Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Reményik Sándor Galéria

vissza
2009. június 24 -MEGHÍVÓ fontosság:

A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely
szeretettel meghívja 2009. június 24-én, szerdán 18 órakor a Reményik Sándor Galériába

Veres Emese-Gyöngyvér - Mikor oláhország háborut izene...

A barcasági csángók kálváriája c. könyvének bemutatójára és az ezt követő beszélgetésre

Meghívottak: Veres Emese-Gyöngyvér
A könyvet bemutatja: Dávid Gyula

Több kép itt

http://cid-ee72880c5a98249c.skydrive.live.com/browse.aspx/Könyvbemutatók/Veres%20Emese-Gyöngyvér?uc=5
 
 
 
beirta: Horváth László - 06:48 | 23 Iunie, 2009
 

2009. június 26. -Fontosak az íratlan források a közösség életében

Veres Emese Gyöngyvér Mikor Oláhország háborut izene – A barcasági csángók kálváriája című, a budapesti Barca Kiadónál 2008-ban megjelent kötetét mutatták be szerdán délután az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában. A könyvet Dávid Gyula irodalomtörténész ismertette, a szerző pedig a terepkutatás során szerzett tapasztalatairól beszélt.

– Az íratlan források (a maguk személyhez kötöttségében) épp olyan fontos elemei a történelmi tudatnak, mint az írottak, még akkor is, ha sokan nem vesznek tudomást róluk. Ezeket az íratlan forrásokat próbálja pótolni Veres Emese kötete – mondta Dávid Gyula. Hozzátette: a könyvben leírt történetek többsége számára is ismerős, gyermekkorának mélyreható élményeit juttatják eszébe.

Az irodalomtörténész szerint a „kibeszélhetetlenség” és a múlt megfelelő ismeretének hiánya miatt károsodások következtek be a közösség történelmi tudatában. Úgy véli, emiatt érzik a közösség tagjai, hogy a már megírt történelem nem az övék, és elkezdik keresni saját történelmüket. – Különösen fontos, hogy az egyén által megtapasztaltak tovább éljenek a következő nemzedékek életében is, ezért kellene az idősebb generáció tagjainak átadnia tapasztalatait a fiatalabbaknak – magyarázta.

Veres Emese Gyöngyvér elmondta: a terepmunka során ő maga is meggyőződött az irodalomtörténész által elmondottakról, majd a kutatás nehézségeit ecsetelte a jelenlévőknek.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 03:11 | 26 Iunie, 2009

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2009. június 26 -Az 1916-os román betörésről mutattak be könyvet Kolozsváron

„A legnagyobb problémám az volt, hogy a könyv ne legyen románellenes, azaz korrekt módon tárgyaljam a történteket. Az segített át a holtponton, hogy periratokat találtam, amelyekben román katonák segítőinek, illetve az elmenekült lakosság javait eltulajdonító magyaroknak kellett elszámolniuk a bíróság előtt” – vallotta be az első világháború egyik elfeledett mozzanatát feltáró könyvének kolozsvári bemutatóján, szerda este a kolozsvári Reményik-galériában Veres Emese-Gyöngyvér.

A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő szerző Mikor Oláhország hadat izent... című munkájában ugyanis az első világégésnek azt az elhallgatott mozzanatát írja le, melyben a magyarokkal békeviszonyban álló királyi Románia hadserege 1916. augusztus 27-én támadást indított a gyakorlatilag védtelen Erdély ellen, és emiatt magyarok százezrei menekülni kényszerültek. „Több kötetre való nyersanyag gyűlt össze a Székelyföldről, éppen ezért, ebben a könyvemben csak a Torontál megyébe menekült barcasági csángók kálváriájára szorítkoztam” – magyarázta ötszáz oldalas, rengetek korabeli forrást, visszaemlékezést és fényképet tartalmazó kötete bemutatóján Veres Emese-Gyöngyvér.

Mint mondta, eredetileg nem is erre a történetre figyelt, amikor kutatómunkáját elkezdte. „1994-ben egy akkor 94 éves néni mesélt nekem először az 1916-os menekülésről, de mivel nem érdekelt különösebben, kikapcsoltam a magnót. Később mások is felelevenítették az emlékeket, és akkor döbbentem rá, hogy ott és akkor voltaképpen mi történt. Időközben az idős néni és az egykori tanúk elhunytak, tehát az utódoktól kezdtem összegyűjteni az emlékeket. Fényképek, levelek, naplók kerültek elő, de megdöbbentett, hogy a második, harmadik nemzedék mennyire nem ismeri saját családja történetét” – fogalmazott a kutató.

A kötetet méltató Dávid Gyula irodalomtörténész arra hívta fel a figyelmet: minden nemzet történettudatát az írott források ismerete, valamint az ugyanannyira fontos, megélt és elmesélt történelem alapozza meg. „Míg az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban résztvevő honvédek későbbi elmondásai valósággal beépítették a magyarság nemzettudatába történelmünknek ezt a mozzanatát, és az első világháború emlékei is jelentős mértékben ugyanígy rögzültek, a második világháború emlékei például éppen azért fakultak és torzultak el, mert a kommunizmus éveiben erről nem lehetett beszélni, az emlékek nem öröklődtek át nemzedékről nemzedékre. Az idősebb nemzedéknek lenne a feladata megteremteni az emlékek nemzedékek közötti kapcsolatát” – foglalta össze Dávid Gyula.

Szerző(k): Benkő Levente
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 21:44 | 26 Iunie, 2009

Lásd a(z) "Krónika" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB