Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Kulturális rendezvények » Kolozsvári Magyar Opera

vissza
GRÓF BONNEVÁL VAGY AZ IDEGENEK KONSTANCINÁPOLYBAN fontosság:
Mikes Kelemen halálának 250-ik, a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc 300. évfordulója tiszteletére bemutatott négyfelvonásos előadás
A mű a Törökországi levelek felhasználásával készült 1790-94 között, 1730 körül játszódik Konstantinápolyban. A fiktív történet szerint Rodostóból az emigráns csapat azért érkezett Konstantinápolyba, hogy segítsen a felvilágosult uralkodónak leverni a janicsárlázadást. Bonnevál gróf történelmi figura; a darab abban a helyzetben mutatja, amikor a franciának született gróf osztrák katonatiszti identitását törökre cseréli - Ahmed pasa lesz. A darabban II. Rákóczi Ferencz, íródeákja, Mikes Kelemen, sőt özvegy Bercsényi Miklós Kőszegi Zsuzsi is jelentős szerepet kap.

A szerző, K. Boér Sándor az erdélyi színjátszás hőskorának ismert szerzője, drámafordítója.

A művet Bartha Katalin Ágnes teszi közzé.

III. Ahmet török császár........Láng Orsolya
Mohumed herceg...............Szabó Előd
Ibraim basa nagyvezér, a császár veje.............Tasnádi István
Csori basa, Ahmed kisebb vezére..................Tar Gabriella Nóra
Gróf Bonnéval Sándor, volt nemes generális.............Kassay Sándor
II. Rákótzi Ferenc, volt erdélyi fejedelem..................Győri István
Mikes Kelemen, ennek kamarása, vagy belső tisztje..........Buchmann Wilhelm
Gróf Románzov, muszka generális, konstantinápolyi követ..........Tasnádi István
György, egy esméretlen ifjú..................Tar Gabriella Nóra
Kőszegi Zsuzsánna, a számkivetésben meghalt gróf Bertsényi ifjú özvegye....András Orsolya
Zénoma, Ahmet császár rableánya...............Moritz Kinga

Projektfelelős: Egyed Emese
Zene: Szép Bálint
Rendezte: Szabó Emese
 
   
 
 
beirta: Horváth László - 15:53 | 13 Noiembrie, 2011

Lásd a(z) "---- Még több fotó ----" újságban megjelent cikket itt.
 

THÉ Trupp


A kolozsvári Magyar Opera színpadán a darab „játszó személyei” a THÉ Trupp jelenlegi tagjai, játékmesterük Egyed Emese, aki a projekt felelőse is egyben.
A színpadi történet szerint a Rodostóból Konstantinápolyba átrándult magyar bujdosó csapat hathatósan közrejátszik a török Porta elleni janicsárlázadás leverésében és így valósággal megszolgálja a császártól kiutalt menedéket, anyagi támogatást. A mű mottója Ovidiustól való: „Vive tibi, et longe nomina magna fuge”: ez a magánélet szelíd örömeit javasolja, a közszereplést veszedelmes kísértésnek tartja. A játék jól szerkesztett párbeszédeiben azonban feldereng a Rákóczi-szabadságharc emléke és – a bujdosók számára – a hazatérés reménye is…
A mintegy másfél órás előadás szereplői a kolozsvári Református Kollégium diákjai (Győri István, Buchmann Wilhelm, Tasnádi István), tanárok és hallgatók a Sapientia EMTÉ-ről és a Babeş-Bolyai Tudományegyetemről (Moritz Kinga, Kokoly Zsolt, Láng Orsolya illetve Tar Gabriella Nóra, András Orsolya, Furu Adél); Szabó Előd unitárius lelkész (Ürmös) és Kassay Sándor középiskolai tanár (Tordaszentlászló). Az opera szakemberei segítségével (főként Szabó Emese rendező hozzájárulásával) egy műkedvelő előadás jött létre.
Az XVIII. század végének ma is jól érthető színpadi prózanyelve külön figyelmet érdemel. Az előadás hangulatát a meleg színekkel megvilágított funkcionális térelemek, a kort idéző élőzene (Szép Bálint és csapata révén) és színpadi kosztümök is alakítják.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 06:12 | 14 Noiembrie, 2011

Gróf Bonnévál másodszor
A Kolozsvári Magyar Opera ismét műsorra tűzte K. Boér Sándor Gróf Bonnévál vagyis az idegenek Konstancinápolyban című darabját a THÉ Trupp Egyetemi Irodalmi Színpad társulata előadásában (bemutató: 2011. szeptember 30). A színpadi történet szerint a Rodostóból Konstantinápolyba átrándult magyar bujdosó csapat hathatósan közrejátszik a török Porta elleni janicsárlázadás leverésében és így valósággal megszolgálja a császártól kiutalt menedéket, anyagi támogatást. A mű mottója Ovidiustól való: „Vive tibi, et longe nomina magna fuge”: ez a magánélet szelíd örömeit javasolja, a közszereplést veszedelmes kísértésnek tartja. A játék jól szerkesztett párbeszédeiben azonban feldereng a Rákóczi-szabadságharc emléke és – a bujdosók számára – a hazatérés reménye is…
A színházba „nemcsak azért kell menni, kivált az ifjuságnak, hogy ott vagy kacagjon vagy sírjon, hanem azért is, hogy tanuljon valamit” – vallotta a darab szerzője, K. (Kövesdi) Boér Sándor. A kolozsvári magyar színjátszás ügyének híve, sőt a színháznak is rövid ideig igazgatója volt ő – egyébként az erdélyi Főkormányszék tisztségviselője Barcsay Lászlóval együtt. Saját művekkel és fordításokkal kívánta fellendíteni a magyar nyelvű színjátszást, 1793-ban például az Erdélyi Játékos Gyűjtemény című kötettel. A Gróf Bonnévál című darab azonban kéziratban maradt, első előadása 2

Bevallása szerint K. Boér harmincnégy színpadi művet írt, neki sem volt szerencséje a nyomdászokkal, pártfogókkal, akárcsak kortársának Csokonai Vitéz Mihálynak. Bartha Katalin Ágnes színháztörténész szavaival „a magyar történelmet közérdekűnek tekinti. Olvasói, nézői megértésére számít, tudván, hogy a nagyközönség elvárásait elégíti ki azáltal, hogy darabjaiban a múlt jeles történeteit láthatják, olvashatják. Noha színházi szempontokat is szem előtt tart, játékait az olvasóknak is ajánlja. „a Mikes Kelemen levelei szerint…” írja meg a történetet, különösen a Törökországi levelek 1730-as keltezésű darabjaira – a sztambuli janicsárlázadás elbeszélésére – támaszkodik, a színpadi műfaj és a játékos képzelet lehetőségeivel emberi közelségben jeleníti meg hozza Rákóczi rodostói körét, mindennapjait is. A Törökországi levelekben előfordul a címszereplő, Bonnevál neve is. (A XVIII. század hadtörténetének ismert figurájáról van szó; ak volt francia katona és Szavoyai Jenő császári herceg tisztje is, mielőtt a török birodalom hadseregének átszervezőjeként karriert futott volna be Humbaraci Ahmed pasa vagy Oszmán pasa néven; 1747-ben halt meg Konstantinápolyban.)

A szerző biztosítja közönségét tudományos tájékozottságáról, úgy véli, a művészet képes megteremteni, közvetíteni a társadalom mindenkori képét, szerinte műveinek lényege . „nem költemény, hanem valóságos megesett igazság. Mindeniket sok fáradsággal, számos könyvek, és ritka kéz írások olvasásával magyarországi és erdélyi válogatott régiségekből dolgoztam ki” – vallja továbbá.

E most színre hozott darabja kísérlet, amely a korabeli színpadi műfajok közül az emberi érzékenységre apelláló vegyes műfajt részesíti leginkább előnyben, közben a viselkedés újszerű módjait és a politika történetének „más képét” is bemutatja. Rákóczi alakjának megformálása kulcskérdés, de íródeákja, Mikes Kelemen, illetőleg Bercsényiné Kőszegi Zsuzsi, a török udvari méltóságok és az identitáscserélő Bonnévál is életszerű figura.

A csapat a Gróf Bonnéválra 2011 tavasza óta kolozsvári beszélgetések, olvasgatások, tordaszentlászlói tábornapok, majd a kolozsvári magyar Opera szakmai műhelye – Szabó Emese rendezői munkája – révén készült fel. A kolozsvári Magyar Opera színpadán tehát a darab „játszó személyei” , a THÉ Trupp jelenlegi tagjai vendégek; a kolozsvári Református Kollégium diákjai (Győri István, Buchmann Wilhelm, Tasnádi István), tanárok és hallgatók a Sapientia EMTÉ-ről és a Babeş-Bolyai Tudományegyetemről (Moritz Kinga, Kokoly Zsolt, Láng Orsolya illetve Tar Gabriella Nóra, András Orsolya, Furu Adél); Szabó Előd unitárius lelkész (Ürmös) és Kassay Sándor középiskolai tanár (Tordaszentlászló). Az opera szakemberei segítségével műkedvelő társulat – filológus, teológus, jogász, matematikus, filmes – hozza létre az előadást. Az XVIII. század végének ma is jól érthető színpadi prózanyelve külön figyelmet érdemel. Az előadás hangulatát a meleg színekkel megvilágított funkcionális térelemek, a kort idéző élőzene (Szép Bálint és csapata révén) és színpadi kosztümök is alakítják.
A matinéra november 13-án egyetemi hallgatókat és iskolásokat is vár a fiatal társulat és az Opera.
Egyed Emese
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 06:43 | 16 Noiembrie, 2011

Lásd a(z) "Magyar Játékszín" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB