-grafikai beszéde, Suba László térben kiteljesedő, sokat sejtető művészi üzenete, Nagy Annamária áttetszően törékeny, üvegbe fogalmazott vallomása és Labancz Lóránt dekoratív faliszőnyege. Némi túlzással azt is mondhatnám: az itt látottak révén egyfajta keresztmetszetét kaphatjuk a szomszédos város képzőművészeti életének.

Deleanu Márta ablakai – röviden így foglalnám össze mindazt, amit a művész felkínál nekünk. Ablakok a szó legszorosabb és legkonkrétabb értelmében, ablakok a nagyvilágra, azokra a tájakra amelyeket a művész bejárt, s amelyek maradandó élményt jelentettek számára és ablakok, amelyek legbenső, személyes világába, érzelemvilágába engednek betekintést. A gyermekkor, a múlt reminiszcenciái elevenednek meg alkotásain, szinte mozgóképszerűen villannak fel a legkülönbözőbb emlékképek, hogy aztán tartalmi-formai egységbe olvadva képezzenek sajátos hangvételű, eredeti műalkotást. Kollázsok a szó legteljesebb értelmében. Életkép töredékek, hangulatok, emóciók, amelyeket a művész képzeletvilága újrafogalmaz, és jelenít meg az általa oly kedvelt kékben, vagy hangsúlyoz barnás árnyalatokban. Akár szimbólumokként is értelmezhetjük például a világtengereken úszkáló aprócska papírhajókat.

Külön kategóriát képeznek a realisztikus hatást keltő, de érzelmi felhangokkal dúsított, hangulatos városképek, az emberekkel benépesített tájak, épületegyüttesek. A hajdanvolt időket sejtető, barnás derengésekbe hajló, precíz megmunkálású, a festészet és a grafika határán mozgó, mondhatni ecsettel rajzolt munkák mintha dacolni akarnának az elmúlással. S talán nem is annyira a valósághű részletek, mint inkább egy sajátos hangulat megörökítői, amelyben a nosztalgia mellett a múlt értékeinek a féltése-megbecsülése játszik főszerepet. Különleges kompozíciós készség és eredeti színvilág jellemzi Deleanu Márta alkotóművészetét.

A szobrászok monumentalitás iránti vágya közismert. S bár Suba László nem egy köztéri szobra díszíti szülőfaluja, Makfalva és művészi kiteljesedésének városa, Torda tereit, jobbára a kisplasztika terén fejtette ki tevékenységét. A monumentalitás érzékeltetéséről azonban így sem mondott le. Bizonyíték rá például a fegyelmezett, leegyszerűsített, tiszta formáival valósággal kérkedő Magába forduló című alkotás. Suba művészi alázattal nyúl az alapanyagul szolgáló fához, érvényre juttatva annak önmagában való szépségeit, gyönyörű erezetét. A Kapocs című munka érdekes formai megoldása, az egymásba fonódó ujjak modern vonalú megfogalmazása, vagy a Kezek kifejezetten dekoratív hatása, a fa és a nyers alabástrom kombinációja ugyancsak figyelemre méltó. Akárcsak a női alakot idéző Hajlítás. A geometrikus formák iránti vonzalom korántsem újkeletű Suba László alkotóművészetében, hiszen már indulására is jellemző volt. Ez az az irány, ami talán leginkább megfelel művészi alkatának. De persze nem hagyhatjuk szó nélkül plakettjeit sem, a már ismert Ótestamentum és Újtestamentum sorozatot, amelynek széles fakeretbe helyezett, aranyosan patinásított-nemesített darabjai különleges dekorativitásukkal tűnnek ki. Tartalmilag pedig a Dante testamentuma című sorozat ejtheti gondolkodóba a nézőt: az állati ösztönök felszínre törése és eluralkodása olyan téma, amely korunktól sem idegen.

Nagy Annamária sejtelmesen csillogó, titokzatos üvegplaszikái arról győznek meg: erdélyiekként is bátran kiléphetünk a nagyvilágba. Aminthogy a művész is ezt tette, alkotásai az anyaországon kívül Japánban, Németországban, Dániában és az Egyesült Államokban egyaránt elismerést biztosítottak számára. Nagy Annamária az örök kísérletező, de szerencsés alkat is, mert mintha minden kísérlete egyszeriből tökéletesre sikeredne. Vagy csupán kitűnően szelektál? De hiszen az is művészet. Az anyag lehetőségeit maximálisan kiaknázva alkotja meg egyedi sziporkázó üvegszobrait, amelyek valósággal incselkednek a fénnyel: befogadják, áteresztik, sőt mintha még gerjesztenék is azt. Nem tudom, mennyire sikerülhet egy iparművésznek saját egyéniségét, kellemes lényét is megjelenítenie abban, amit csinál, de hogy Nagy Annamáriának mindez sikerült, az biztos. A hideg üvegbe is lelket lehelt. Sőt Át-ál-lás és Lá-za-dás című sorozataival mintha az alkotói folyamat genézisébe, a mű születésének folyamatába is betekintést engedne, hogy aztán mindezt összegezve vonja le a végkövetkeztetést. Azt a sajátosan gazdag értelmezési lehetőséget, valamint az ebből eredeztethető szimbolisztikát, amit a sorozat alkotóelemeit kitevő és önmagukban is jelentéshordozó, táblaképszerű munkák sugallnak.

A tárlatot mintegy összefogja Labancz Lóránt nagyméretű, dekoratív falikárpitja. A sajátos technikák vegyítésével a művész különleges hatást ér el, amit csak fokoz a szabadon hagyott felületek szerepe. Az áttört mintázatú, fára aplikált, lendületes formaritmusokra épülő, örök ragyogást szimbolizáló alkotás a művész egyik legsikerültebb munkája.
NÉMETH JÚLIA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 09:55 | 02 Decembrie, 2009

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB