Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Hírek » A Kolozsvár Társaság rendezvényei

vissza
2010. október 29. - Regionalizmus, interetnikus viszonyok „Erdély szívében” fontosság:
...című programnak két neves vendége érkezik Kolozsvárra 2010. október 29-én (péntek), 17.30 órakor. B. KLEMENT ZOLTÁN, a Duna TV munkatársa, Budapestről és B. KOVÁCS ISTVÁN muzeológus, Rimaszombatról (Szlovákia). A rendezvény moderátora: Kántor Lajos, irodalomtörténész. A programban közreműködik: Horváth László, László Miklós, Salat Csilla.
 
 
 
beirta: Horváth László - 18:12 | 27 Octombrie, 2010

Lásd a(z) "--**-- Még több fotó --**--" újságban megjelent cikket itt.
 

2010. október 28. - Közel és távol, rész és egész


A Duna TV esti híradója után, az időjárás-jelentésben föltehetőleg minden kolozsvári már várja, hogy Dr. Klement Zoltán odaérjen: Kolozsvárt, Erdély szívében...Nos, ez a nekünk kedves – és meggyőződésünk szerint igaz, megalapozott – „reklám” újra és újra elgondolkodtat a felelősségen: eleget teszünk-e azért, hogy valóban így legyen, Erdély szíve legyünk, maradjunk, következésképpen múltat és jelent a jövő érdekében gondoljunk át, figyeljünk távolabbra is, a részről úgy tudjunk szólni, hogy az egészet percre se feledjük.

Tulajdonképpen a Kolozsvár Társaság programjáról van szó, ennek jegyében szervezzük most Kolozsvár októberét, de korábban ezt a célt szolgálta a kalotaszentkirályi régiós rendezvényünk, amelyet jövőre folytatni szeretnénk, akár európai uniós perspektívában, ha erre tehetségünk (pénzünk is!) lesz.

Most, szerényebb keretek közt, erdélyi, partiumi és bánsági városok magyar vezetőit hívtuk-hívjuk, illetve messzebb is tekintünk, amikor Klement Zoltánt és a rimaszombati muzeológust, történészt, B. Kovács Istvánt látjuk vendégül a Kolozsvár Társaság székhelyén (október 29-én, péntek du. 17.30-tól). B. Kovács István Gömörország jeles embere, ezért a térségért tevékenykedik hosszú ideje óta, civil kezdeményezésekkel is. És ami igencsak figyelemre méltó: tesz azért is, hogy a környékbeli, magyar anyanyelvű cigányság őrizze azt a hagyományt, amely bekapcsolhatja őket a magyar közéletiségbe, kultúrába. Amikor néhány éve Rimaszombaton jártam, éppen Kovács Istvánnak köszönhetően az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vendégei ellátogathattak a közeli Radnótra, a Radnóti Miklós szobrának avatására (innen kapta a költő a nevét).

Láthattuk, hogy a helyi cigány lakosságért mit próbálnak tenni, szociális-kulturális vonatkozásban. Sajátosan kapcsolódik ehhez az emlékhez Klement Zoltán választása. Erről egy éjszakai interjúban vallott a Duna TV-ben, jelesen arról, hogy ő – az olasz nyelvtudása ellenére – a lovári nyelvet választotta nyelvvizsgájaként. Miért tette ezt? Kamatozik-e a jelenben ez a választása?

A Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén mindkét vendégünket kérdezhetjük a közel és a távol, az egész és a rész értelmezéséről. Reméljük, tanulságos beszélgetésre kerül sor számunkra, akik bent a városban vagy a Patarétre kimenve szembesülünk számos kényes, megoldandó kérdéssel.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 11:05 | 30 Octombrie, 2010

2010. november 01. - Regionalimus és interetnikus viszonyok „Erdély szívében”


Kolozsvár októbere címmel, e hónap folyamán a Kolozsvár Társaság több estét kitöltő rendezvénysorozatot szervez a helybélieknek, illetve mindazoknak, akik a város iránt érdeklődhetnek, „ébren tartva a hitet, a meggyőződést, hogy számunkra Kolozsvár a föl nem adható város”. Péntek este B. Kovács István rimaszombati muzeológussal és Klement Zoltánnal, a Duna TV munkatársával Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke beszélgetett regionalizmusról és interetnikus viszonyokról.

Kántor Lajos bevezetője után a meghívottak, B. Kovács István rimaszombati muzeológus és Klement Zoltán, a Duna Televízió munkatársa vázolták életútjukat, majd a többség és kisebbség viszonyáról folytattak eszmecserét. „A kisebbségek gondjainak orvoslása a kisebbség és a többségi társadalom kultúrájának kölcsönös megismerésén és tiszteletén alapszik”, fejtette ki erre vonatkozó gondolatait Klement Zoltán. B. Kovács István kitért arra is, hogy Szlovákiában is megvan a magyar kisebbség „Székelyföldje”, a Csallóköz, ahol viszonylag színmagyar közösségben, erős tömbben élnek a szlovákiai magyarok. „Húsz évvel a rendszerváltás után is nehéz partneri viszonyt kialakítani a szlovákiai magyaroknak a többségiekkel”, vélte a muzeológus.

Klement Zoltán a romániai magyarok számára is ismerős gondolatsorral folytatta a beszélgetést: a két nyelvet beszélő kisebbségiek esetében előbb-utóbb a többség nyelve előtérbe kerül azzal az indoklással, hogy a kisebbségek „jobb boldogulását” segíti elő. „Ilyen helyzetben a Kolozsvár Társaság összetartó erő” mondta a Duna TV munkatársa, aki lovári cigány nyelvből középfokú nyelvvizsgát szerzett, és ebből kifolyólag jól ismeri a kisebbség és a többség közötti viszonyokat. Megtudtuk: a Magyarországon élő közel félmillió cigány 71 százaléka nem beszél cigányul.

Kántor Lajos következő felvetésében arra kereste a választ, hogy milyen helyet foglal el az értelmiség a kisebbségi társadalomban, illetve hogyan valósul meg az értelmiség és a politikum közötti viszony? B. Kovács István aggodalmát fejezte ki a ma Szlovákiában élő és magát magyar értelmiséginek valló rétegért, annak kis száma és kiegyensúlyozatlan szerkezete miatt. „A politikumnak érdekei vannak, az értelmiség azonba nem érdekek mentén tevékenykedik. Klement Zoltán szerint az értelmiségnek komoly szerepe lehet a politikai életben.

A cigányság kérdéséről B. Kovács István elmondta: Trianon után az anyaország határain túl rekedt magyarok és magyar cigányok közelebb kerültek egymáshoz, és azóta a cigányság egy része integrálódott a szlovákiai magyarok közé. „Ha a cigányok felismerik, hogy gyerekeiknek tanulni kell, akkor egy-két nemzedéken belül pozitív elmozdulás várható a cigányság helyzetére voantkozóan”, vélte a muzeológus. Hasonló véleményt fogalmazott meg Klement Zoltán is. Kántor Lajos megjegyezte: a kolozsvári cigányok többsége csak románul beszél.

Egy résztvevő kérdésére, amely a szlovákok és szlovákiai magyarok közti jelenlegi éles szembenállást firtatta, B. Kovács István azt válaszolta: „Számomra érthetetlen a két népcsoport közti szembenállás. Egyik oka az lehet, hogy a szlovák nemzet most éli meg az önálló államiság élményét”. Dávid Gyula irodalomtörténész hozzászólásában emlékeztetett arra: 1920 után a térségben elkezdődött az a törekvés, hogy a többségi nemzet megszerezze azokat a gazdasági és politikai funkciókat, amelyek szerintük őket, mint többségi nemzetet megilletik. „Romániában a gyulafehérvári román nemzetgyűléskor kinyilatkoztatták a kisebbségeknek adandó teljes autonómiát. Azt ígérték meg, amit ők kisebbségként meg akartak szerezni, ám Bukarest ezt a román réteget később félresöpörte. Elkezdődött a román nemzeti államépítés. 1945, illetve 1947 után a román többség újra kiseperte a kisebbség képviselőit, majd Ceauşescu homogenizációs politikáját kellett elszenvednünk” – magyarázta Dávid Gyula. Az értelmiség és a politikum kapcsolatáról hasonlóan vélekedett: a politikusnak érdekei vannak, és eme érdekek mentén gondolkodik, míg az értelmiség a problémát látja, amelyet meg szeretne oldani. A romániai cigánykérdést illetően Dávid Gyula hangsúlyozta: 1989 óta ez politikai kérdés volt, amelyre nincs egységes megoldás, csak egységes alapelvek. „Száz év múlva egy cigány közép-kelet Európa lehet”, vélte az irodalomtörténész.

A résztvevők végül megtekintettek egy kisfilmet a szlovákiai Gömör vármegyéről.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 20:29 | 01 Noiembrie, 2010

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB