Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Képzőművészeti kiállítások

vissza
2010.március 3 -KORNISS PÉTER: FOTOGRÁFIÁK (1967–2008) fontosság:
...című kiállítását nyitja meg Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusának főkonzulja és Kántor Lajos irodalomtörténész március 3-án, szerdán du. 5 órakor a Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota).
 
 
 
beirta: Horváth László - 05:46 | 27 Februarie, 2010

Lásd a(z) "--Még több fotó--" újságban megjelent cikket itt.
 

Korniss Péter – New York előtt Kolozsvárt


Büszkeség és szégyen, szégyen és büszkeség érzései közt ingázhatunk, amikor a közülünk indult, rég nemzetközi hírre jutott, Budapesten élő fotóművészt, Korniss Pétert köszöntjük első kolozsvári kiállításán, a Bánffy-palotában – talán száz méterre attól a háztól, amelyben valamikor az otthona volt.

Még mindig a büszkeség – és a mi szégyenünk – magyarázatául, futólag sorolva kiállításainak helyszíneit: Helsinki, Utrecht, Belgrád, Amszterdam, Toulouse, München, Dublin, Prága, Pozsony, Koppenhága, Riga, Párizs, Varsó; és e nem teljes város-névsorba természetesen beleértődik Budapest, sőt 1999-ből Bukarest is, a Román Paraszt Múzeuma. És ne feledkezzünk meg az Egyesült Államokról, Mexikóról. Mint ahogy számos kitüntetéséről, díjáról sem, így a Kossuth-díjról, a Pulitzer-emlékdíjról, a Prima primissima 2004-es Prima-díjáról, az érdemes művészi címről, sőt egy korai, 1976-os ENSZ-pályázat nagydíjáról.

No, de inkább örüljünk, hogy végre sikerült az egyeztetés a Művészeti Múzeummal, és most több mint négy évtized kiváló terméséből kaphatunk ízelítőt a hetvenen túl is fiatal Korniss Péter remélhetőleg újra normalizálódó szülővárosában. Korniss teljes életművének jelentős, ám mennyiségileg nyilván kis szeletét láthatjuk a Bánffy-palota termeiben, afféle újabb „leltárt” (utalva az 1967 és 1998 között készült Erdélyi képek reprezentatív albumára), amely alighanem a szülőföldjének elkötelezett fotóművész munkásságának legfontosabb, legjellemzőbb részére vet fényt. Azt gondolom, a Korniss-fotókat régóta ismerők esztétikai ítélete és magának az alkotó művésznek számos vallomása összecseng, amikor ezt a kiemelést engedjük meg magunknak. Persze, jó volna látni az ingázókról készített híres fotósorozatát, a távoli világokból hazahozott élmények képi megörökítését, az indián-út foglalatát vagy szépséges városképeit, valamint mutatót abból, amit a National Geographic és más világlapok olvasóinak mutatott be az évtizedek során. De hát korántsem megalkuvás, hogy ezúttal Erdélyé a főszerep, azon belül az erdélyi – magyar és román – falué. Leltár című albumában Korniss így indítja az emlékezést: „Minden akkor kezdődött, amikor visszatévedtem a múltba. 1967 őszén néprajzos, koreográfus barátom, Novák Ferenc vitt el egy erdélyi magyarlakta faluba, Székre. Szombat este érkeztünk – éppen a táncház idején.” És ettől kezdve a táncház, azon messze túl pedig Szék (vagy ahogy ők, a székiek mondják: Szík) lett a nagy szerelem, valóságos második család. Amit föltétlenül el kell mondani: nem csupán „egy eltűnő világ utolsó pillanatai” ragadták meg Korniss fényképészi figyelmét, vagyis az, amiről (1974-ben) egy pesti újságíró úgy vélekedett, hogy a modellek „túl vannak öltöztetve”. A múlt értékeinek, a népművészetnek, a népszokásoknak a mentése mellett Korniss Pétert a sokszor groteszkül változó mai falu hasonlóképpen érdekli; így jelenik meg képein a giccses „urbánus” plüss falvédő, a ház előtti virágtartóval konkuráló tányérantenna és persze az „úri” öltözet.

Egy helyen Korniss azt írja, művészetének legpontosabb jellemzőjeként: „Robert Capának, a legendás hírű magyar származású fotográfusnak volt a mondása: ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel a témához. Magam számára így módosítottam: ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel az emberhez.” Nos, a mi kolozsvári-széki művészünk, akár budapestiként vagy tengereken túl járva, nemcsak a tájhoz-témához, hanem az emberekhez is elég közel van. És ami ezzel egyenértékű, néhol túl is mutat rajta – olykor a történelemhez is közel kerül. Ma már klasszikus művészi értéknek tekinthető fényképei közül itt csak egyet emelek ki: a letarolt széki pusztaságban, a levágott (sok apró kereszt módjára meredező) kukoricaszár közt, a növényszár-mezőn botjára támaszkodva lépkedő, falábú férfit; a kép címe Hadirokkant.

Persze nem volna jó ezzel befejezni a Bánffy-palota új büszkeségei közé sorolható időszaki fényképkiállítást, hivatkozzunk inkább a györgyfalvi ballagó óvodásokat jelenítő felvételre; a kicsik fölé kézzel kiírták: „Sok szerencsét!” Maradjunk mi is ezzel a jókívánsággal – a New Yorkba készülő fotóművészre, itthoni magunkra, az egész közösségre gondolva.

Kántor Lajos írása ma délután 5 órakor hangzik el Korniss Péter: Fotográfiák (1967–2008) című kiállításának megnyitóján a kolozsvári Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota).
KÁNTOR LAJOS
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:22 | 04 Martie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

CULTURĂ. Tradiţiile din satele ardelene, fotografiate de Korniss Peter


Expoziţia cunoscutului fotograf maghiar Korniss Peter, câştigător al unui premiu Pulitzer pentru fotografie în 2004, a fost vernisată astăzi, în prezenţa fotografului, la etajul Muzeului de Artă din Cluj.
Un tată cu fetiţa în braţe într-o cameră împodobită tradiţional, un veteran de război surprins în mijlocul unui câmp cu tulei, femei îmbrăcate în port tradiţional care ies de la biserică. Acestea sunt câteva dintre fotografiile foarte sugestive expuse începând de astăzi şi până de Paşti, în 4 aprilie, la Muzeul de Artă din Cluj.

Multe din fotografii sunt de tip tablou – „Muzican acasă”, realizată în 1987, „Fotografie de familie” (1985) sau „Femeie în bucătărie” (2008), în care personajele ştiu că sunt fotografiate, ceea ce nu reduce cu nimic expresivitatea pozelor. în toate fotografiile răzbate specificul comunităţii în care locuiesc protagoniştii fotografiilor: de la ţesăturile care împodobesc camerele, la costume tradiţionale sau pălării specifice. Alte fotografii sunt însă spontane şi ilustrează diferite situaţii din viaţa comunităţii: slujba de Paşti şi alte obiceiuri specifice acestei Sărbători sau nunţii, spălatul rufelor, jucători de cărţi.

întrepătrunderea tradiţiei cu elemente de modernitate în viaţa comunităţilor rurale şi a persoanelor care provin din acestea este surprinsă cu fidelitate: muzicantul fotografiat acasă (1997) are în spatele lui un ceas galben, devenit nelipsit din multe încăperi după 1989, un flăcău din Maramureş (1997) fotografiat într-o cameră tradiţională are geacă de imitaţie de piele şi adidaşi, însă o expresivitate aparte, iar o doamnă în vârstă, îmbrăcată în port tradiţional negru, este surprinsă într-o bucătărie modernizată.

La vernisajul organizat astăzi de la ora 17 la MA, la care a fost prezent şi artistul fotograf, au participat câteva sute de persoane. Evenimentul a fost inaugurat cu un concert susţinut de instrumentişti dirijaţi de Gyorgyi Szelmeczi.
O.C.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:57 | 04 Martie, 2010

Lásd a(z) "Ziua de Cluj" újságban megjelent cikket itt.

Expo foto Korniss Peter la Cluj


Korniss Peter, membru al Consiliului Administrativ al Fundatiei W. Eugene Smith Grant din Statele Unite, membru al Consiliului Administrativ al Fundatiei World Press Photo din Olanda, membru fondator al Asociatiei Sony World Photographic Academy, posesor a numeroase premii nationale (Balazs Bela, 1974; Artist Emerit, 1983; Kossuth, 1999) si premii internationale, printre care mult ravnitul premiu Pulitzer (2004) autor a 14 volume de fotografie, colaborator al faimoaselor reviste de fotografie National Geographic si GEO, cu expozitii personale prezentate in prestigioase galerii de fotografie sau in muzee din saisprezece tari din Europa, America si Asia - prezinta de data aceasta o prima expozitie eveniment: FOTOGRAFII 1967-2008, in orasul sau natal CLUJ-NAPOCA.

Expozitia de pe simezele Muzeului de Arta Cluj-Napoca cuprinde o selectie din lucrarile maestrului executate in satele romanesti si unguresti din Ardeal in perioada 1967 - 2008 cuprinzand zonele in care traditia populara, atat portul, cat si obiceiurile s-au pastrat intacte. De-a lungul anilor, artistul care nu se considera un fotoreporter a surprins cu aparatul de fotografiat, cu obiectivitate, nu numai pastrarea acestor traditii ci, inevitabil si schimbarea, metamorfozarea, dezintegrarea acestora. "Ca fotograf documentarist am dorit sa fiu intotdeauna obiectiv, dar in sinea mea stiam ca acest lucru e imposibil. Stiam ca natura mea, felul meu de-a fi, cunostintele mele acumulate si sentimentele pe care le am isi pun amprenta asupra a ceea ce vad si a felului in care vad si fotografiez. Mesajul imaginilor mele se contura astfel inevitabil, inainte ca eu sa apas pe butonul declansator", marturiseste autorul.

Se degaja din imaginile artistului "nascute din traditia locului", spune de asemenea autorul, care de multe ori trec dincolo de pura reprezentare a realitatii, devenind astfel metafore revelatorii, ale dragostei, discretiei, tactului si compasiunii pentru subiectii fotografiati, iar pe de alta parte, acel "savoir faire", acea extraordinara stapanire a mijloacelor de expresie specific fotografice.


Vernisaj: miercuri, 3 martie 2010, orele 17.00
Perioada: 3 martie - 4 aprilie 2010
Locatie: Piata Unirii, nr 30, Cluj-Napoca
Tel: 0264.596.952

Curatorul expozitiei: Dr. Feleki Istvan





 
 
 
válaszolt: Horváth László - 09:00 | 04 Martie, 2010

Lásd a(z) "Foto Magazin" újságban megjelent cikket itt.

Korniss Peter, clujeanul cu Pulitzer, a creat înghesuială fără precedent la muzeu


Peste o sută de clujeni au mers să vadă astăzi în premieră fotografiile realizate de Korniss Peter, cîştigătorul premiului Pulitzer în 2004. Vernisajul organizat la Muzeul de Artă din Cluj-Napoca a fost un eveniment multicultural, care a reunit membri ai comunităţii române şi maghiare din Cluj şi a alăturat sătence îmbrăcate în port populuar cu oameni de cultură din Cluj-Napoca. Imagini surprinse timp de 40 de ani în satele româneşti şi ungureşti din Ardeal pot fi văzute pînă în 4 aprilie în sălile de la etajul Muzeului de Artă din Piaţa Unirii, de miercuri pînă duminică, între orele 10:00 - 17:00. "Imaginile lui Korniss Peter merg de la particular-individual la esenţe pure şi perene, pline de sensibilitate şi blîndeţe", a spus astăzi curatorul expoziţiei, la vernisaj. Vizitatorii vor vedea o selecţie de fotografii documentare în care se observă evoluţia tradiţiior şi a portului popular de-a lungul deceniilor.

Iuliu Maniu, strada copilăriei fotografilor

Korniss Peter a copilărit la Cluj-Napoca, pe strada Iuliu Maniu, aceeaşi stradă pe care a copilărit şi primul fotograf român, Carol Pop de Szathmari, cu 100 de ani înainte. Korniss Péter este membru al Consiliului Administrativ al Fundaţiei W. Eugene Smith Grant din Statele Unite, membru al Consiliului Administrativ al Fundaţiei World Press Photo din Olanda, membru fondator al Asociaţiei Sony World Photographic Academy. „Ca fotograf documentarist am dorit să fiu întotdeauna obiectiv, dar în sinea mea ştiam că acest lucru e imposibil. Ştiam că natura mea, felul meu de-a fi, cunoştinţele mele acumulate şi sentimentele pe care le am îşi pun amprenta asupra a ceea ce văd şi a felului în care văd şi fotografiez. Mesajul imaginilor mele se contura astfel inevitabil, înainte ca eu să apăs pe butonul declanşator”, mărturiseşte autorul.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 09:04 | 04 Martie, 2010

Lásd a(z) "Foaia Transilvana" újságban megjelent cikket itt.

Korniss Péter képei Kolozsváron

Erdélyi emberek életérzései a világhírű Korniss Péter képein

Zsúfolásig megteltek szerdán délután a kolozsvári Művészeti Múzeum (Bánffy-palota) emeleti termei: a kolozsvári születésű Korniss Péter világhírű fotóművész első itteni tárlatának megnyitója a fényképezés iránt hobbiszinten érdeklődőket, profi fotósokat, képzőművészeket és laikusokat egyaránt vonzotta. A kiállított alkotásokat és a művész munkásságát Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Kántor Lajos irodalomtörténész és Feleki István muzeográfus méltatta, a rendezvény hangulatát pedig a Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, karmester által komponált Hommage à Korniss Péter című zenei darab előadása emelte. A Fotográfiák (1967-2008) című kiállításon a művésznek az elmúlt negyven évben, Erdély különböző településein készített nagyszerű alkotásait tekinthetjük meg április elejéig.

Korniss Péter első kolozsvári fotókiállítását nyitották meg szerdán délután a főtéri Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota): a Balázs Béla-, Kossuth- és Pulitzer-díjas fényképész, a National Geographic és a Geo Magazin állandó munkatársa, többek mellett az amerikai W. Eugene Smith Grant Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja, tizennégy önálló kötete és számos külföldi tárlata után ezúttal szülővárosának polgárait is megörvendeztette művészetével. Az április elejéig látogatható Fotográfiák (1967– 2008) című tárlat megnyitóján a művész munkásságát Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Kántor Lajos irodalomtörténész és Feleki István muzeográfus méltatta, a szintén kolozsvári születésű Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, karmester pedig meglepetés-produkcióval készült.

Călin Stegerean múzeumigazgató köszöntője után Selmeczi György elmondta: azt követően, hogy 1976-ban megismerte Kornisst, zenedarabot írt a tiszteletére, amelynek a Hommage à Korniss Péter címet adta. – A fiatalsággal és a bohósággal magyarázható, hogy épp a megajándékozottat nem hívtam meg a zeneakadémiai koncertre, később pedig a történelem viharai elsodorták a darabot: rendszerváltás következett, és több zenemű eltűnt a süllyesztőben. 34 év elteltével is elementáris hatással van rám Korniss Péter művészete, következzék hát egy olyan zenei darab, a Hommage à Korniss Péter, amely egy moldvai csángó szöveg és a Bölcsességek könyvéből származó latin idézetek kereszteződése révén született – magyarázta Selmeczi, majd köszönetet mondott kollégáinak – Kele Brigittának, Molnár Máriának, Bardon Tonynak, Szilágyi Jánosnak, Barabás Sándornak, Ferenczi Endrének, Szép Gyulának, Kostyák Elődnek és Antal Attilának –, amiért vállalták, hogy „ezt a nagyon friss”, erre az alkalomra komponált darabot megtanulják és a Művészeti Múzeumba betérőknek bemutassák.

A hangulatos zenemű után Feleki István is üdvözölte a művészt és az egybegyűlteket, majd Korniss művészetének rövid ismertetése után megjegyezte: a világhírű fényképész ezúttal eseményszámba menő válogatást mutat be Erdély román és magyar településein 1967 és 2008 között készült fotóiból. Szilágyi Mátyás kifejtette: megtisztelő számára, hogy ismét egy olyan rangos művészeti eseményen vehet részt, „amely összeköti Magyarországot és Romániát, a magyarországi és a romániai művészeti életet, Kolozsvárt és Budapestet”. A főkonzul a kiállított képek közösségmegőrző és -ápoló, népi és nemzeti identitásmegtartó jelentőségét emelte ki mind az erdélyi magyar, mind pedig az erdélyi román közösségek és települések esetében. – Korniss Péter munkáiban gyönyörködve átérezzük az azokon keresztül velünk szembe néző emberek, lakodalmas táncosok, pásztorok, egyszerű falusi földművelők érzésvilágát. Kiérezzük, vagy talán sejtjük gondjaikat, egy kicsit átéljük bánataikat, örömeiket, hitüket vagy éppen kilátástalanságukat – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás. Hozzátette: rendkívüli művészi értékén túlmutatva a kiállítás a Kolozsvár körüli mikrorégiók, Kalotaszeg, a Mezőség, az Aranyos mente, a Mócvidék, és más, erdélyi kisrégiók településeinek népi hagyomány- és szokásvilágának, viseletének és építészetének a megóvására, megőrzésére is ráirányítja a figyelmet.

Kántor Lajos utalt arra, hogy „a múlt értékeinek, a népművészetnek, a népszokásoknak a mentése mellett Korniss Pétert a sokszor groteszkül változó mai falu is érdekli, így jelenik meg képein a giccses „urbánus” plüss falvédő, a ház előtti virágtartóval konkuráló tányérantenna és persze az »úri« öltözet”, ugyanakkor a művész nemcsak a témához, de az emberekhez, olykor pedig még a történelemhez is képes elég közel kerülni. Korniss klasszikus művészi értékű képei közül az irodalomkritikus a Hadirokkant című alkotásra tért ki bővebben, majd a györgyfalvi ballagó óvodásokat megjelenítő felvételre utalva „a New Yorkba készülő fotóművésznek, itthoni magunknak és az egész közösségnek” sok szerencsét kívánt.

Befejezésül Călin Stegerean arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani rendezvénnyel kezdetét vette a Művészeti Múzeum magyarországi alkotók munkáit bemutató kiállítás-sorozata: Korniss Péter április 4-ig látogatható tárlata után, április folyamán a debreceni MODEM, Modern és Kortárs Kulturális Központ, júniusban és júliusban az egyik kaposvári művészeti egyesület alkotásait láthatjuk Kolozsváron, szeptemberben pedig a sepsiszentgyörgyi születésű Kovács Lehel Barcsay-díjas festőművész képeiben gyönyörködhetünk.
FERENCZ ZSOLT
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:07 | 05 Martie, 2010

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB