Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Hírek » A Kolozsvár Társaság rendezvényei

vissza
2011. október 26. - Szilágyi István fontosság:
A Korunk Akadémia szervezésében olvas fel Szilágyi István Kossuth-díjas író, a Helikon főszerkesztője, a Kő hull apadó kútba; Hollóidő; Bolygó tüzek című kötetek szerzője.
Beszélgetőtárs: Balázs Imre József főszerkesztő, Korunk
Helyszín, időpont: 2011. október 26, szerda, 18 óra, Főtér 22/8. (Kolozsvár Társaság székhelye)
Partner: Magyar Írószövetség
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 04:57 | 20 Octombrie, 2011
 

2011. október 28. - „Tisztázni, megfejteni próbálok valamit…”
Szilágyi István írói estje a Kolozsvár Társaságnál

Művei keletkezésének történetéről, íráshoz való viszonyulásáról, pályájáról, életéről mesélt Szilágyi István Kossuth-díjas erdélyi magyar író, a Helikon folyóirat főszerkesztője, a Kő hull apadó kútba, a Hollóidő és a Bolygó tüzek című kötetek szerzője szerdán délután, a Kolozsvár Társaság főtéri székházában tartott beszélgetésen. A Korunk Akadémia és a Magyar Írószövetség által közösen szervezett esemény házigazdája – a hagyományokhoz híven – ezúttal is Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt, aki elárulta: a 2011–2012-es írói estek keretében többek között a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal is terveznek közös rendezvényeket. A mostani, felolvasással egybekötött esten Szilágyi István arról is szót ejtett, hogy számára teljesen esetleges, mikor, milyen időközönként, meddig és hogyan bajlódik egyik-másik szöveggel.

– Szilágyi Istvánnak nem túl gyakran vannak írói estjei Kolozsváron, amikor közönség elé megy, általában elbújik valami mögé: szívesen beszél a Helikon folyóiratról, az erdélyi magyar irodalom helyzetéről, vagy éppen arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire egységes a magyar irodalom – vélekedett Balázs Imre József, majd kolozsvári kötődéséről, az itteni emberekkel való viszonyáról, az oly ritka egyéni „fellépésekről” faggatta a vendéget. Szilágyi István kifejtette: szülőföldjének a Szilágyságot tekinti, „a Meszes vonulatától az Érmellékig”, onnan származnak a felmenői, „ilyen értelemben nincs titokzatos származása”. – Szüleim a ’30-as években Kolozsváron éltek, így születtem én Lupsán, az Ipar utca 1. szám alatt. Egy időután szüleim hazaköltöztek Zilahra, gyermekkoromból többnyire erre a városra emlékszem. Kolozsváron aztán sem a nyomdateret nem nagyon vettem el a kollégáim elől az elmúlt 40–50 esztendőben, sem pedig a standokon a művek elfoglalta helyet, ilyen formában elmondhatom, nem vagyok próféta a magam hazájában – hangsúlyozta. Az egyetemen találkozott a hallgatókkal, azonkívül a Bulgakov pincéjében is „előfordult” néhányszor, de így, mint most, ekkora közönség előtt, emlékezete szerint nem túl gyakran volt jelen az elmúlt időszakban.

Legutóbbi kötete, a Magvetőnél 2009-ben napvilágot látott Bolygó tüzek némiképp visszavisz az időben, Szilágyi István pályája ugyanis novellákkal, elbeszélésekkel indult: a bukaresti Irodalmi Kiadónál 1964-ben jelent meg a Sorskovács, majd két évvel később, 1966-ban Ezen a csillagon címűkönyve. Pesti barátai, „hölgyek, urak”, valamint a kiadó biztatására vette előezúttal korai írásait, ahogyan őfogalmaz, „korai, tapsifüles gyarlóságait”, ezekből állt össze a Bolygó tüzek, amely „karcsúbb és véznább”, mint eddigi kötetei.

S hogy miként születnek Szilágyi István művei? Változó, vonhatjuk le a következtetést, amikor megjegyzi, hogy soha nem tartotta magát profinak, tulajdonképpen nem is hisz az olyan „misztikus” dolgokban, mint az ihlet, és hogy teljesen esetleges, mikor, milyen időközönként, meddig és hogyan bajlódik valamivel. – Ha én valami fontosat tudok, azt nem írom meg, mert azt már biztosan más is tudja. Az írásban én elsősorban saját magam számára próbálok meg tisztázni, megfejteni valamit. Meglehetősen jó példa erre a Kőhull apadó kútbacíműregény, amelynek az alapjául szolgáló történetet nem is tudom pontosan felidézni, mert már úgy él bennem, ahogyan a könyvoldalakra került – mondja.

Az 1990-ben megjelent Agancsbozótban például az volt a kérdés számára, hogy miként lehet olyan helyzetet teremteni az egyéniségtől megfosztott embereknek, amelyben egyéniségük ismét megnyilvánul. Kísérletei, és végeredményben az írás folyamata során pedig rájött arra, hogy „ezek az emberek egyszer csak elkezdenek magukról mesélni, visszamenőleg valahogy sorsuk lesz, és egyénítődnek”. Egy személyt élővé tenni és élni hagyni, sorsukat, identitásukat újraébreszteni, ez az, ami ilyen tekintetben szintén fontossá válik számára.

A beszélgetés során szó esett többek között Szilágyi István írásainak színpadra és filmre való alkalmazásáról is: mint kiderült, a különbözőfelkérések között olyan is volt, aki felajánlotta, színpadra alkalmazza valamelyik művét. „Várjál, bátyám, hát én még élek, s ha én nem, akkor te hogy?” – kérdezte felelet-gyanánt az illetőtől, s noha filmesek is felkérték, nem is egyszer, eddig sosem mondott igent, és úgy tűnik, ez az elkövetkezőidőszakban sem változik. A Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, Fábri Zoltán is megkereste, éppen a Kőhull apadó kútba apropóján, arra kérve a szerzőt, segítsen neki megközelíteni a művet, filmes eszközökkel kifejezni annak mondanivalóját. S bár lett volna „Lengyelországból hozható Szendi Ilka”, s a díszlet is el volt már képzelve, úgy alakult, elsősorban az anyagiak miatt, hogy mégsem dolgoztak együtt. Mindezek ellenére úgy véli: a film az a művészeti ág, amelytől a legtöbbet kapott, de amelynek semmit nem adott vissza, és szándéka szerint nem is fog.
FERENCZ ZSOLT
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 14:52 | 28 Octombrie, 2011

Lásd a(z) "Szabadság " újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB