Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Barabás Miklós Céh

vissza
2011. december 02 - A BARABÁS MIKLÓS CÉH fontosság:
...kolozsvári csoportjának kiállítását nyitják meg december 2-án, pénteken délután 5 órakor a Minerva-házban (Jókai/Napoca utca 16. szám. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 09:25 | 29 Noiembrie, 2011

Lásd a(z) "---- Több fotót -----" újságban megjelent cikket itt.
 

2011. november 30. - BMC-kiállítás a Minerva-házban
A Barabás Miklós Céh kolozsvári tagjainak alkotásaiból nyílik csoportos tárlat december 2-án, pénteken délután 5 órakor a Minerva-ház emeleti kiállítótermében (Jókai/Napoca utca 16. szám). Az immár hagyományos, év végi, értékfelmérő rendezvény nem lép fel a teljesség igényével, hiszen csupán a több mint másfél száz tagot számláló országos szervezet helyi csoportja – igaz, a legnépesebb – mutatja be jobbára legújabb termését. 45 alkotó megközelítőleg 100 munkája igyekszik becsalogatni a művészetkedvelő közönséget Kolozsvár legkorszerűbb, ugyancsak hiánypótló, központi kiállítótermébe.

A BMC tagsága nem egyfajta művészeti irányzat, ideológia mentén csoportosult. Ezért berkeiben a legkülönbözőbb művészi hitvallású, a legkülönfélébb kritériumok szerint alkotó képzőművészek kaptak helyet. A sokszínűség jellemezte valamennyi, eddigi csoportos jelentkezésüket, s péntek délutáni bemutatkozásuk is ennek a jegyében fogant. A kilencven év körüli idős mesterektől a legfiatalabbakig, a huszonévesekig terjed a skála, akik a festészet, grafika, szobrászat, kerámia, textil, fotó és számítógépes művészet műfajában mutatkoznak be.

A tárlatlátogató egy csöppnyi ízelítőt kaphat tehát majd félszáz művészi világból. Hiszen ahány alkotó, annyi megjelenítési forma, a klasszikustól a posztmodernig, a realista ábrázolásmódtól a szürrealisztikus beütésekig, a lírai és/vagy geometrikus absztrakcióig, gesztusfestészetig. Egy műalkotás akkor tölti be igazán a szerepét, ha kikerül a műteremből, ha alkotóján kívül más is megcsodálhatja. Erre teremt most lehetőséget a hét végén megnyíló tárlat, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a művészek és a szervezők.
NJ
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 09:35 | 30 Noiembrie, 2011

Lásd a(z) "---- film az eseményről ----" újságban megjelent cikket itt.

2011. december 03. - Megnyílt a BMC tárlata a Minerva-házban

A változatosság jellemzi a Barabás Miklós Céh (BMC) kolozsvári tagjainak alkotásaiból szervezett csoportos tárlatot, amelyet tegnap délután nyitottak meg a Minerva-ház emeleti kiállítótermében. A művészek és művészetpártolók népes csoportját – házigazdaként – Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Egyesület elnöke köszöntötte elsőként, majd Németh Júliának, a BMC alelnökének adta át a szót. A műkritikus röviden vázolta az 1929-ben megalakult, majd 1994-ben újraalakult céh tevékenységét, kitérve többek között ennek legnépesebb szervezetére, a kolozsvárira is. A tárlat kivitelezéséből oroszlánrészt vállaló Kolozsi Tibor szobrászművész után Szilágyi Mátyás főkonzul gratulált a szervezőknek. A 44 alkotó hetvenegynéhány munkáját felvonultató tárlat december folyamán, hétfőtől péntekig 11 és 15 óra között látogatható a Jókai/Napoca utca 16. szám alatt.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 10:52 | 03 Decembrie, 2011

2011. december 05. -„Jöjjenek, mutassák meg magukat és az utat a társadalomnak…”


Negyvennégy kortárs képzőművész több mint hetven alkotását tekinthetik meg mindazok, akik december folyamán, hétköznapokon 11 és 15 óra között betérnek a Minerva-ház emeleti kiállítótermébe; a Barabás Miklós Céh (BMC) kolozsvári tagjainak munkáiból szervezett év végi tárlatot pénteken délután nyitották meg a művészek és Kolozsvár művészetpártoló közönségének jelenlétében.

Az elmúlt évek folyamán nagyon sok galéria és kiállítótér nyílt a kincses városban, közülük azonban csak kevés mondható igazán reprezentatívnak – hangsúlyozta bevezetőjében Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy a Minerva-ház a művészeknek – a BMC tagjainak és más alkotóknak –, valamint a közönségnek egyaránt hasznára lesz az elkövetkező időszakban. Kós Károlyt idézte, aki az egyik 1939-es kiállításmegnyitón úgy fogalmazott: hányatott sorsuk ellenére a művészek húzzák a társadalom szekerét, s ezzel együtt fáklyát tartanak a kezükben, hogy az emberek számára utat mutassanak. – Ez a mai válságos időkben is érvényes, mi tulajdonképpen a fáklyát biztosítjuk ezekkel a falakkal, ezzel a térrel. Jöjjenek, mutassák meg magukat és az utat nekünk, a társadalomnak, mindannyiunknak, hogy tudjuk, merre kell mennünk – mondta Tibori.

Otthonról haza talált a Barabás Miklós Céh, vélekedett Németh Júlia műkritikus, köszönetet mondva a céh és a képzőművészek nevében, hogy egy ilyen nagyszerű helyszínen, a város talán legkorszerűbb terében szervezhették meg a kiállítást, amelyet leginkább a változatosság, a sokszínűség jellemez: „a klasszikus hangvételtől a posztmodernig, a realista alkotásoktól a szürrealista beütéseken keresztül a lírai és a geometriai absztraktig, a gesztusfestészetig terjed a skála”.

– A több mint 150 tagot számláló országos művészszervezet nem egyfajta ideológia vagy művészi irányzat, hanem a minőség mentén szerveződött, a kezdetektől napjainkig. Kós Károly és Szolnay Sándor kezdeményezésére 1929-ben érdekvédelmi szervezetként alakult meg, s igyekezett a különböző régiókban élő művészeket összehozni, kiállítási lehetőséget biztosítani számukra – magyarázta Németh Júlia. Utalt ugyanakkor a céh első kiállítására, amelyre 1930-ban a Farkas utcai Teleki-palotában került sor, s amelynek katalógusát éppen a Minerva nyomtatta. A műkritikus kitért továbbá a Turós László grafikus- és festőművész kezdeményezésére az Igazság berkeiben létrehozott klubgalériára is, amely aztán a város művészeti életének kiteljesedésére is hatással volt.

Jakobovits Miklós BMC-elnök üdvözletének tolmácsolása után, aki sajnos nem tudott részt venni az eseményen, Szilágyi Mátyásnak adta át a szót. A főkonzul gratulált a szervezőknek az igényesen kivitelezett tárlatért.

A kiállítás létrehozásában jelentős szerepet vállaló Kolozsi Tibor szobrászművész, a BMC ügyvezető elnöke zárásként megjegyezte: azért is szerencsés a mostani esemény, mert „a terem is díszíti az alkotásokat, de ugyanakkor az alkotások is díszítik a termet”. A Bethlen Gábor Alap jóvoltából a megnyitón a kiállító művészek alkotásait felvonultató multimédiás prezentációt is bemutatták, amelynek felvételei két évvel ezelőtt, a Barabás Miklós Céh megalakulásának 80., újraalakulásának 15. évfordulója alkalmából szervezett országos kiállításon készültek Sepsiszentgyörgyön.

Az év végi tárlat december folyamán, hétfőtől péntekig 11-től 15 óráig látogatható a Szabadságnak is helyt adó Minerva egyesület emeleti termében (Jókai/Napoca utca 16. szám).
FERENCZ ZSOLT
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:27 | 05 Decembrie, 2011

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2011. december 06. - A klasszikustól a posztmodernig

A Barabás Miklós Céh kolozsvári csoportjának kiállítása a Minerva-házban

„...akarunk élni, akarunk dolgozni, akarunk kultúrát. Akarunk művészetet: élőt, szervest, nélkülözhetetlent, olyant, ami a miénk. Amiben a mi lelkünk fürdik meg, hogy megújuljon, hogy erőssé, erősebbé legyen. Lehetséges-e ez? Megtudjuk-e csinálni? Lesz-e erőnk hozzá? Lehetséges, mert muszáj, mert szükségünk van reá, tehát lesz erőnk is hozzá” – Kós Károly buzdító szavai 1920 decemberében láttak napvilágot a Napkeletben. S a „lehetséges, mert muszáj” jegyében alakult meg aztán az ő és Szolnay Sándor kezdeményezésére 1929-ben a Barabás Miklós Céh. A különböző tájegységekben élő erdélyi képzőművészek összefogásán alapuló érdekvédelmi szervezet első kiállítását 1930-ban, Kolozsváron, a Farkas utcai Teleki-palota termeiben rendezte meg. A tárlat plakátját a nagybányai Jándi Dávid tervezte, katalógust pedig a Minervánál nyomtattak.

Több évtizedes kényszerszünet után, ugyancsak a „lehetséges, mert muszáj” jegyében éledt fel a Céh 1994-ben Kós András és Abodi Nagy Béla kezdeményezésére, és vehette birtokba hosszú távú használatra Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész nagylelkű gesztusa révén a református egyház tulajdonát képező Farkas utcai romos műemlék épületet, amelyet felújítva most székházként és galériaként működtet.

A patinás utca és a Minerva tehát fontos szerepet játszott és játszik mostanság is a Céh életében. A Minerva Művelődési Egyesület ugyanis szélesre tárta kapuit a művészek előtt, és rendelkezésükre bocsátotta Kolozsvár legkorszerűbb, tágas, központi kiállítótermét. A hagyományos, év végi, értékfelmérő csoportos kiállításra tehát már itt kerülhetett sor. A több mint másfél száz tagot számláló, országos szervezet kolozsvári tagjai, szám szerint 43 művész jelentkezett egy vagy két, nemrég készült munkával. Festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok, textilesek, zománcművészek, a fotó és a számítógépes grafika művelői nyújtanak ízelítőt jobbára legfrissebb termésükből.

A tárlat egészére tehát a változatosság jellemző. Aminthogy minden eddigi csoportos jelentkezésüket is a sokszínűség uralta. A klasszikus hangvételtől a posztmodernig, a realista beállítottságú alkotásoktól a szürrealista beütéseken keresztül a geometriai vagy lírai absztraktig, gesztusfestészetig a művészi megnyilatkozás megannyi formájával találkozhatunk, hiszen ahány művész, annyi önálló művészi világ. A száz év felé közelítő, idős mester, Cs. Erdős Tibor Torockó ihlette, színekben gazdag, míves olajképe, Bordy Margitnak ugyancsak a táj vonzásában született, de szimbolikus gondolati töltettel és sajátos, mondhatni kép a képben szerkesztéssel megvalósított Alkonyata és A vers éjszakája című, sejtelmes pasztelljei, Fodor Nagy Éva akvarellbe fogalmazott, lélekábrázolóan kifejező portréja, a Kis pásztor, valamint hamvasságával ható virágcsendélete, az aradi képzőművészeti biennálé grafikai részlege friss kitüntetettjének, Károly Zöld Gyöngyinek fiatalon elhunyt férje emlékét idéző alkotása vagy a huszonéves Marincas Mira lírai fotókompozíciója (a kiállítás plakátját is ő tervezte a BMC eredeti emblémájának felhasználásával) csupán néhány alkotás eme műfaji és stílusbeli változatosság illusztrálására.

A kortárs grafika jeles, kolozsvári képviselője, Soó Zöld Margit két, formai bravúrral kivitelezett, érzelmi húrokat pengető, látványos munkával, a Küklopsz és a Tűz cíművel szerepel, míg Gally A. Katalin Sárkányos meséi és Örökség című érzelmi fogantatású alkotásai az olaj és a pasztell műfajában keltik életre, a művészre jellemző, sajátosan visszafogott színhatásokkal, a múlt tárgyi emlékeit. Sipos László képi utalásokkal, szimbólumokkal telített, a figurativitást sohasem mellőző fogalmazásmódja ezúttal két nagyméretű, látványos alkotásban konkretizálódott. Az Aranymetszés a női test arányaira reflektál sajátos módon, másik munkája pedig a pályatárs, Tóth Szűcs Ilona emlékét idézi. Nagy Endre szintén két, nagy méretű, mély értelmű kompozícióval, a Corpus kísérőkkel és a Képek az asztalon cíművel gazdagítja a tárlat anyagát, akárcsak Palkó Ernő lendületes formaritmusokra épülő, modern vonalú grafikáival vagy Găină Dorel a gesztusfestészet határát súroló, magával ragadó színkavalkádjával, az Exodussal.

Különlegesen kifinomult, sajátos fogalmazásmódjával, eszmei és érzelmi telítettségével, visszafogottsága ellenére is (vagy talán éppen azért?) valósággal uralja a falat Kancsura István tömény gondolati sűrítettségű Baptistérium és Anyu című munkája. Sajátos szín-játékaival, az árnyalatok gazdag skálájának felvonultatásával, mívességével és festői kifejezőerejével vonja magára a figyelmet Tosa Szilágyi Katalin két, nagyméretű, a figurativitást és a lírai absztrakt kontaminációját sejtető tájképe. Önfeledt, de komoly játék a színekkel, formákkal és tartalmakkal – jellemezhetném Tompos Opra Ágota, M. Lovász Noémi, Koncz-Münich Judith és Antal Tövissi Anna munkáit.

A kiállítás kellemes meglepetése a piktúrához visszatért Heim András két, sajátos szín- és formavilágú festménye, a Világok és a Múlt emlékezete. Mívességével, a gondolatgazdagságot eredeti formába fogalmazó képességével múlja felül önmagát Horváth Gyöngyvér zenei témákból ihletődött alkotásaiban.

Tekintetcsalogató és egyben sokkoló ifj. Starmüller Gézának a vörösek árnyalataira épített Trónoló véristene, valamint Csata Herminának Életfa című festménye. A művész a bőr kompozíciók nagymestereként is bemutatkozik, s természetesen ezúttal sem okoz csalódást.

A geometriai absztrakt sajátosan míves megnyilatkozásaiként tarthatjuk számon Orbán István Antique és Oszlopsor című grafikáit, Székely Géza a figurativitást szem előtt tartva közli áttételes megfogalmazásban művészi elképzeléseit Égi pásztor című, rézkarc technikával készült alkotásában, Nagy Tibor pedig a ceruza és a legmodernebb technikai eszközök felhasználásával teremt sajátosan kifejező, drámai légkört rajzaival.

Különleges dekorativitás jellemzi Starmüller Katalin Életfa című alkotását, Takács Gábor grafikáit, Balázs László egyedi hangvételű és tálalású bőrplasztikáit valamint Tudoran Klára Imago mundi IV. című látványos textilkompozícióját.

Az akvarellben megjelenített tájképek sorozatát sikerrel egészíti Essig Klára és id. Starmüller Géza, A természetben című olajképével pedig különleges színérzékről és kompozíciós készségről tesz tanúbizonyságot Palkó Csaba. Pócsai András egy kifejező portréval és egy kolozsvári tájjal szerepel, akárcsak az idős festő, grafikus Gedeon Zoltán. Essig József a művészfotó műfajában remekel. Lőrincz Lehel kettős minőségben, festőként és szobrászként is megmutatkozik, pasztelljének témája viszont a Szoborkészítés.

Különlegesen míves, mély értelmű, szemet gyönyörködtető alkotásokkal szerepelnek a tárlaton keramikusaink, Forró Ágnes, Kolozsi Gabriella és Koncz Münich András, valamint a zománcművészetben egyedit és kimagasló teljesítményt nyújtó Egri András – Vdovkina Anasztázia művészházaspár. A szobrászok munkáival pedig azért szeretném zárni az értékelést, mert mindhárman remekeltek. Kolozsi Tibor és Gergely Zoltán bronzszobrai, A kiválasztott, illetve a Kút valamint Tosa Adrian Hangszer című faszobra a kiállítás biztos pontjai.
NÉMETH JÚLIA
Fotó: HORVÁTH LÁSZLÓ
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 11:18 | 06 Decembrie, 2011

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2011. dec. 2. - BMC-kiállítás nyílt a Minerva-házban
A Minerva-ház emeleti kiállítótermében (Jókai/Napoca utca 16. szám) néhány perccel ezelőtt megnyitották a Barabás Miklós Céh kolozsvári tagjainak alkotásaiból összeállított csoportos tárlatot.
Az immár hagyományos, év végi, értékfelmérő rendezvény nem a teljesség igényével lép fel, hiszen az országos szervezetnek csupán a kolozsvári csoportja mutatja be jobbára legújabb termését.
A kiállításon 44 alkotó több mint 70 műve tekinthető meg, hétköznaponként 11 és 15 óra között.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 09:41 | 22 Noiembrie, 2014

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB