Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Kolozsvári... » Képzőművészek

vissza
LŐRINCZ LEHEL - 1933 - 2014 szobrász fontosság:
x
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 21:11 | 06 Ianuarie, 2012

Lásd a(z) "------ Munkái -------" újságban megjelent cikket itt.
 

2005. március 12. - Lőrincz Lehel kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában

Lélekrajzok három dimenzióban és tájképek

Lőrincz Lehel hű önmagához és közönségéhez. Ahhoz a világlátáshoz és művészi ars poeticához, amelyet hosszú élvtizedek óta vall, s amelynek eredménye az a sajátos művészi világ, amelyből most ízelítőt kapunk. A művész egytől-egyig új munkákat állított ki, az utóbbi két év terméséből válogatott.

Szobrok és pasztellek. Látszólag két homlokegyenest eltérő műfaj, a tárlat mégis harmonikus, kiegyensúlyozott, probléma felvető és megoldó, s mondjuk ki bátran: szép. A szó legnemesebb értelmében. Még akkor is, ha e fogalom a közelmúltban az egyeduralomra, kizárólagosságra törő divatos irányzatok folytán erősen háttérbe szorult, sőt, olykor egyenesen pejoratív mellékzöngét kapott. A valóságból táplálkozó realista szemléletmód azonban át- és túlélte a művészeti divathullámokat, viharokat, s megújhodva bár, de sikeresen került ki a megmérettetésből. Mindig voltak, s úgy tűnik, lesznek is hívei. Egyikük éppen Lőrincz Lehel. Az erdélyi szobrászművészet legnemesebb hagyományait követve alakította ki sajátos, egyedi művészi világát, amelynek középpontjában az ember áll a maga fizikai és szellemi változatosságában, összetettségében. S amennyire komplex ez a világ, annyira sokrétű a művész általi három dimenziós megközelítése is. Gondolok itt elsősorban a tematikára és a felhasznált anyagra. Terrakotta, kő, fém és faszobrok árulkodnak alkotójuk emberszeretetéről, humanizmusáról, társadalmi érzékenységéről.

Korántsem mondhatnám, hogy Lőrincz Lehel lírai alkat, hiszen munkáiból férfias erő, határozottság árad, de talán éppen ez teszi különösképpen vonzóvá azokat az alkotásait, amelyek a női test szépségét vagy a gyermeki lélek tisztaságát hivatottak ábrázolni. A robusztus megformálás és fogalmazásmód megejtő gyöngédséget takar. A művész nagyvonalúan, célratörő eredetiséggel jeleníti meg mondanivalóját. Tudatosan mellőzi a részleteket, a lényegre összpontosít. Akár azt is mondhatnám: tőmondatokban fogalmaz, ezek a tőmondatok azonban sokkal többet árulnak el a lényegből mint bármely, többszörösen összetett, díszítőjelzőkkel teleaggatott társuk. A nemes egyszerűséggel megformált Gyerekfej, a Hajfonó, a Vetkőző, vagy a Termés nőalakjai sajátos módon ellentételezik a Félelem éppen tömörségében rendkívül kifejező megjelenítését. A Döbbenet című munka pedig alkotója társadalmi érzékenységéről árulkodik. A művész három markáns férfialak segítségével igyekszik kifejezni azt az érzést, amelyet a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás eredménye váltott ki a kárpátmedencei magyarságból. Lélekrajzok három dimenzióban – mondhatnám szobrairól. A terem két sarkából pedig Petőfi Sándor és Ady Endre tekint le ránk. Két térszobor gipszmintájáról van szó, az egyik Krasznán, a másik Szilágylompérton hirdeti a két költőóriás soha el nem évülő nagyságát, úgy, ahogyan azt Lőrincz Lehel álmodta és valósította meg bronzban illetve gránitban.

Itt jegyezném meg, hogy a művész különös érdeklődéssel viseltetik a monumentális munkák iránt, s Erdély-szerte több ilyen jellegű alkotásával találkozhatunk – Nagyenyeden I. Apafi Mihály gránit mellszobra, valamint Hermányi Dienes József, Áprily Lajos és Berde Mária bronz domborműve, Szilágysomlyón Báthory István márvány mellszobra, Szilágybagoson az I. és II. Világháború hőseinek emlékműve árulkodik a művész hozzáértéséről.

Az itt látható 12 szobor 24 pasztell társaságában kapott helyet. Akár azt is gondolhatnánk: a művész kikapcsolódásként nyúlt a pasztellkrétához, aktív pihenésként menekült a színesebb "könnyű műfajhoz". Úgy tűnik azonban, hogy Lőrincz Lehelnél ez a két tevékenység szinte egyenértékű. A szobrász nem menekül a kevesebb fizikai megerőltetést jelentő pasztell világába, hanem mintegy belső szükségszerűségként engedi kiteljesedni művészi énjének másik oldalát. A hangulatok, érzelmek gazdag skáláját felvonultató pasztellek elsősorban a színek segítségével árulkodnak a művész pillanatnyi lelkiállapotáról. Még akkor is, ha tematikájukban egyértelműen táji meghatározottságúak. Természeti táj, épített környezet, a népélet sajátos mozzanatai és portrék – röviden így foglalhatnám össze a látottakat. Az uralkodó mindenképpen a tájkép. A Lőrincz Lehel ábrázolta tájban azonban, az átlagostól némiképp eltérően, szinte mindig ott az ember. A maga konkrét valójában, esetenként pedig keze munkája az épített környezet formájában. Érdeklődésének homlokterében a falu áll: egy torockói öregház, egy tanya, egy cigányház, egy gazdasági udvar, a Disznóvágás, Sajtolás színpompás művészi átlényegítésben kerül a néző elé. Akárcsak a Patakmeder, a Naplemente, a Székelykő vagy a Szakácsi erdő. A Vízió pedig a szilágylompérti Séra kúriával Ady emlékét idézi. Az urbánus táj viszonylag kevés: a művész csupán egykori munkahelyét, a művészeti líceumot, a jelenlegi zeneiskolát jeleníti meg, előterében a jeles zenetanár, Guttman Misi bácsi alakja is jól kivehető. Egyénként portréja is helyet kapott a falon a művész önarcképével együtt.

A pasztellt általában a légies, könnyed, lírai megfogalmazások ideális eszközének tekintik. Lőrincz Lehel esetében ez nincs éppen így. Pasztelljeire is a határozottság, lényegre törő, markánsan erőteljes fogalmazásmód, s egyfajta drámaiság jellemző. Színvilága is harsányabb a műfajban általában használatosnál, s a fény is rendkívül fontos szerephez jut alkotásaiban.

Németh Júlia
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 15:15 | 27 Ianuarie, 2013

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB