Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Barabás Miklós Céh

vissza
2011. október 12. - Őszikék fontosság:
A MAGYAR FESTÉSZET NAPJAalkalmából Őszikék címmel nyílik csoportos képzőművészeti kiállítás a Barabás Miklós Céh szervezésében október 14-én, pénteken du. 4 órakor a Farkas/Kogălniceanu utca 27. szám alatti Barabás Miklós Galériában.
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 21:13 | 12 Octombrie, 2011

Lásd a(z) "------- Még több fotó ------" újságban megjelent cikket itt.
 

2011. október 14. - A MAGYAR FESTÉSZET NAPJA
...alkalmából csoportos képzőművészeti kiállítás nyílik ma, október 14-én, pénteken du. 4 órakor a Farkas/Kogălniceanu utca 27. szám alatti Barabás Miklós Galériában. Bevezetőt mond: Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke, Jakobovits Miklós és Kolozsi Tibor, a Barabás Miklós Céh elnöke, illetve ügyvezető elnöke. Kurátor: Bordi Margit festő- és grafikusművész. A rendezvény házigazdája: Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:01 | 14 Octombrie, 2011

2011. október 18. - Képzőművészet ünnepe a Barabás Miklós Céhnél


Őszikék címmel a Magyar Festészet Napja alkalmából harmincnégy, jobbára kolozsvári képzőművész alkotásaiból nyílt csoportos képzőművészeti kiállítás pénteken délután a Barabás Miklós Galériában. – A Magyar Festészet Napja mindannyiunk számára ünnep: ünnep a művészeknek és ünnep a művészetkedvelő közönségnek egyaránt – hangsúlyozta köszöntő beszédében Németh Júlia műkritikus, a rendezvény házigazdája.

– Amikor 2002-ben először ünnepeltük ezt a napot, Bráda Tibor budapesti festőművész és csapata azzal a céllal hozták létre, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot művészek és közönség között, illetve hogy minél több kiállítási lehetőséget teremtsenek – beszélt a kezdetekről a műkritikus. – Arany Jánostól kölcsönöztük a kiállítás címét az őszre való tekintettel, de nevezhettük volna akár Örökkéknek is, ha Babits szavait idézzük – indokolta a címadást Németh Júlia.

Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke közművelődésszervezés szempontjából értékelte a kiállítást. Elmondta: nagy öröm számára, hogy az egyik legaktívabb társszervezetük, a Barabás Miklós Céh őszi tárlatának megnyitóján szólhat. – A kisebbségi lét és kisebbségi kultúra megőrzését egyfajta jó értelemben vett harcnak képzelem el. Amennyiben kulturális életünket nem tudjuk megélni, kulturális értékeinket nem tudjuk fenntartani, egyértelmű, hogy a létünk forog kockán – hangsúlyozta az EMKE-elnök. – Anyagi fedezetünk nincs, amire viszont támaszkodhatunk, az a belső alkotó energiánk – mondta. – Ezt a belső alkotó energiát mozgatta meg Kós Károly és Szolnay Sándor, mikor 1929-ben létrehozták a Barabás Miklós Céhet, és ugyancsak ennek köszönhető a céh 1994-es újjászületése is – tette hozzá. – És amikor létrehozták ezt a kiállítást, megint csak a belső alkotó energia, a megmutatkozás volt a fontos a művészek számára – vélte.

– Mai elidegenedő korunkban, amikor oly sok ellentét van az emberek között, nagy értéknek érzem, hogy a levegőben érződik egy fantasztikus, magnetikus erő, ami a művészekből árad a közönség felé, és ami a közönségből árad a művészek felé – hangsúlyozta Jakobovits Miklós BMC-elnök. – Ez az a légkör, amely értelmet és további energiát ad a munkához, ilyenkor a szeretet átöleli a művészeket, és ezt nagyon felemelőnek érzem – mondta.

Kolozsi Tibor, a BMC ügyvezető elnöke szerint a Magyar Festészet Napja egybeesik a szürettel, mert amit a nyáron alkottak a művészek, azt most leszüretelték, és elhozták bemutatni. Elmondta: sajnálatos viszont az, hogy alig fértek el a falakon. Felvetette, hogy a jövőben nagyobb helyiségben kellene megszervezni a közös kiállításokat, mert egyéni kiállításokhoz a galéria ideális, de a csoportos tárlatokhoz szűkös.

A kiállítás október 28-ig tekinthető meg szerdán 14–17, csütörtökön 15–17 és pénteken 11–14 óra között a Barabás Miklós Céh Farkas/Kogălniceanu utca 27. szám alatti székházának galériájában.
D.I.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:03 | 18 Octombrie, 2011

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2011. október 18. - „Örökkék ég a felhők mögött”


A Magyar Festészet Napja a kolozsvári Barabás Miklós Galériában

Amikor 2002-ben Bráda Tibor budapesti festőművész és társai elhatározták, hogy október 18-át, Szent Lukács, a festők védőszentjének ünnepnapját a Magyar Festészet Napjának nyilvánítják, még nem gondolhatták, hogy kezdeményezésük néhány éven belül olyan összmagyar művészeti megmozdulássá terebélyesedik, amely jócskán túlfeszíti az egynapos határt.

Manapság októberről mint a magyar művészet hónapjáról beszélhetünk, hiszen nem csupán az anyaországban, hanem az egész magyar nyelvterületen rendezvények százai jelzik a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő művészet jelentőségét. A kezdeményezők, a DunaPart alkotóközösség tagjai számára a festés öröm, s ebből az örömből szerettek volna mindjárt a kezdettől fogva a közönségnek is juttatni, azaz elmélyíteni a művész-közönség kapcsolatra épülő viszonyt. Immár 10 év távlatából elmondhatjuk: elképzelésük a vártnál is nagyobb sikerrel járt.

A Barabás Miklós Céh tagjai évek óta kiállításokkal ünneplik a Magyar Festészet Napját. Most sincs ez másképpen, amikor a tagok alkotásaiból rendezett csoportos tárlattal, 34 kolozsvári és nagyváradi művész alkotásával – festmény, grafika, szobor, kerámia, textil, fotó – igyekszünk megmutatni magunkat, jelt adni arról, hogy az erdélyi képzőművészet, hagyományaival és avantgárd törekvéseivel egyaránt, szerves része az összmagyar vizuális művészetnek. A festés, az alkotás az erdélyi művészek számára is öröm, és talán ebből az örömből valamicskét a közönségnek is juttattunk.

„Hiszek a művészetben, mely kinyitja elénk a világot” – szól Babits Mihály hitvallása az Örökkék ég a felhők mögött-ben. Reméljük, hogy a Magyar Festészet Napja alkalmából rendezett tárlatunkkal sikerült látogatóink előtt kinyitnunk a világot, amely egyben alkotóink belső világa is. A kiállítást, időzítése révén, Arany János nyomán jelöltük az összefoglaló Őszikék címmel, de babitsosan akár örökkéknek is nevezhetnénk.



A tárlat központi magját Jakobovits Miklós Meta alakzat című, vegyes technikával készült, a részek tökéletes harmóniájára épített, erőteljes térhatású, szoborszerű, színárnyalataival is figyelemfelkeltő munkája képezi, amely összetettsége révén mintegy összefogja a műfaji és stílusbeli változatosságot mutató rendezvényt. Mellette Kancsura István sejtelmesen suttogó, leheletkönnyed művészi eszközökkel különösen mély gondolatokat ébresztő, Magzat – a női test szent edénye című alkotása metafizikus ihletettségű.

„Ősz hangja zsong/ jajong, busong” Soó Zöld Margit színeiben és formavilágában egyaránt megkapó, érzelemdús képi megfogalmazásában. Mintha Paul Verlaine Őszi chansonját látnánk megelevenedni. S az őszt, a szüretet idézi a jó bor elengedhetetlen kísérőjének, a nemes penésznek a sajátos szín-forma variációja Gally A. Katalin Óbor című, a művészre jellemző, visszafogottságában kifejező pasztelljében. Horváth Gyöngyvérnek a szürkék-feketék megannyi árnyalatába fogalmazott Bogáncsai pedig, szúrós hidegségükkel, már a telet vetítik elénk.

Különösen időszerű és látványos Bordy Margit Liszt Ferenc emlékét idéző, A zene varázsa című, a tematikát annak mélységében és sokrétűségében megjelenítő, lírai hangvételű kompozíciója. Sipos László sarkosan-keményen kifejező, szimbólumoktól terhes, sajátosan egyéni stílusban megfogalmazott Golgotája pedig viszonylag kis méretei ellenére is dominál, uralja maga körül a teret. Tompos Opra Ágota magával ragadó kék szimfóniába önti Magányát, és élénk ritmusú zeneiségével, sziporkázó színharsonáival hívja fel magára a figyelmet Gedeon Zoltán Dalol az erdő című munkája. S hogy milyennek látja és láttatja magát Nagy Endre? Sajátos kompozícióba foglalt Önarcképe – a festőiségnek mintegy próbaköve – megadja rá a frappáns választ.

Szimbolikájában és dekorativitásában egyaránt figyelemfelkeltő Starmüller Katalin Reggel című munkája és találóan lényegre törő Antal Tövissi Anna Vermeer parafrázisa. A legmodernebb technikai eljárások igénybevételével születtek Károly Zöld Gyöngyi és Mira Marincas visszafogottságról és különleges érzékenységről árulkodó, sajátos hatást kiváltó munkái.

A virágcsendéletek avatott mestere, Fodor Nagy Éva most egy Őszi hangulattal lepett meg. Murádin L. Noémi Híd című alkotása sajátosan kifinomult nyelvezetével, ifj. Starmüller Géza Térkonstrukciója pedig sokat sejtető, markáns fogalmazásmódjával, harsogó színvilágával hívja fel magára a figyelmet. És ugyancsak harsognak Csata Hermina Őszi fényei, kissé talán túlontúl is. A művész nem a rá legjellemzőbb alkotását állította ki.

A tájképek sorozatát Tosa Szilágyi Katalin míves, a hagyományt a legmodernebb festői eszközökkel ötvöző, kisméretű, de annál kifejezőbb alkotása nyitja. Klasszikus hangvételű, látványos id. Starmüller Géza Vízpartja, a kékek zöldek dominanciájára épít Essig Klára vizes technikával készült, sejtelmesen lírai, Reggeli fények című akvarellje, és színvilágában valamivel élénkebb Palkó Ernő Erdélyi tája.

S hogy mennyire nem a nagyság dönti el egy munka értékét, arra kitűnő példával szolgál Orbán István és Székely Géza. Orbán Éjmadara sajátos színkombinációival, zaklatott, szárnyalást sugalló vonalrendszerével tűnik ki, míg Székely egy Archaikus nyarat megidézve, a már oly kevesek által művelt rézkarc műfajában csillogtatja meg rajzkészségét, alkotó fantáziáját.

Forró Ágnes a köztes műfajok kedvelője. Táblaképszerű kerámiái szétfeszítik a műfaji határokat és minden szempontból újszerű megnyilatkozásokként értelmezhetők. Ezúttal Időutazásra csábít, sikerrel. Szobortervezés címmel a szobrász Lőrincz Lehel, a színek varázsának engedve, a síkba is kiruccan, önmagát is belefogalmazva a képbe. Önarcképszerű, lírai hangvételű kompozíciója mintegy átmenetet képez a tárlat térbe fogalmazott munkái felé.

A szobrászok számbelileg kevesebben vannak ugyan, de különösen értékes alkotásokkal szerepelnek. Kolozsi Tibor bronzba fogalmazott, különleges hatást eredményező, „klasszikusan modern” formakombinációjára, a Kegytárgyra a címnek megfelelő áhítattal tekinthetünk. Klasszikusabb hangvételű, rendkívül sikerült munka Venczel Árpád ugyancsak bronz Kislány című szobra. A fa, a fém és a kő találkozik és teremt formai-filozófiai mélységeket sugalló harmóniát Gergely Zoltán Fejfedő című, minden fölösleges sallangot mellőző, a végletekig letisztult formavilágában. Tosa Adrian pedig a fában rejlő lehetőségek kiaknázásával, érdesen zaklatott felületeivel ér el sajátosan figyelemfelkeltő hatást.

Kerámiában Kolozsi Gabriella remekel Tengeri alakzatával, textileseink közül pedig Novák Ildikó különleges mívességével és alkotó fantáziájával valósággal tüntet. Ünnep című, térbe is kitüremlő, változatos alapanyagokat (bőr, bársony) felhasználó munkája rendkívül dekoratív, akárcsak Balázs Lászlónak a mértani alakzatok és a figuratív elemek kombinációjára épített A kéz című alkotása, és élményszerű Tudoran Klára Imago mundi című faliszőnyege.
NÉMETH JÚLIA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:11 | 18 Octombrie, 2011

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2011. október 17. - A Barabás Miklós Céh csoportos kiállításával ünnepelték a magyar festészet napját Kolozsváron


„Arany Jánostól kölcsönöztük a kiállításnak az Őszikék címet, de örökkék is lehetett volna a cím Babits Örökkék ég a felhők mögött című vallomása nyomán, amelyben megfogalmazza, hogy a művészet kinyitja előttünk a világot” – fogalmazott Németh Júlia műkritikus a Barabás Miklós Céh által a magyar festészet napja alkalmából szervezett csoportos kiállítás megnyitóján a hétvégén.

Németh Júlia felidézte, a magyar festészet napja civil kezdeményezésből indult 2002-ben, de évről évre több programmal készültek erre az ünnepre, immár Kárpát-medence-szerte, és ma már ki lehet jelenteni, hogy október a magyar képzőművészet hónapja. „A kezdeményezés Újbudáról indult, ahol Csontváry Kosztka Tivadar is élt és alkotott, és talán ezekben a percekben ültetnek ott el egy libanoni cédrust a festőművész emlékére” – mondta a műkritikus.

Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke arról a belső alkotóenergiáról beszélt, amely lehetővé tette, hogy a rendszerváltás óta sok esetben állami támogatások nélkül, civil kezdeményezésből létrejöjjenek olyan jelentős magyar kulturális központok és egyesületek, mint amilyen Kolozsváron a Barabás Miklós Céh, A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság vagy a nagybányai Teleki Ház. „Nemrég indult be egy amolyan kultúrturisztikai program, amelyre úgy tűnik, támogatást is kapunk a magyar kormánytól.

Ennek keretében Magyarországról és Erdélyből is érkeznének látogatók ezekhez a központokhoz, hiszen nekünk természetes ezeknek a léte, de sokan csodálattal tekintenek rájuk” – magyarázta az EMKE-elnök, hozzátéve, hogy művelődésszervezőket is elhoznak a program segítségével ezekbe az intézményekbe, lehetőséget biztosítva így az egyes programok népszerűsítésére. Jakobovits Miklós, a céh elnöke arról beszélt, hogy a már 20 éve dédelgetett álom, egy kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása valóban beteljesül. Amint arról korábban már beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi múzeum már meg is vásárolta a telket, amelyen ez az intézmény felépül. „A tervek szerint az állam egy-egy művésztől 5-6 munkát vásárolna meg, és a művészek ugyanennyit ajándékba adnának az új intézménynek, hogy egy reprezentatív gyűjtemény jöhessen létre” – ismertette a részleteket Jakobovits. A kiállításon több mint harminc művész munkáiból kellett válogatni. Az est végén bejelentették: a következő csoportos tárlatot már a Szabadság napilapnak is helyet adó Jókai utcai épület emeletén kialakított korszerű kiállítótérben rendezik. A mostani tárlat változatos munkákat sorakoztatott fel. Amint Németh Júlia is utalt rá, már nemcsak a festészet ünnepe volt azonban a pénteki alkalom, szobrászok is kiállítottak, többek között Kolozsi Tibor Kegytárgy vagy Gergely Zoltán Fejfedő című kisplasztikáját lehetett megcsodálni.
Varga László
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:17 | 18 Octombrie, 2011

Lásd a(z) "Krónika" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB