Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Kolozsvári... » Média

vissza
Szabó Csaba 1965 újságiró fontosság:
A kolozsvári Brassai Sámuel Ipari Líceumban érettségizett 1983-ban, egy ideig esztergályosként dolgozott, majd 1991-ben diplomát szerzett a BBTE-n biológia–mezőgazdaság szakon. Előbb vidéki iskolákban a Kolozs megyei Jegenyén tanított, itt a környék növényvilágát is kutatta. 1993-tól a Szabadság szerkesztője, ahol 1996-ban elindította a Bonifácz ifjúsági oldalt, ezért MÚRE-díjban részesült; számos hazai és magyarországi lap (Echinox, Napoca Universitară, Látó, Palócföld, A Dunánál) külső munkatársa. 2003-tól a Román Televízió kolozsvári magyar szerkesztőségének belső munkatársa. 2008-ban elnyerte a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének nívódíját.

Lírai riportjai először az Igazságban jelentek meg 1986-ban, írásait az Utunk, Igaz Szó közölte. 2002-től a kolozsvári televízió Limes c. szórványrovatának gazdája. A Világhírnév internetes lap alapító főszerkesztője; az ún. kirakatkiállítások kolozsvári gyakorlatba ültetője. 1999-ben a Regényes nyomozások c. oktatási segédanyagával elnyerte a Pro Renovanda Cultura Hungariae ösztöndíját. A romániai magyar középiskolák végzős osztályainak adatait is tartalmazó Maturandusok c. kiadványsorozat (Kolozsvár, 1992-től évente) társszerkesztője; szerkesztője a kolozsvári székhelyű Világhírnév Kiadó köteteinek.
Kötetei:
Az egri hullócsillagok : regényes nyomozás Mohácstó Kolozsvárig (Kolozsvár, 1998);
Tátorján szél : kisregény (Kolozsvár, 1999);
Fűkirályok : kisregény (Kolozsvár, 2000);
Gertrudis vére (Kolozsvár, 2003);
Jó Sándor margarétái (Kolozsvár, 2008);
Folyópartok – Újnomádok (Ambrus Attilával) (Kolozsvár, 2013).
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 17:59 | 30 Martie, 2013
 

2012.12.10. - A moldáviai autonóm Gagaúziából érkezett tanárnő Kolozsvárra
Moldávia autonóm tartományából, Gagaúziából érkezett a hétvégén egy tanárnő és egy diák Kolozsvárra, tapasztalatcserére. Lidia Ostaş román szakos tanárnő a 150.000-es lélekszámú Gagaúz Autonóm Terület fővárosában, Komrat-ban tanítja az állam nyelvére (moldávra) az orosz, bolgár és gagaúz gyerekeket. Látogatásának fő célja az volt, hogy kolozsvári magyar tanintézményekkel megismerkedve az erdélyi magyarok önszerveződési formáit odahaza népszerűsítse, modellnek javasolja.

A Fehér Holló Újságíróklub meghívására érkezett küldöttség az Onisifor Ghibu líceum magyar tagozatán tartott bemutató órát. A kérdések akkor kezdtek záporozni, amikor kitűnt, hogy az 1994 óta autonóm Gagaúziában a moldáv (román) nyelvet kevesen beszélik, annak ellenére, hogy az alkotmány szerint Moldávia hivatalos nyelve a moldáv. – A tantárgyakat Gagaúziában oroszul tanítják, a gagaúz anyanyelv és irodalmat nem komplex tantárgyként oktatják, hanem a kommunikációt elősegítő órák keretében. Nagy hiány van a moldáv nyelvet ismerő gagaúz szakemberekben, pedagógusokban, és ezért hárul fontos szerep azokra, akik beszélik a moldáv nyelvet. Jómagam a galaci egyetemen képeztem tovább magamat, hogy a moldávot, vagy ahogyan külföldön nevezik: a románt, líceumban is taníthassam – mondta a tanárnő, rámutatva, hogy Gagaúziában az állam nyelvét ugyanolyan idegen nyelvként tanítják, mint az angolt.

A Református Kollégiumban Székely Árpád igazgató fogadta a vendégeket, aki a gagaúz kisebbség oktatási sajátosságait hallva azonnal rámutatott: mi, erdélyi magyarok is szeretnénk azt, ha a román nyelvnek sajátos státusa lenne a tantervben, hiszen nekünk a magyar az anyanyelvünk.

Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója főleg a ortodox-török gagaúzok és az őket körbeölelő románság viszonyáról, az autonómiát szentesítő referendumról érdeklődött. Arra a kérdésére, hogy miért nem tanítják az összes tantárgyat gagaúz-törökül, a válasz bizonytalan volt, azt sejtetve, hogy a magyarok erdélyi önszerveződési szintje meglepte a gagaúz oktatót. – Nincsenek gagaúz pedagógusaink, szakembereink, akik tankönyvet írnának vagy fordítanának… Az erre vonatkozó igény illetve koncepció sem egyértelmű. A szakembereink zöme orosz nyelven érvényesült és így nehéz a mi anyanyelvünknek megtalálni a helyét az oroszos nyelvi környezetben. Mi magunk is igen gyakran oroszul beszélünk, annak ellenére hogy gagaúzok vagyunk és hogy az állam nyelve a moldáv. Törökország támogat bennünket, de nem tekintjük anyaországnak, mint Önök Magyarországot. Ezt nehéz megmagyarázni, mert nálunk egy kicsit másképpen értelmezik a nemzet, az ország, az anyanyelv, a haza fogalmát. Nekem édesanyám gagaúz, édesapám moldáv, de itt Kolozsváron döbbentem rá, hogy az anyanyelv az édesanyám nyelvét jelenti, és nem azt, minek-kinek vallom magam. Nekünk ezt másképpen mondták… A sógornőm a mi kisebbségünk, a bolgárok köréből került ki. Talán azért nem anyaországunk Törökország, mert mi keresztény törökök vagyunk, ők meg muzulmánok – mondta Lidia Ostaş.

Szabó Csaba kolozsvári újságíró, a meghívó Fehér Holló Médiaklub alapítója elmondta: számos hasonlóság mutatható ki a gagaúzoknak és az erdélyi magyaroknak a román/moldáv többséghez való viszonyában. – Amikor Gagaúziában jártam, akkor éppen arról beszélgettünk fiatalokkal, hogy rájuk szóltak Kisinyovban, ne beszéljenek gagaúzul, mert az „nevetséges nyelv”. Törökországot akkoriban éppen azzal vádolták, hogy – úgymond – túlzottan beavatkozik a moldáv belpolitikába akkor, amikor a gagaúz-török társadalmi önszerveződést látványosan segíti. Hozzátette: innen Erdélyből nézve sok furcsaságot lehet felfedezni a moldáv etnikai tengerben túlélni vágyó gagaúzok életében. – Kolozsváron nemigen értik meg azt, hogy Moldávia állami nyelve a moldáv, és ez az alkotmányukban is benne van. Ez nem kacsintós probléma náluk. Azt sem értik sokan, hogy a Prut-on túl megszűnik a Közép-európai gondolkodásmód, és az együttélés különös etnikai szimbiózisokat produkál – mondta az újságíró.

A Báthory-líceumban Tárkányi Erika, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke fogadta a küldöttséget, aki a magyar pedagógusok önszerveződési igényéről beszélt. Az anyanyelv oktatása terén kitűnt: Erdélyben az „anyanyelvet” (magyar nyelv és irodalom) olyan szinten oktatják, hogy arról jelenleg csak álmodnak a gagaúz-törökök. A beszélgetés során egyértelművé vált: Erdélyben a magyaroknak összehasonlíthatatlanul magasabb szinten tanítják az állam nyelvét (a románt) is mint Gagaúziában.

Petya, a gagaúz egyetemista elmondta: ő az első gagaúz-török fiatal, aki Marosvásárhelyet választotta az egyetemi évei színhelyéül. – Sokat tanulok a vásárhelyiektől, magyaroktól, románoktól – mondta. – Külön köszönöm a Fehér Hollók vásárhelyi csoportjának, különösképpen Ötvös Józsefnek, a Vártemplom lelkészének, hogy segített a beilleszkedésben.

A gagaúz vendégeket végül az RTV Kolozsvári Stúdiójának igazgatója, Romeo Couţi fogadta. A kerekasztal-beszélgetésen kitűnt: Erdélyben egyre többen vélik úgy, hogy Moldávia és ezen belül a gagaúz-törökök autonóm tartományának útja Erdélyen keresztül vezet Európába.

Szabó Csaba
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 06:02 | 07 Mai, 2013

Lásd a(z) "Erdély. ma" újságban megjelent cikket itt.

Finnugor Világkongresszus - telefonvonalban Szabó Csaba
Időutazásként is fel lehetett fogni a 6. Finnugor Világkongresszuson való részvételt, hiszen a népviseletbe öltözött, hetedhét határon túlról érkezett népek mintegy 2500 évvel ezelőtt beszéltek egy nyelvet, és lakhattak egymás szomszédságában. Két és fél évezredet kellene visszautazni az időben, hogy olyan harmóniában leljünk egymásra a magyarokra, finnekre, észtekre, lappokra, karjalaiakra, nyenyecekre, izsórokra, komikra, hantikra, manysikra, moksákra-ezrákra, cseremiszekre, udmurtokra és társaikra, ahogyan azt szeptember 5-7-e között lehetett Siófokon az Azúr Hotel konferenciatermeiben illetve a Balaton-parti kisváros utcáin, terein, strandvonatán. A legtöbben Oroszország területéről érkeztek, mintegy 20 finnugor néptöredéket illetve az autonómia különböző fokán önszerveződő népet képviselve. A háromnapos rendezvényen több mint 600 meghívott vett részt, és így a 6.Finnugor Világkongresszus valóságos mammutrendezvényként került a Kárpát-medence magyarságának köztudatába. A konferencián - amelyen az észt, a magyar és a finn állam elnöki, Oroszország pedig minisztériumi szinten képviselte magát - e többtucatnyi kisnép nyelvi, megmaradási, önszerveződési gondjai kerültek előtérbe, de a gazdasági együttműködés lehetőségeit is számba vették. Az egymást bátorító szimbolikus gesztusok (információ-, könyv-, térkép-, hanganyag-, médiatermék-csere) mellett jónéhány állami szintű megegyezés is született, mint például az a négy évre szóló magyar-észt kulturális munkaterv, amely többek között az észt--magyar nagyszótár kiadását tervezi.
A 6. Finnugor Világkongresszuson az RTV Kolozsvári Stúdióját Szabó Csaba újságíró képviselte, aki többek között azt is javasolta a szervezőknek, hogy a négyévente megrendező kongresszus szekcióüléseinek egyikét Kolozsváron tartsák meg.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 06:09 | 07 Mai, 2013

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB