Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Hírek » A Kolozsvár Társaság rendezvényei

vissza
2011. október 29. - "Szilágyi Domokos a mai emlékezetben" fontosság:
(Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.)

A költő halálának 35. évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek a Hagyományos Kultúrát Támogató Szatmár megyei Központja október 28-29-én Szilágyi Domokos Napokat tart Szatmárnémetiben, Nagysomkúton, Kolozsváron.

A kolozsvári rendezvényekre 29-én, szombaton kerül sor, az alábbi program szerint:
15.00 órakor: Megemlékezés és koszorúzás a költő sírjánál, a Házsongárdi temetőben.

Beszédet mond Muzsnay Árpád, az EMKE Szatmárnémeti Szervezetének alelnöke, Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, Kántor Lajos irodalomtörténész.

Verset mondanak Boér Ferenc színművész és Havas Judit előadóművész.

Találkozás a Házsongárdi temető bejáratánál.

16.30 órakor: Szilágyi Domokos a mai emlékezetben. Kerekasztal-beszélgetés.
Moderátor: Kántor Lajos irodalomtörténész.

Helyszín: a Kolozsvár Társaság székháza (Főtér 22. sz.)

A kolozsvári rendezvények társszervezője a Kolozsvár Társaság.

 
  
 
 
beirta: Horváth László - 04:58 | 20 Octombrie, 2011

Lásd a(z) "---- Még több fotó ----" újságban megjelent cikket itt.
 

2011. október 31. - Évfordulós ünnepség három helyszínen
Szilágyi Domokos költőre emlékeztek halálának 35. évfordulóján a hétvégén. A három helyszínen zajló rendezvénysorozaton – Szatmárnémeti, Nagysomkút és Kolozsvár – irodalomtörténészek előadásai hangzottak el, megkoszorúzták a költő szatmári szobrát, ökumenikus istentisztelet zajlott a nagysomkúti református templomban, majd október 29-én, szombaton délután a Házsongárdi temetőben helyezték el az emlékezés virágait a költő sírjánál. Ezt követően a Kolozsvár Társaság székhelyén beszélgetésre került sor, Szilágyi Domokos a mai emlékezetben címmel, Kántor Lajos moderálásával. A Szilágyi Domokos Napok 2011 című rendezvénysorozat az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Hagyományos Kultúrát Támogató Szatmár Megyei Központja programjának részeként jött létre, társszervező a Kolozsvár Társaság.

Sokakban, részben kortársakban, de valószínűleg a fiatalabb nemzedékben is feltevődik a kérdés, ki is volt Szilágyi Domokos, mondta Kántor Lajos irodalomtörténész a Kolozsvár Társaság székhelyén zajló beszélgetés moderátora. – Olyan hatalmas életművet hagyott hátra, hogy annak a teljes megértése, megfejtése nagyon nehéz. Szeretném, ha a mai rendezvényen kifejezetten az életművéről beszélgetnénk, annak mozzanatai kerülnének középpontba – mondta Kántor, majd átadta a szót Pécsi Györgyi irodalomtörténésznek.

– Minden életműnek, minden költészetnek, irodalmi műnek számtalan olvasata van, ezt az olvasatot alapvetően meghatározza a kor, az alkat, és még sok minden más. Így az én Szilágyi Domokos-olvasataim is folyamatosan változtak. Az utóbbi időben, egész pontosan 2006 óta egy másféle tengely mentén olvastatja magát az életmű, ekkor jelent meg ugyanis a Szilágyi Zsófia Júlia által szerkesztett összegyűjtött verseskötete. Ez érdekes eredményt hozott. Az összéletműnek körülbelül harmada nem jelent meg kötetben, ezért amikor az irodalomtörténészek, kritikusok elemezték Szilágyi Domokos életművét, elhelyezték a kánonban, akkor mindig csak az úgynevezett válogatott életműalapján tették, arról beszéltek. Az, hogy mi került be egy-egy kötetbe, elég sok mindenen múlott, a cenzúrán, a pillanatnyi politikai helyzeten, vagy akár a költőhangulatán. Az életműegyharmada azonban nem került be ezekbe a kötetekbe, ezeket tehát nem tárgyalta az irodalomtörténet – fejtette ki Pécsi Györgyi. Hozzáfűzte: ha csak a megjelent köteteket nézzük, akkor igaz az az irodalomtörténeti leírás, hogy Szilágyi Domokos pályaindulását a József Attila-i költészeti eszmék és a felújított avangárd határozta meg. – De, ha azt is tekintetbe vesszük, ami nem jelent meg kötetben, akkor kiderül, hogy Petőfi, Arany János és Csokonai legalább olyan erősen meghatározta az indulását, mint József Attila és az avangárd. Kiderül, hogy sokkal tagoltabb, összetettebb Szilágyi indulása, a XIX. századi nemzeti versformák is benne vannak a nyelvezetében. Vagy ott van például a Mese a vadászó királyfiról, amelyet eredetileg nem gyerekversnek szánt a költő, ez kiderül a levelezéséből is. Nagyon érdekes szövegelőzményei vannak Szilágyi költészetének, ezeket mind fel lehet fedezni az összegyűjtött verseket elemezve – magyarázta az irodalomtörténész, aki a költőmonográfiáján dolgozik.

Pécsi Györgyi után Dávid Gyula irodalomtörténész beszélt Szilágyi Domokos levelezéséről. – Ezelőtt másfél évvel került a kezembe a Szilágyi Domokos családi levelezése címűkötet, amely a költőöccsének a gondozásában jelent meg. Ezekben a diákkori levelezésekben a felszabadult, tréfálkozó, kedvesen ironikus hangvétel jelentkezik. Érdekes egységet képeznek a családon belüli levelezések, később aztán ez a fajta felszabadultság szinte teljesen eltűnik, talán még az egyetemi évek alatt írt levelei hordoznak egyfajta játékosságot – mondta Dávid Gyula. Az irodalomtörténész felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes lenne egy összefogott és intenzív csapatmunka alapján Szilágyi Domokos írói munkássságának a teljes skáláját feltérképezni, beleértve a fordításait is.Természetesen ezt egyetemi és intézeti kutatómunka keretében kellene megtenni, rengeteg meglepetést tartogat még az életmű, fűzte hozzá Dávid Gyula.

A beszélgetés folytatásaként többen is felszólaltak, Borbély András fiatal kutató például úgy vélte, hogy fontos lenne egy kritikai kiadásra törekedni, ugyanakkor feltette a kérdést, hogy van-e mód megvalósítására, illetve a kiadására.

Dávid Gyula és Pécsi Györgyi válaszából egybehangzóan kiderült: csak önkéntes kutatók vannak, akik számos egyéb tevékenységük mellett a Szilágyi Domokos-i életművel is foglalkoznak – mint például Kántor Lajos, vagy a rendezvényen is jelen levőSzilágyi Zsófia Júlia, az említett 2006-ban kiadott kötet szerkesztője – sajnos azonban intézményi, egyetemi szinten nem foglalkoznak az életműkutatásával. – Marad tehát az önkéntes munka – jegyezte meg Dávid Gyula.

A szombati rendezvényen Szilágyi Domokos verseit Havas Judit, Imecs Levente és Katona Dorottya tolmácsolta.
KÖLLŐ KATALIN
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 13:51 | 31 Octombrie, 2011

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2011. október 31 - Bőven akad még fehér folt Szilágyi Domokos életművében

...„Szilágyi Domokos a tragikus magyar költői sors megtestesítője, életművében sikerült egyesítenie a beláthatatlan magasságokat és mélységeket” – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja szombaton a költő sírjának megkoszorúzásán, a Házsongárdi temetőben. „Fontos tanulság számunkra Szilágyi Domokos élettapasztalata, amely a megbékélés jegyében fogalmazható meg. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy képesek legyünk átérezni és megérteni a ránk hagyott életművet” – fogalmazott a főkonzul. Kántor Lajos ugyanakkor kifejtette: nem a Házsongárd lakójára kell emlékeznünk, hanem az élő költőre. A Kolozsvár Társaság elnöke szintén az életműben fellelhető mélységre és magasságra hívta fel a jelenlevők figyelmét, majd hozzátette: Szilágyi Domokos soha nem tartozott a divatos költők közé, rendhagyó módon kell rá tekintenünk.

A költő halálának 35. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat a Kolozsvár Társaság székhelyén folytatódott, ahol Szilágyi Domokos a mai emlékezetben címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. „Hatalmas életműről beszélhetünk, amelynek megértése és megfejtése nem egyszerű. Az egyik legfontosabb kérdés talán az, hogy a költő ismert-e határokat, és ha igen, hogyan lépte túl ezeket” – indította a beszélgetést Kántor Lajos, az esemény moderátora. Mint mondta, már több éve próbálkozik egy kettős életműfeltárással, amelynek során Szilágyi Domokos mellett Szabédi László erdélyi költő műveit szándékszik megfejteni.

„Az életművek elemzésével szeretném felrajzolni az adott korszak képét is, Erdélynek ezt a furcsa, de termékeny időszakát. Az egymásra vetítésnek köszönhetően a művek különös megmutatkozásának lehetünk tanúi, emellett pedig minden bizonnyal Szilágyi Domokos nagysága is hangsúlyosan kirajzolódik majd” – részletezte Kántor Lajos. „Úgy gondolom, ha nem egy brutális korban születik, Szilágyi életműve sokkal játékosabb lett volna, hasonlóan Weöres Sándor verseihez” – vélekedett az eseményen Pécsi Györgyi magyarországi irodalomkritikus. Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész ugyanakkor elmondta: a teljes életmű feltárása és feldolgozása nagyon sok időt és anyagi fedezetet feltételez, amelynek megvalósítására jelenleg nincs intézményesített eljárásmód. Hozzátette: a költő verseinek kutatása továbbra is az önkéntesek feladata.

Szerző(k): Kőrössy Andrea, Babos Krisztina
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 14:09 | 31 Octombrie, 2011

Lásd a(z) "Krónika" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB