Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Reményik Sándor Galéria

vissza
2009. november 12 -„Többségi közérzet és kisebbségi jogok” fontosság:
...címmel beszélgetést szervez a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely november 12-én, csütörtökön este 7 órakor a Reményik Sándor Galériában (Kossuth Lajos/21. Decembrie utca 1. szám, bejárat a Bagoly könyvesbolton keresztül). Meghívott: Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje. Moderátor: Tibori Szabó Zoltán publicista.
 
 
 
beirta: Horváth László - 19:00 | 09 Noiembrie, 2009

Lásd a(z) "-Még több kép a fotóalbumomba -" újságban megjelent cikket itt.
 

Kelemen: mentalitásváltás tapasztalható


Többségi közérzet és kisebbségi jogok viszonyáról kérdezte Kelemen Hunort, az RMDSZ államelnökjelöltjét lapunk munkatársa, Tibori Szabó Zoltán publicista csütörtökön este az Evangélikus-Lutheránus Püspökség Reményik Sándor Galériájában tartott Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyen.

„A nagyszebeni szászok esete érdekes példája annak, amit reményeink szerint mi, magyarok soha nem fogunk megtapasztalni és azt szeretném, hogy a későbbi nemzedékek se éljék meg: az ott élő román társadalom ugyanis csak aztán kezdte értékelni a városban élő szászokat, hogy sikerült tőlük megszabadulnia” – mondta bevezetőjében Kelemen. Úgy véli: a ’70-es és 80-as években Kolozsvárra érkező, mára a város román nyelvű politikai életét meghatározó személyek mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni az itteni értékekkel, terekkel, kultúrával: ennek következtében „eltüntetni, megszüntetni kívánják ezeket”. A többségi közérzet és kisebbségi jogok román–magyar vonatkozásában kifejtette: az Észak-Atlanti Szövetséghez és az Európai Közösséghez való csatlakozás miatt a ’90-es években hatalmas nyomás nehezedett a román közösségre. „A románok jelentős része elkezdett jól viselkedni, mert úgy érezte: ha megpróbálja megbecsülni a kisebbségeket, és bizonyos jogokat próbál biztosítani tagjaiknak, képesek lesznek eleget tenni az elvárásoknak” – magyarázta. Hozzátette: a román közösség gondolkodásába lassan épült be ennek a fontossága, viselkedésük pedig annak függvényében változott, hogy hol – a politikában, az utcán, esetleg a médiában – találkoztak a magyar kisebbség tagjaival”.

„A mentalitásváltás jelét látom ezen a téren: napjainkban a románok másként viszonyulnak a magyarokhoz, mint a ’90-es években vagy a XXI. század elején. A kisebbségi jogokat ma már nem kötik olyan szorosan az ország egy részének elvesztéséhez, az autonómia szó hallatán pedig egyre többen értik meg: bizonyos keretek között a kisebbség biztonságosabban tud élni. Húsz év alatt csak annyi történhetett, amennyit a társadalmi potenciál, a párbeszéd és a sokszínűség elfogadása iránti nyitottság megengedett” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Mint mondta, a felmerülő nézeteltérések megoldása érdekében a külföldön jól bevált modellek alkalmazása helyett „saját nézeteltéréseink megoldása” célravezető. „A román–magyar viszony csak akkor normalizálódhat, ha Románia 1918-ban tett ígéretét betartja. Ebből kifolyólag olyan eszközökhöz jutnánk, amelyek biztonsághoz és nyugalomhoz vezetnek” – tette hozzá.

„Létre kell hoznunk a magyar kisebbség számára legfontosabb kereteket. A román politikum esetében eddig hiányzott az ezek létrehozásához szükséges akarat, és az a gesztus, hogy kimondják: betartják, amit ígértek” – közölte az RMDSZ államfőjelöltje.

Kelemen Hunor úgy véli, Romániának minél előbb meg kell oldania a központosított állam problémáját, ennek érdekében pedig a történelmi régiók szerepének megtalálására van szükség úgy, hogy közben folyamatosan számolunk az előítéletekkel és a félelmekkel is.

Képes lenne-e megélni a saját forrásaiból Székelyföld, amennyiben az autonómia létrejönne? – tette fel a kérdést Tibori. Kelemen szerint ennek kapcsán a legfontosabb problémát az jelenti, hogy kevés pénz marad helyi szinten az adókból. „El kellene érnünk, hogy a jelenlegi 47 százalék helyett a személyi jövedelemadó 60 százaléka a helyi és a megyei önkormányzathoz kerüljön, bár Székelyföld megteremti azt az anyagi hátteret, amellyel biztosítani tudná a fejlődést saját maga számára. Bár az ötven év alatt felhalmozott hátrányt csak szépen lassan lenne képes lefaragni, amennyiben jól gazdálkodnak a székelyföldi városok, mint például Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy, akkor tudnak majd építkezni. Ez leginkább akkor lesz igaz, ha a decentralizáció is megvalósul – hangsúlyozta az RMDSZ államelnökjelöltje.

FERENCZ ZSOLT
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:11 | 14 Noiembrie, 2009

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB