Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Hírek » A Kolozsvár Társaság rendezvényei

vissza
2010. március 15 -1848 márciusa Erdélyben fontosság:
A KOLOZSVÁR TÁRSASÁG és az RMDSZ szervezésében ünnepi megemlékezésre kerül sor 1848 márciusa Erdélyben címmel 2010. március 15-én (hétfő), délután 17 órakor. A megemlékezésen EGYED ÁKOS történész, akadémikus Az emlékezet helyeiről tart előadást a Főtér 22/8 szám alatti székhelyen. A műsorban közreműködik IMECS LEVENTE. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 20:16 | 10 Martie, 2010
 

Forradalmi emlékeinkről

Hétfőn délután a Kolozsvár Társaság székhelyén az RMDSZ-szel közösen szervezett, 1848 márciusa Erdélyben című ünnepi rendezvényen Egyed Ákos történész a régiónkban fellelhető forradalmi emlékhelyekről tartott előadást, többek között Szilágyi Mátyás magyar főkonzul jelenlétében. Az eseményt Imecs Levente színművész Petőfi-szavalatai vezették be.

„Miért ragaszkodunk március 15-éhez, és annak következményeihez?” – indította mondandóját az EME elnöke, és rögtön megadta a választ: „azért, mert jövőképet adott a magyarságnak.” A forradalom programja annak idején napok alatt terjedt el a magyarlakta területeken, nemzeti vonatkozásban szabadságot, társadalmi szempontból reformot hirdetett. Erdélyben a hely szelleme és hagyománya határozta meg az emlékhelyek – Aradon a vesztőhely és Szabadság-szobor, Zsibón a Wesselényi-kastély, Kézdivásárhelyen a Gábor Áron-szobor, Sepsiszentgyörgyön az 1848-as emlékmű, Kolozsváron a Redut, a régi városháza, a Biasini-ház stb. – kialakulását. Utóbbin számunkra elfogadhatatlan a történelemhamisító Funar-tábla, amelynek eltávolítását jogosan vetették fel fiataljaink a koszorúzási ünnepségen – tette hozzá.

Az előadó szerint természetes, hogy 1848 tavaszán a nép érzelmileg viszonyult a forradalom kitöréséhez és győzelméhez – mondta, majd folytatta: Kolozsvárra március 20-án érkezett meg a Pesti Hírlapnak az a száma, amely a tizenkét pontot és azok kommentárját tartalmazta. Másnap megszületett a Kolozsvári program, amely a pesti forradalmi kiáltvány erdélyi változataként a székelyek követeléseit is tartalmazta, a 12. pontot pedig elsőnek tüntette fel. 1848. március 21-én, a pesti kortársakhoz hasonlóan, felvonult a kolozsvári fiatalság, és a program szövegét futárok terjesztették Erdélyben. A forradalom legfőbb eredményeként az országgyűlés – Wesselényi báró hathatós közbenjárásával – június 18-án elfogadta a jobbágyfelszabadítást. Ezzel elindulhatott az erdélyi román parasztság kialakulása, amely táptalajként szolgált a nemzeti mozgalom színrelépésének. 1848 legfőbb nyertesei tehát az erdélyi románok voltak, bár ezt a mai történészeik nem szívesen hozzák szóba.

Egyed Ákos egy aktuális francia történelemszemléletet idézett: a nemzetileg sokszínű országok elkerülhetetlen velejárói a konfliktusok és a megbékélések. 1848-ban Erdélyben a párbeszéd adva volt a magyarok és nem magyarok között, de Bécsnek idejében sikerült a más nemzetiségeket a magyarok ellen fordítania. Ez pedig megpecsételte a forradalom kimenetelét, és a megbékélés elmaradt.
Ö. I. B.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 03:17 | 23 Martie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB