Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Gy.Szabó Galéria

vissza
2009. június 20. -SZILÁGYSÁGI ÚTIRAJZOK fontosság:
...címmel nyílik kiállítás Wagner Péter grafikáiból június 20-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Gy. Szabó Béla Galériában (Főtér 23. sz.). Megnyitja Németh Júlia műkritikus, közreműködik Széman Csilla, Láng Orsolya és László Renáta.

Több fotót itt láthatsz

http://cid-ee72880c5a98249c.skydrive.live.com/browse.aspx/Kiállitások/Gy%20Szabó%20Béla%20Galéria/Wagner%20Péter%202009%20jún.20
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 07:04 | 18 Iunie, 2009
 

2009. június 23. -Budapesti művész a Szilágyságról
Wagner Péter Ybl-díjas budapesti építész, egyetemi tanár az erdélyi tájak szerelmese. Évtizedek óta konok következetességgel tanulmányozza és örökíti meg rajzaiban a népi építészet apró remekeit, az idő múlása és az emberi hanyagság, nemtörődömség folytán pusztulóban lévő öreg házakat, gazdasági épületeket, templomokat.

Amint arra a Gy. Szabó Béla Galériában június 20-án megnyílt kiállításának házigazdája, Ferenczy Miklós lelkész is utalt, a művészhajlammal megáldott építész grafikái a kolozsvári közönség előtt sem ismeretlenek, hiszen nem egyszer állította már ki munkáit városunkban.

Mostani tárlata azonban mégis meglepetésként hatott, nem csupán az újabb tájegység, a Szilágyság felfedezése, értékeinek bemutatása, hanem annak művészi megörökítése okán – vélte a tárlatot bemutató Németh Júlia műkritikus. Wagner Péter az eddigi fekete-fehér ábrázolás szigoráról lemondva színekkel teljesítette ki alkotásait. Pasztelljei a dokumentatív jellegen túlmutató, a színek, fények sajátos játékával is kecsegtető, érzelmi hozzáállást sem nélkülöző, valódi művészi értékek. Megelevenedik előttünk a 21. századi „hepehupás vén Szilágy”, amilyennek azt egy művészhajlammal gazdagon megáldott építész és grafikus látja, láttatja.

A vizuális élményt ahhoz igazodó hanghatás egészítette ki. Méghozzá egyedülálló módon. A Szilágy Megyei Hagyo mányőrző Művelődési Központ kisebbségi referense, a zilahi Művelődési Ház vezetője, Szőke Anna által összeállított művészi műsor eddig még nem tapasztalt sikert aratott. A hamisítatlan szilágysági népdalkincs, népzene a szilágycsehi Berekenye együttes fiatal énekeseinek, László Renátának és Láng Orsolyának, valamint a zilahi zenészeknek, Szilágyi Istvánnak, Szilágyi Sándornak és Lakatos Zoránnak a kitűnő, szűnni nem akaró tapssal kísért előadásában csendült fel. Ady Endre Hepehupás, vén Szilágyban című versét pedig Széman Csilla, az Alteregó csoport vezetője adta elő.

A tárlat a Főtér 23. szám alatti Gy.Szabó Béla Galériában hétköznapokon 9–14 óra között tekinthető meg.
Németh Júlia
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 06:32 | 23 Iunie, 2009

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2009. június 27. -Wagner Péterrel a „hepehupás, vén Szilágyban”

Pasztellkiállítás a Gy. Szabó Béla Galériában

Feneketlen a múltnak kútja – véli Wagner Péter Ybl-díjas építész, a budapesti Műegyetem professzora, aki ebből a feneketlen kútból évtizedek óta merít. A maga élvezetére és közössége szolgálatára. Széki barangolásainak írott és képírott dokumentumait is ezzel a címmel szerkesztette kötetbe évekkel ez előtt, és mentette meg az utókor számára a mára javarészt már csak képi valójukban létező népi építészet remekeit, az aprócska, nádfedelű parasztházakat, arányaikban tökéletes gazdasági épületeket, az egyszerű ember ösztönös ráérzéséről, funkcionalitásnak alárendelt szépérzékéről árulkodó formavilágot. Tette ezt már egészen fiatalon is, a hetvenes években Budapestről Erdélybe látogató építészhallgatóként, és teszi napjainkban, immár többszörösen kitüntetett gyakorló építészként és egyetemi tanárként. Legutóbb éppen a szász falvak múltját és jelenét foglalta az erdélyi könyvkiadásban majdhogynem páratlan szépségű, az Europrint kiadónál megjelent, nagyformátumú albumba, amelynek bevezető sorait is maga írta.

Méghozzá rajzkészségével vetekedő, nyelvi fordulatokban bővelkedő, veretes, a szakember és a szépíró erényeit egyesítő stílusban. A nyelvi szinten megnyilvánuló kettősség pedig képi vonatkozásban talán még szembeötlőbb. Személyében ugyanis sikeresen egymásra talált a szerkezetek, az arányok, a különböző térformák egymáshoz való viszonyát pontosan felmérő építész és eme precizitást sajátos művészi többlettel kiteljesítő grafikus. Mert Wagner Péter művész a javából. Lényében hordozza azt a formák iránti érzékenységet, azt az eredendő szépségek iránti érzelmi viszonyulást, ami a művészt a reáliák akár legtökéletesebb ismerőjétől is megkülönbözteti. E két adottság találkozásának hozadékát csodálhattuk meg már nem egyszer Kolozsváron is. Fekete-fehér grafikáinak nemes egyszerűségét, azt a tiszta grafikai nyelvezetet, amelynek birtokában a nagy elődök, Kós Károly, Debreczeni László, Makoldy József nyomdokaiba lépve sikerült önálló művészi világát kialakítania. Eredeti meglátásai, a sajátos szögekből, sajátos perspektívában megjelenített épületek és épületrészletek, a természeti tájba ékelt konstrukciók, az ilyen természetű, sajátos harmóniák színezik színeket nélkülöző munkáit is.

Jelenlegi kiállításával azonban túllépte a fekete-fehér vonalbeszéd határait, olyan területre merészkedett, ahol képletesen színes beszédét immár valódi színekkel fűszerezheti. És megszületett az a szilágysági pasztellvilág, amely az építész hozzáértését tükröző dokumentatív, illusztratív szándékon túl tág teret biztosít a formákat színekbe öntő művésznek. S hogy ez a merőben más, a fekete-fehér szigorát túllépő technika hogyan képes releváns képet festeni egy sajátosságaiban egységesnek mondható erdélyi tájegységről, éppen erról győz meg bennünket Wagner Péter. A szak ember precizitásával és a szépre fogékony, lírai érzékenységű, különleges színérzékkel és fantáziával megáldott művész fogékonyságával. Mert nem csak érzékeli és megörökítésre érdemesíti a szépet, hanem azt egyéni szűrőjén átengedve sajátos meglátásaival gazdagítja. Jellegzetes művészi köntösbe öltöztetve állít emléket a 21. század eleji állapotoknak, a neves elődöket is megihlető „hepehupás, vén” Szilágynak, azoknak az értékeknek, amelyek az emberi hanyagság, felelőtlenség, vagy egyszerűen csak a múló idő miatt visszafordíthatatlan károsodást szenvedhetnek.Lírai érzékenység és expresszív dinamika egyaránt jellemzi ezeket a szerkezeti elemeket sajátosan megjelenítő, tájba simuló faluképeket vagy azoknak egy-egy jellemző szögletét, épületét központba helyező pasztelleket. A szerkezeti elemeket hangsúlyozó erőteljes kontrasztok, vagy a lényeget csak sejtető, a végtelen tájba vesző, esetleg madártávlatból megjelenített falukép egyránt tetten érhető a kiállított munkákon. A sajátos térmegoldás, az egyenetlen felszíni formák leheletfinom sejtetése, vagy éppenséggel formai elemekkel való hangsúlyozása, valamint a színek mellett a fénynek tulajdonított szerep, az olykor fénykontrasztokba fogalmazott tájelemek, épületrészletek sajátos hangulatot kölcsönöznek a munkáknak. A kis falvakat őrtornyokként vigyázó templomok, az aprócska, fiatornyos faremekek vagy kazettás templombelsők, haranglábak, a hozzájuk vezető kanyargós utak, útszéli feszületek, dűlöngő temetők, fészerek jellegzetes elemei Wagner Péter pasztellvilágának, akárcsak a gyakorta kékbe öltöztetett, olykor színes népi szőttesekkel élénkített zöld, barna vagy vörös ablakos öreg házak, kerekes vagy gémes kutak. Tárgyi és hangulati dokumentumai egy művészi hajlammal megáldott építész barangolásainak. Az értékmentés céltudatossága, az ismeretlen varázsa, a természeti táj és a hozzá igazodó népi építkezés harmóniájának ellenállhatatlan vonzereje sugárzik ezekből az alkotásokból. Az ihletettségnek ama pillanatai, amelyek a dokumentatív jellegen túlmutató műértékekké léptetik elő Wagner Péter művészi spontaneitással, nagyvonalú könnyedséggel, erőteljes érzelmi ráhangolódással és különleges eleganciával megjelentetett pasztelljeit.

Németh Júlia
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:46 | 27 Iunie, 2009

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB