Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Barabás Miklós Céh

vissza
2010.ÁPR.12 - HORVÁTH GYÖNGYVÉR grafika kiéllítása fontosság:
... nyílik meg 2010. ápr. 12-én, hétfőn du. 5 órakor a Barabás Miklós Céh Farkas/Kogălniceanu utca 27. szám alatti székházában. A tárlatot Németh Júlia művészettörténész nyitja meg

Horváth Gyöngyvér munkái itt láthatok:

http://cid-ee72880c5a98249c.office.live.com/browse.aspx/GALÉRIA/Horváth%20Gyöngyvér
 
 
 
beirta: Horváth László - 07:37 | 01 Aprilie, 2010

Lásd a(z) "--- Még több fotó ---" újságban megjelent cikket itt.
 

2010. április 14. -Lélekből fakadó, lélekhez szóló alkotások
Horváth Gyöngyvér kiállítása a BMC galériában

Hosszú, nagyrészt kényszerű téli szünet után ismét képzőművészeti tárlattal jelentkezett hétfő délután a kolozsvári Barabás Miklós Céh (BMC) Farkas utcai székhelyén működő galéria. A most induló kiállítási szezont Horváth Gyöngyvér grafikáiból és kollográfiáiból összeállított tárlat nyitotta, a megnyitón Németh Júlia műkritikus méltatta az alkotásokat.

Ezt megelőzően azonban a műkritikus, a BMC alelnökeként köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót a rendezvényen jelenlévő kolozsvári főkonzulnak. Szilágyi Mátyás úgy értékelte, Horváth Gyöngyvér kiállítása nemcsak esztétikai élmény, a képekről való gondolkodás intellektuális feladat is egyben.

Németh Júlia elmondta: a galéria mintegy két hónapon át zárva volt, nem akarták „hideg” fogadtatásban részesíteni a közönséget, a BMC évfordulós ünnepsége, illetve az erről kiadott album ugyanis felemésztette a céh anyagi tartalékait, emiatt nem tudtak fűtést biztosítani a székhelyen.

A műkritikus méltatásában hangsúlyozta: Horváth Gyöngyvér kialakított magának egy sajátosan újszerű módszert, amelynek technikáját maga a művész egyelőre nem árulta el. – Horváth Gyöngyvér nyitott szemmel jár a világban, elraktározza magában a látottakat, hogy aztán megfelelő érlelési folyamat után feldolgozza – magyarázta a méltató. Hozzáfűzte: a művész az elmúlásban is képes felfedezni a szépet, nem titkolt nosztalgiával fordul a haldokló természet és a leépülőben lévő épített környezet kínálta rejtett kincsek felé. – Lélekből fakadnak és lelkekhez szólnak ezek a munkák, talán ennek a kifejezésére teremtette ezt a technikát. És persze, nem lenne Horváth Gyöngyvér, ha képein nem szerepelnének pillangók is. A pillangók egyébként végigkísérték egész életművét, talán egyetlen kiállításáról sem hiányzott ez a tematika – hangsúlyozta Németh Júlia.

A rendezvény végén Horváth Gyöngyvér megköszönte a közönség érdeklődését, majd a BMC alelnöke átadta Szilágyi Mátyásnak a Barabás Miklós Céh nyolcvanadik évfordulójára rendezett sepsiszentgyörgyi kiállítás katalógusát, valamint az ehhez tartozó CD-lemezt.
KÖLLŐ KATALIN
Fotó:HORVÁTH LÁSZLÓ
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 05:46 | 14 Aprilie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2010-04-14 -Erdélyi komolyság és könnyedség


„A művész nyitott szemmel jár a világban, befogadja a látottakat, majd azokat magában feldolgozva művészi eszközökkel megjeleníti. A télies tematikájú kiállítás munkái nagyjából a fekete-fehér kontrasztot hordozzák magukon úgy, hogy mégsem az ellentét hangulatát keltik, hanem egyfajta harmonikus melegséget sugároznak” – vezette be a kolozsvári közönséget Németh Júlia művészettörténész, kritikus a Horváth Gyöngyvér grafikus világába.

A Barabás Miklós Céhnél otthonra találó, Hangulatok címet viselő tárlat nagyszámú műkedvelőt és szakmabelit vonzott a megnyitóra. Az eseményen részt vett Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja is.

„Rangos, művészi élményt nyújtó kiállításnak lehetünk tanúi. A most nyíló tárlat egyaránt sugallja az erdélyi művészi komolyságot és a könnyedséget is, ami a témaválasztást és az alkalmazott művészi technikát illeti.” – méltatta beszédében a kiállítást a főkonzul.
Sipos M. Zoltán
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 06:05 | 14 Aprilie, 2010

Lásd a(z) "Új Magyar Szó" újságban megjelent cikket itt.

2010. április 27. -Változatok lepkeálmokra
Horváth Gyöngyvér kiállítása a Barabás Miklós Galériában

Horváth Gyöngyvér zömében vegyes technikával készült, a fekete-fehér variációira alapozott munkáit állította ki a Barabás Miklós Céh Farkas utcai galériájában. Ennek ellenére mi sem áll távolabb a művésztől mint a fekete-fehér ellentétének kegyetlen szigora. Ellenkezőleg. Sajátos színbeszédét az árnyalatok kimeríthetetlennek tűnő tárháza gazdagítja, sejtelmesen suttogó, enyhén színes ködökbe burkolva a művészi mondanivalót, a grafikusnak a világról alkotott véleményét, sajátos viszonyulását önmagához és környezetéhez. Ez a viszonyulás pedig egyértelműen és hangsúlyosan érzelmi és lírai fogantatású. Bizonyos mértékig talán ellent is mond az egykori Horváth Gyöngyvér rézkarcokban megfogalmazott, drámai hangvételű, férfiasan határozott, erőteljes vonalbeszédben testet öltött grafikai megnyilatkozásainak. Csakhogy a művész műfajt váltott és a mesterétől, Feszt Lászlótól elsajátított, különleges eljárás, a fölöttébb látványos és gazdag megnyilatkozási lehetőségeket biztosító kollográfia mellett – amelyhez, az itt kiállított munkák tanúsága szerint a mai napig nem lett hűtlen – kialakított magának egy sajátosan újszerű, a lavírozott akvarell és a pasztell kombinációjára emlékeztető, olykor kollázsszerű adalékokkal is fűszerezett módszert. Technikáját nem ismerem, a művész nem árulta el konkrétan hogyan is készülnek grafikai lapjai, és én nem is faggatóztam, műhelytitkaikat ugyanis kevesen kürtölik szét, s a befogadó számára amúgy is a végeredmény, maga az műalkotás a fontos. Az pedig önmagáért beszél. Elsősorban természetesen látványként, de aki egy lépéssel tovább akarna menni, akár pszichológiai tanulmányt is írhatna az itt bemutatottakról.

Mert mit is tesz valójában Horváth Gyöngyvér? Nyitott szemmel jár a világban, elraktározza magában a látottakat, hogy aztán megfelelő érlelési folyamat után feldolgozza. Persze korántsem mindegy, hogy mit vesz észre a világból, mire képes ráhangolódni és érzelmi-értelmi szűrőjén áteresztve grafikailag megjeleníteni. Hiszen amibe mi most általa bebocsáttatást nyerünk az valójában egy külön bejáratú, valóságelemekből felépített virtuális világ. Ahol a főszerepet korántsem a harsogó, magakellető, első pillantásra szembeötlő látványelemek alkotják. Ellenkezőleg. A művész az elmúlásban is képes felfedezni a szépet. Nem titkolt nosztalgiával fordul a haldokló természet és a leépülőben levő épített környezet kínálta rejtett kincsek felé. Talán ennek a sajátos, általa kikísérletezett és kiérlelt stílusnak is ebbéli vonzalma képezi az alapját. A kékes-lilás-rózsaszínes derengésben szerényen megbúvó bogáncs vagy mákgubó, a fagyos tél leheletében didergő patakpart, egy jobb időkre váró elárvult csónak csupán néhány eleme ennek a visszafogottságában és líraiságában megkapó művészi világnak, amelyet tematikája ellenére is felforrósít a grafikus erőteljes érzelmi hozzáállása. Nem beszélve az olyan sajátos látványelemekről, mint egy-egy lepusztulóban levő polgárház maradvány részlete, egy nemes formáját haldoklásában is megőrző ablakkeret, vagy míves, önmagában is műalkotásnak számító ajtókilincs jelent. A múlt reminiszcenciái nyernek művészi megfogalmazást és öröklétet ebben a rejtett szépségekben bővelkedő, sajátos művészi világban.

S akkor még nem szóltam a Lepkeálomról, erről a sajátos valóságrészletekből felépített formai bravúrról, egyfajta pillangó-leány összecsengésről, egybeolvadásról, amely akár rafinált spekulatív szerkesztés eredménye is lehetne, ha nem rendelkezne olyan magával ragadó spontaneitással. A színek és formák tökéletes harmóniáján túl éppen ebben keresendő az a különleges hatás, amit a befogadóra gyakorol. A pillangók egyébként végigkísérték Horváth Gyöngyvér egész életművét, talán egyetlen kiállításáról sem hiányzott ez a tematika.

És utoljára hagytam, de távolról sem holmi minősítés szándékával kollográfiáit. Azt a sajátos műfajt, amely mellett mindvégig kitartott, s amelynek újabb híveket is szerzett a nagyenyedi nemzetközi művésztáborban, ahol oktatóként is tevékenyen közreműködik. A műfaj adta lehetőségek nyomán itt játékos kedvét is szabadra engedhette, s ez természetesen jóval élénkebb, gazdag színvilágot is eredményezett. Barokkos formadömping,
elvontabb, de konkrét formában is jelentkező, sajátos struktúrák, amilyen például a családi album ötletes, kedvesen huncutkodó, olykor egyenesen groteszkbe hajló összetevőinek a megformálására.
NÉMETH JÚLIA
Fotó:Horváth László
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 10:17 | 28 Aprilie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB