Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Reményik Sándor Galéria

vissza
2008. február 11 -Impressziók fontosság:

A fenti címmel nyílt meg pénteken a művész részvételével Pócsai András képzőművész kiállítása az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában. A tárlatot Starmüller Géza méltatta, emlékeztetve: azért történhet meg, hogy a kolozsvári közönség fülében nem cseng azonnal ismerősen a művész neve, mert Németországban, Luxemburgban, Párizsban, Budapesten szervezett kiállításait követően az utóbbi 20 év alkotómunkájának termése jórészt magángyűjteményekbe került.

Pócsai András 1934-ben született Bánffyhunyadon, „a szemlélődő, a világra rácsodálkozó festő típusa, aki a felfedezett táj szépségében saját lírai kifejezésmódja eszközeit adja: a színvilág gazdagságát, a határozott vonalvezetést, a fény és árnyék játékát. Ecsetkezelésére jellemző a kemény, széles sávozás. Színei áttörtek, olykor annyira szűrtek, – sohasem szürkék –, hogy ragyogásuknak belső tartalékai kerülnek előtérbe. A fények játékával, a levegő „színével” képes érzékeltetni a táj hangulatát. Többnyire a tájkép köti le, de karakteres portrék is kerülnek ki ecsetje alól. Művei megtalálhatók erdélyi, görögországi, olaszországi, amerikai és magyarországi magángyűjteményekben, valamint a csíkszeredai és vajai Vay Ádám Múzeum gyűjteményében” – áll a Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikonában.

Starmüller Géza értékelésében rámutatott: portréi, tájképei attól élők, hogy azt festi meg – és csak azt –, ami megérinti. Képein a barnák, zöldek, kékek harmóniája uralkodik, életművének színhatása egységes. Természetes őszinteséggel fest, nem akarja sem a tájat, sem az épületeket, sem az embereket szépíteni.

Pócsai András elmondta: számára a festés az öröm és megnyugvás forrása, ami azonban nem jelenti azt, hogy a folyamatból hiányzik az alkotói küzdelem. A képek pillanatnyi impressziók hatására születnek, nincs alkotás addig, amíg nem érzi „ezt le kell festenem” – vallotta be. – Nekem együtt kell élnem a természettel, látnom kell a kék eget, a füvet, része kell lennem a természetnek – osztotta meg közönségével, hangsúlyozva: az őszinteség a legfontosabb számára az alkotásban. Hitvallása: „számomra a festés az öröm, a derű forrása. Igazat, szépet csak a természettel való kapcsolatban tudok alkotni. Ezenkívül igaz értéket a műnek a humanista tartalom és őszinteség adhat.”
 
 
 
beirta: Horváth László - 21:22 | 09 Martie, 2009

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.
 

A festés öröm és megnyugvás

Pócsai András festményeiből nyílt tárlat a hétvégén a kolozsvári Reményik Sándor Galériában. Az Impreszsziók című kiállításon főként tájképek, karakteres portrék kaptak helyet, az alkotásokat a művész belső-erdélyi élményei ihlették. A tárlatot méltató Starmüller Géza építész elmondta, Pócsai teljes életművét egységes színharmónia jellemzi, a barna és a zöld különböző árnyalataiból építkező, posztimpresszionista képek a természet szeretetéről, a festmény tárgya iránti őszinte csodálatról tanúskodnak.

Starmüller szerint a művész valamennyi képén látszik, hogy élvezettel festették. „A festés számomra öröm és megnyugvás egyszerre” – erősítette meg a méltató kijelentését Pócsai, akinek a műveit erdélyi, görögországi, olaszországi, amerikai és magyarországi gyűjtemények őrzik. Kolozsváron meglehetősen kevés található belőlük, annál több viszont Szatmárnémetiben – tette hozzá Starmüller Géza.
A bánffyhunyadi születésű Pócsai András előbb a kolozsvári Népművészeti Iskolában – Adler Adolf növendékeként –, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult – itt Forró Antal volt a mestere. Nyugdíjazásáig rajztanárként dolgozott Túrterebesen, Szilágybagoson, Szilágynagyfalun és Kolozsváron, tanári munkája mellett pedig festett. Néprajzosi érdeklődéssel fedezte fel az adott település jellegzetességeit, és rendkívül termékeny munkássága során mindent megörökített. Számos csoportos tárlat mellett egyéni kiállításai voltak Kolozsváron, Bukarestben, Zilahon, Székelyudvarhelyen és Budapesten. Művei nagyobb részt külföldön találhatók, az alkotó ezúttal az Erdélyben maradt festményeiből válogatott a tárlatra.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 18:56 | 17 Mai, 2009

Lásd a(z) "Krónika" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB