Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Barabás Miklós Céh

vissza
2011február 11 -TUDORAN KLÁRA fontosság:
...textilművész kiállítását nyitják meg február 11-én, pénteken du. 4 órakor a Barabás Miklós Galériában (Farkas/Kogălniceanu utca 27. szám). Bevezetőt mond, és a kiállított munkákat értékeli Labancz-Cismaşiu Ágnes képzőművész, művészetszervező.
 
  
 
 
beirta: Horváth László - 11:25 | 17 Februarie, 2011

Lásd a(z) "-*-*-* Még több fotó -*-*-*-" újságban megjelent cikket itt.
 

2011. február 14. - Tudoran Klára textilmunkái a Barabás Miklós Galériában


Szemet gyönyörködtető tárlatával a művészet iránt érdeklődő kolozsváriakat is meg kívánta ajándékozni születésnapján Tudoran Klára textilművész: a máramarosi születésű alkotó munkáiból összeállított kiállítást pénteken délután nyitották meg a Farkas utcai Barabás Miklós Galériában. Németh Júlia műkritikusnak, a Barabás Miklós Céh alelnökének a köszöntő szavai után Labancz-Cismaşiu Ágnes képzőművész, művészetszervező méltatta a szebbnél szebb darabokat, amelyek teljes egészében betöltik a galériát.

Kétszázegy évvel ezelőtt, 1810. február 10-én Kézdimárkosfalván született Barabás Miklós, a magyar biedermejer festészet kiválósága, a céh névadója. Kettős ünnep tehát a mostani a galéria számára, magyarázta Németh Júlia: emlékezni a kitűnő portréfestőre, aki alkotásaiban megörökítette az 1800-as évek jelentős személyiségeit, s matematikusi képességeit is megcsillogtatta, valamint köszönteni a kiállító művészt, Tudoran Klárát. Boldogságot és számos, a mostanihoz hasonló tárlatot kívánt a műkritikus, majd Labancz-Cismaşiu Ágnesnek adta át a szót.

– Különleges jellege van a születésnapnak, ilyenkor jóval érzékenyebben működnek bizonyos dolgok az emberekben. Akarva-akaratlanul is arra gondolunk, hogy amikor ebbe a földi létbe jöttünk, magunkkal hoztuk azt is, amit meg fogunk valósítani. Klára ezeket a mély szellemi tartalmakat hozta, amelyeket szépen megalkotott munkái révén tovább tud adni – hangsúlyozta a képzőművész, ugyanakkor köszönetet mondott Németh Júliának is, aki a tárlat megszervezésével kedveskedett az ünnepeltnek.

Labancz-Cismaşiu örömét fejezte ki, amiért a műkritikus felkérte az alkotások méltatására, hiszen ez arra is lehetőséget teremtett, hogy közelebbről megismerje a művészt. Annak ellenére ugyanis, hogy az országos és a megyei tárlatokon több alkalommal állítottak már ki együtt, mindeddig nem volt alkalmuk erre. Úgy vélte: Tudoran Klára zenei végzettsége is megnyilvánul a védő szereppel rendelkező, a helynek pedig, ahol éppen kiállítják, szépséget kölcsönző textilmunkákon. – A témát, amely megszületik benne, úgy hordozza, mint anya a gyermekét: gondozza, ápolja és táplálja mindaddig, amíg az a fizikai világban is meg tud valósulni. Sikerül megtalálnia az utat a spiritualitás, az istenség felé, s végeredményben ez a művészet lényege – tette hozzá a képzőművész.

A kiállítás március 3-ig, hétfőnként 11 és 13, szerdánként pedig 16 és 18 óra között tekinthető meg a Barabás Miklós Galériában (Farkas/Kogălniceanu u. 27. szám).
FERENCZ ZSOLT
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 23:47 | 21 Februarie, 2011

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2011. február 18. - Textilvarázs a Barabás Miklós Galériában


A határok átjárhatóságának elméletéről és gyakorlatáról legalább annyi szó esik manapság a művészetben, mint a politikában. Közismert például a korlátok feloldására, a képzőművészeti műfajok kölcsönhatására építő művészi attitűd. Sőt, ezen túlmenően, a különböző művészeti ágak közti kapcsolat sem ismeretlen. Benne van a kor szellemében – mondhatnók. S ez így igaz. Még akkor is, ha például a zene és a látványművészetek összekapcsolódása szinte egyidős az emberi kultúrtörténettel. A művészi hajlam, a tehetség ugyanis egy tőről fakad, s olykor a véletlen is belejátszik abba, hogy milyen formában jut felszínre. A kortárs zene hazai kiválósága, Terényi Ede például saját zeneműveit vizualizálja, készít hozzájuk képi illusztrációkat. És se szeri se száma a muzsikusból lett festőknek. Hogy ismét kolozsvári példával éljek Miklóssy Gábor például zenésznek készült, s csupán kényszerű, ifjúkori pályamódosulás folytán vált kora egyik legjelesebb festőjévé, miközben hegedűjéhez élete végéig sem lett hűtlen, Györkös Mányi Albert pedig, hivatásos zenészként, már érett férfikorában próbálkozott meg a képi kifejezés eszközeivel, s váltott át a látványművészetre.

A legújabb, s talán legkevésbé szokványos példával azonban Tudoran Klára szolgál. Ő ugyanis a zenétől a textilművészetig jutott el, és talált benne önmagára. Jobban mondva arra a művészi kifejezésformára, amelyet leginkább sajátjának érez, amely tág teret biztosít érzelmeinek, gondolatainak, korlátlan művészi fantáziájának megjelenítésére. Még akkor is, ha a textilművészetet gyakorta, egyfajta felületesen általánosító beidegződéssel, elsősorban a dekorativitással hozzuk kapcsolatba. Tudoran Klára esetében azonban ennél jóval többről van szó. Számára a különféle textúrájú, változatos felületű, tapintású és színű anyagdarabkák kombinációja a látványon, az első pillantásra szembeszökő díszítő funkción túl, az érzelmi-gondolati szféra fölöttébb gazdag arzenáljának a kivetítésére teremt alkalmat. Most éppen a Barabás Miklós Galéria falai között, abban a környezetben, amelyet alkotásaival a művésznek sikerült a maga képére formálnia. A belépőt varázslatos világ fogadja, első pillantásra önkéntelenül is egységében fogja fel a látottakat, s az az érzése támad, mintha önmaga is részese lenne ennek a nagyméretű, installációszerű, egész termet betöltő kompozíciónak.

A Genézistől a Véletlenek játékán keresztül a Kék forrás szem-szimbolikájáig és a Nyugalom forrásainak mértani alakzatokkal hangsúlyozott, tájképszerű felvillantásáig terjed a skála, miközben kultúrtörténeti mélységekig hatolva villantja fel a művész a prométheuszi példát, nagyméretű triptichon formájában idézi meg Korunk szellemeit, és állít örök emléket (In memoriam) az immár éteri magaslatokba emelkedetteknek.

Teszi pedig mindezt a textilkollázs teremtette lehetőségek ötletes kiaknázásával. A technika szinte önmagát kínálja fel Tudoran Klára számára. A látványtól a gondolati mélységekig, filozófiai, metafizikai, kultúrtörténeti utalásokig terjedő tematika megelevenítésére különösképpen alkalmasnak kínálkozik az alapanyagul szolgáló textildarabkák – különféle vásznak, bársony, csipke, gyapjú, bőr – változatosságukban kimeríthetetlen tárháza.

A technikán, a festői megjelenítésen túlmenően azonban egyfajta sajátos, talán javarészt a tudatalattiból fakadó képi dramaturgia diktálta megnyilvánulási formák öntörvényű rendszerébe nyújt betekintést a művész. Mintha valamiféle belső zene színképe elevenedne meg előttünk, melyben az erőteljes tiszta színek, vörösek, kékek izgatott színsziporkái mellett a visszafogottabb, barnás, szürkés, okkeres árnyalatok megbékélést, nyugalmat árasztó, takaréklángra fogott öröktüze lobog. S bár a műfaji sajátosságok ellentmondani látszanak a spontán művészi megnyilvánulásoknak, a textilképek olykor mégis az önkéntelen, hangulati-érzelmi színvillanások látszatát keltik, mintegy felülemelkedve a szigorú strukturális követelményeken.

A színek és formák sajátos együtthangzása jellemző a munkákra. Az olykor látszólag ellentmondásos, egymásnak feszülő szögletes, sarkos alakzatok végül harmóniába olvadva, sajátos formaritmusok s majdhogynem hangzó színek révén keltik életre a művészi mondanivalót, juttatják érvényre azt az erőteljes hitre alapozott elkötelezettséget, metafizikus szellemiséget, amelynek jegyében ezek a munkák megszülettek.

A figurativitás híveként a művész konkrét utalásokkal teli jelképes beszéddel, ősi szimbólumokkal, tájképi elemekkel, sajátos portrévariációkkal fűszerezi mondanivalóját, nem feledkezve meg az ismétlésnek, mint hatásos stílusalakzatnak a következetes alkalmazásáról sem. Sajátos lélekbúvárkodás nyomán született, ősi hagyományokat őrző maszk-variációi pedig akár a művészet nyelvére fordított, a látvány erejével ható pszichológiai tanulmányként is értelmezhetők.

Tudoran Klára kiállítása egy szubjektív létállapot művészi megfogalmazása. Precízen kidolgozott, mívesen megmunkált tükörkép, mellyel a művész megajándékozta a tárlatlátogatót és születésnapját ünneplő önmagát. Isten éltesse sokáig!
NÉMETH JÚLIA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 00:00 | 22 Februarie, 2011

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB