Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Gy.Szabó Galéria

vissza
2010. május 15. -FELHÁZI ÁGNES FESTMÉNYKIÁLLÍTÁSÁT fontosság:
...nyitják meg május 15-én, szombaton de. 11 órakor a Gy. Szabó Béla Galériában. A munkákat Heim András képzőművész méltatja. A kiállítás június 3-ig látogatható, munkanapokon 9–14 óra között.

FELHÁZI ÁGNES munkái itt láthatók:

http://cid-ee72880c5a98249c.skydrive.live.com/browse.aspx/GALÉRIA/F/Felházi%20Ágnes
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 07:53 | 13 Mai, 2010

Lásd a(z) "-- Még több fotó --" újságban megjelent cikket itt.
 

2010. május 18. -Szubjektív tájképtől a városképig

(s ami mögötte van)

Az itt, a Gy. Szabó Béla Galériában látható táj- és városképek szokványosoknak egyáltalán nem mondhatóak. Akárcsak a fiatal kiállítóművész, Felházy Ágnes emlékei, ezek is többrétegűek. Nemcsak a tájélmények sokrétegűek, hanem az ezekből inspirálódott alkotások, s ezzel egyidejűleg megvalósításuk módozatai is. Ahhoz, hogy igazán megismerhessük és megérthessük őket, alaposan el kell mélyednünk sajátos, többrétegű szín- és formavilágukban. Ezzel némiképp ellentétesnek tűnik az itt kiállított festmények bizonyos értelemben vett leegyszerűsödött kompozíciós szerkezete.

Többrétegű emlékekről és élményekről szóltam. S ahogyan ezek az élmények egymásra rakódnak tudatunkban, úgy épülnek egymásra a képeken egymás alól felsejlő rétegek is. Alkotójuk részben tudatosan, részben ösztönösen építi egymásra a különböző – az emlékfoszlányokat megsejdítő, hordozó – színrétegeket. Ha műfaji megjelölést szeretnék használni, akkor lírai absztraktot mondanék. De talán sokkal többről is van itt és most szó.

A képek nagy része vegyes technikával készült. Ahogyan azt a pillanatnyi érzések és maga a téma is megkövetelte. Hiszen végső soron ezek határozzák meg, hogy a művész mit, miért és hogyan tesz.

Nézem a képeket, és közben azon gondolkodom, hogy alkotójuk fiatal kora ellenére mennyi bölcsesség rejlik bennük. S azt hogy Felházy Ágnes az ösztönösség mellett – mely nélkül nem létezhetne művészet – milyen szerepet juttat a tudatos képépítésnek.

Ahogyan a megmozgatott, vibráló felületeket akár „aláhúzza”, akár pedig „körbekeretezi” egy vagy több kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb színfolttal. Ezzel már bizonyos lépéseket is tesz a klasszikus konstruktivizmus felé. Tovább menve a következtetésben a maga számára tovább értelmezi a múlt század konstruktív komponálási gyakorlatát. Még pontosabban a maga és a nézők számára feldolgozza, és újraértékeli a valahol Barcsay Jenőből is gyökereztethető tudatos képépítést, konstruktivizmust. Mintegy a finom női lélek érzésvilágán átszűrve azt.

És itt kapcsolnék vissza az előbbi lírai absztrakt megnevezésre. Úgy vélem, hogy a fiatal művész túl is lépett ezen, egyfajta csakis reá jellemző lírai konstruktív elvont világot hozva létre. Ami egyes egyedül csak reá, az ő lelki realitásaira, lelkének legtitkosabb rekeszeiben elraktározott élményeire és emlékeire hasonlít.

Nézem ezeket az alkotásokat. Minden látszólagos vidámság ellenére egyfajta, megfoghatatlan szomorúság lengi körül őket. Egyrészt látszik, hogy Felházy Ágnes nem érzi túlságosan jól magát a valamennyiünket körülvevő világban, s ebből következően megteremtett a maga számára egy élhető és elfogadható tájat és várost.

Úgy tárja elénk ezt a maga teremtette világot, hogy közben minket, nézőket is bevon ebbe az élménybe, meditálásra, továbbgondolásra késztet.

Annak érdekében, hogy „élményeit”, érzéseit a lehető legteljesebben mutathassa be, sokfajta anyagot, technikai eszközt és megoldást használ kezdve az olajfestéktől az akrilig. Hol leheletfinomságú lazúrrétegek kerülnek egymásra, hol pedig visszakaparja a festéket. De vannak rétegek ahol itatóspapírral felitatja a festékréteget, hol pedig csiszolópapírral visszatörli, visszavesz belőle, mintegy megkoptatja azt. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy sohasem öncélúan használja ezeket a technikai eljárásokat.

Színei – még akkor sem, amikor izzó vöröset, csillogó sárgát, vagy élénkebb zöldet használ – nem rikítóak, nem bántók. Látszólagos élénkségük ellenére is van bennük valami finom, elmondhatatlan visszafogottság, talán meg merem kockáztatni: egyfajta szomorúság. Mindez, úgy vélem, meditáló természetéből fakad.

Felházy Ágnes az a fajta meditáló művész, aki nemcsak elgondolkodik a minket körülvevő világról, annak különböző jelenségeiről, hanem ezt alkotásokba fogalmazva elénk is tárja, hogy mi, nézők is befogadhassuk. Rá kell hangolódni erre a sajátos szín és formavilágra. S amennyiben sikerül ez, annyiban a képek is megnyílnak előttünk, kitárják legrejtettebb „kincseiket”.

Kedves közönség! Akárcsak tavaly októberi – Korunk galériabeli – kiállításán, most is arra kérem önöket, jól nézzék meg az itt kiállított festményeket. Próbáljanak őszinte lélekkel beléjük feledkezni, s meglátják: holnap, holnapután megtörténik a csoda, és önök is mintha kissé új, jobb emberré válnának.

Ehhez kérem Isten segítségét, hogy mindez így legyen!

Elhangzott 2010. május 15-én, a Gy. Szabó Béla Galériában, a kiállítás megnyitóján.
HEIM ANDRÁS
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 11:31 | 18 Mai, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB