Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Képzőművészeti kiállítások

vissza
2009. december 16. -TÉLI SZALON – 2009 fontosság:
A hagyományos megyei tárlatok utódja, a Téli Szalon Kolozsvár legátfogóbb, legjelentősebb képzőművészeti eseménye. A teremhiánnyal és anyagi gondokkal küzdő Képzőművészeti Szövetség idén is a Művészeti Múzeumtól kapott segítséget. Az intézmény földszinti termeit bocsátja a szövetség tagjainak rendelkezésére. A több mint 250 alkotást bemutató kiállítás december 17-én, csütörtökön 13 órakor nyílik meg a főtéri Bánffy-palotában. A 2009-es esztendő terméséből összeállított, a megye képzőművészetének keresztmetszetét nyújtó értékfelmérő, értékbemutató tárlat – az eddigi hagyományokhoz híven – a kolozsvári mellett méltán számíthat országos, sőt külföldi érdeklődésre is.



-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*


Megnyílt a képzőművészek Téli Szalonja


A Kolozsvári Művészeti Múzeum földszinti kiállítótermeiben tegnap nyitották meg a kolozsvári képzőművészek Téli Szalonját, amelyen közel kétszáz alkotás tekinthető meg január tizedikéig.

Călin Stegerean múzeumigazgató további támogatásáról biztosította a kiállító terem nélkül tevékenykedő képzőművészeket. Ioan Horvath-Bugnariu, a Képzőművészek Szövetségének (UAP) kolozsvári elnöke elmondta: az egyesület 457 tagja rendkívül mostoha körülmények között fejti ki tevékenységét. A Kolozsvári Városi Tanács ahelyett, hogy enyhítene az amúgy is súlyos székhelygondokon, felbontani készül az egyesülettel kötött bérleti szerződést, így pedig megfosztaná a művészeket alkotó tevékenységük gyakorlásától. „Vajon milyen lenne Kolozsvár képzőművészeti élete, ha a kolozsvári Szépművészeti Múzeum nem biztosítana helyet a kiállításainknak?” – tette fel a kérdést az elnök. A kolozsvári képzőművészek Téli Szalonjának megnyitóján Ioan Horvath-Bugnariu elnök után Németh Júlia műkritikus is az egyesület mostoha sorsáról értekezett románul és magyarul. Beszéde elején Rainer Maria Rilkét idézte, miszerint: a műalkotások határtalanul magányosak, s talán a kritikával közelíthetők meg legkevésbé. Csak a szeretet foghatja fel, tarthatja meg őket, s lehet igazságos hozzájuk.

„Mi más, ha nem az ügyszeretet és ügybuzgóság tartja egybe a Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókját is, amely központi és helyi támogatás hiányában évek óta a Művészeti Múzeum segítségét kénytelen igénybe venni ahhoz, hogy megrendezhesse a nagy népszerűségnek örvendő hagyományos, év végi értékfelmérő és -bemutató kiállítását. Kincses városunk szégyenfoltja, hogy a legbecsesebb kincsre, a kultúrára vajmi keveset áldoz. Az idei képzőművészeti termést szemlélve, mint már annyiszor, most is a bőség zavarával küszködöm. De jól van ez így, hiszen évente beigazolódik, hogy minden mellőzés dacára művészeink nem adják fel. Dolgoznak és munkájuk eredményével ismételten megajándékoznak bennünket. Mert ez a tárlat a legszebb ajándék, amelyet a legidősebb mesterektől a legfiatalabbakig karácsonyra kaphattunk”, összegzett Németh Júlia.
NAGY-HINTÓS DIANA
 
 
 
beirta: Horváth László - 10:04 | 16 Decembrie, 2009

Lásd a(z) "--Még több kép ---" újságban megjelent cikket itt.
 

SALONUL ANUAL AL ARTELOR PLASTICE ŞI DECORATIVE


În sălile de la parterul Muzeului de Artă din Cluj-Napoca a avut loc, ieri, vernisajul Salonului anual al artelor plastice şi decorative - eveniment care reuneşte, în fiecare an, ( şi, de cîteva sezoane, în aceleaşi spaţii ale muzeului !) cel mai mare număr de lucrări şi de expozanţi, într-un soi de "solidaritate de breaslă" a artiştilor clujeni – potrivit directorului Muzeului de Artă, dl Călin Stegerean, el însuşi făcînd parte din aceeaşi breaslă - şi din dorinţa "de a arăta comunităţii că şi această breaslă îşi aduce contribuţia la prestigiul cultural al oraşului şi al României". Faptul că Muzeul priveşte evenimentul ca pe unul de maximă însemnătate este probat prin chiar găzduirea "colegială" a acestuia, dar şi prin proiectarea unor legături mai intense cu Filiala Cluj a Uniunii Artiştilor Plastici, chiar într-o perspectivă mai îndepărtată. Este vorba, între altele, despre oferirea unor condiţii de expunere la standarde superioare, de însoţirea fiecărei expoziţii de asemenea anvergură de cataloage pe măsură şi o publicitate mult mai incisivă la nivel de oraş şi de ţară, de creşterea nivelului de calitate al expoziţiilor ( prin reducerea corespunzătoare a numărului acestora) – mai preciza directorul Stegerean. Într-o notă mult mai pesimistă, preşedintele Filialei Cluj a UAP, maestrul Ioan Horvath Bugnariu, a făcut apel la citate din Statutul Filialei Cluj pentru a sublinia problemele acute ale acesteia – "pentru a fi auzit de cine trebuie"(?!) - accentuînd că, indiferent de ce se întîmplă, artiştii îşi văd de treabă, punînd nobleţea artei lor la dispoziţia publicului educat şi iubitor de artă. Cu cei 357 de membri ai săi şi cu cei 100 de membri în filiala interjudeţeană, Filiala Cluj a UAP numără 457 de artişti plastici profesionişti (dar mai sînt alţi 100 de tineri artişti care, în condiţiile date, nici nu vor să audă de Uniune !), cărora Primăria Cluj le asigură, prin închiriere, 29 de ateliere de creaţie."Aflăm că se intenţionează desfiinţarea a 9 dintre acestea ! Oare cîte asociaţii de utilitate publică şi de interes naţional funcţionează în Cluj ?", a întrebat, retoric, maestrul Bugnariu. Despre aceleaşi probleme, mai vechi sau mai noi, ale artiştilor clujeni a vorbit şi criticul de artă Nemeth Julia. Un fapt subliniat, însă, la unison: fără sprijinul Muzeului de Artă, nici această ediţie a Salonului n-ar fi avut loc, pentru că, dincolo de un fenomen pur cultural, acesta e, de-acum, şi un fenomen social.
După acest preambul, în care am întrezărit şi firave licăriri de speranţă, ca dominantă generală a Salonului e de notat o creştere calitativă remarcabilă în sensul dobîndiri unei profunzimi, a unei maturităţi a tratării temelor şi a unei mult mai diverse game de pulsaţii şi interpretări, fie că vorbim despre cromatică – e multă, multă lumină şi culoare în expoziţie ! - , modalităţi şi tehnici, materiale sau... emoţie artistică, sublimate în pictură, sculptură, pastel, grafică, arte decorative, ceramică, fotografie sau lucrări realizate prin procesarea computerizată a imaginii. E simbol şi multă metaforă, e şi parodie şi ironie şi glumă, e şi vis şi realitate imediată, e şi inteligenţă şi ştiinţă a ductului ori a volumelor , e şi divinitatea aceea ascunsă în fiecare şi în toate, e o lume... Diversitatea formidabilă a ideilor, fervoarea cu care artiştii îşi construiesc şi consolidează stiluri proprii, inconfundabile în unele cazuri, forţa cu care creaţia "se încăpăţînează" să iasă la lumină, să se afirme şi să confirme, să se prezinte în faţa privitorului de frumos sînt demne de toată admiraţia. Nu e o constatare gratuită sau de complezenţă şi credem că enumerarea tuturor artiştilor admişi în Salon e un act de dreptate şi de multumire faţă de toţi: Elena Amariei, Călin Anton, Ioana Antoniu, Petru Asimionese, Gheorghe Aştileanu, Lia Bacria, Mircea Bîlcu, Balogh Borbala, Vlad Berte, Mariana Bojan, Laurian Bonea, Bordy Margit, Manuela Botiş, Teodor Botiş, Octavian Bour, Raveca Brînzaş, Liviu Bumbu, Margareta Catrinu, Felicia Cenan, Cristina Cheşuţ, Daniela Chiorean, Iordanka Cioti, Elena Cîmpian, Gheorghe Codrea, Iurie Cojocaru, Octavian Cosman, Teodora Cosman, Zoiţa Crăciun, Alexandru Cristea, Hermina Csata, Dana Cuşlea, Vera Dan, Ileana David, Marta Deleanu, Emil Dobriban, Valentin Dodică, Diana Drăgan Chirilă, Dora Dumitrescu, Egri Andras, Egyed Tibor, Adriana Elian, Erdös Tibor, Erdös Zsigmond Zsolt, Eugen Farcaş, Feleki Istvan, Feleki Karoly, Forro Agnes, Marian Furtună, Florin Gavrilaş, Gavril Gavrilaş, Gedeon Zoltan, Marius Ghenescu, Mariana Gheorghiu, Adela Gocan, Cristian Goilă, Mihaela Gorcea, Ovidiu Guleş, Laura Handru, Radu Handru, Corina Horvath Bugnariu, Ioan Horvath Bugnariu, Matei Horvath Bugnariu, Horvath Gyöngyver, Marta Huluba, Elena Ilaş, Radu Ilea, Simona Kolozsi, Kolozsi Tibor, Kömives Andor, Kovats Ildiko, Lao Pi, Viorel Leschian, Lini Enikö, Loboncz Cismaşiu Agneta, Lucia Loboncz, Lorincz Lehel, Lukacs Maria, Lukacs Solymossy Eva, Viorica Lupşa, Sanda Manciac, Florin Marin, Ana Maria Maximencu, Maria Mărginean Matean, Miklosi Denes, Liviu Mocan, Liliana Moraru, Felician Morcan, Emil Moritz, Eugen Moritz, Gheorghe Marcel Munteanu, Nagy Endre, Magdalena Negulescu, Gheorghe Negulescu Marconi, Mary Laura Ocneru Constantin, Liliana Oltean, Cristian Opriş, Ştefan Orban, Palko Ernest, Ilarie Pintea, Andrei Pirogov, Mircea Pop, Radu Pop, Vasile Pop, Angela Popescu Roman, Cristina Popoviciu, Felicia Andra Predescu, Radu Pulbere, Gabriela Ranga, Daniela Roja, Andreea Rus, Anca Rusan, Ioan Rusu, Maria Salvanu, Vasile Săraci, Dorina Scridonesi, Radu Şerban, Silaghi Anda, Sipos Laszlo, Adriana Şoit, Lucian Şoit, Dana Solovăstru, Radu Solovăstru, Soo Zöld Margit, Starmüller Geza, Starmüller Geza jr., Starmüller Katalin, Doina Stici, Suba Laszlo, Szekely Geza, Elena Szervacziusz, Adrian Tarţa, Ovidiu Florin Tarţa, Rodica Tarţa, Ionel Tănase, Adina Toadere, Tompos Opra Agota, Tosa Szilaghi Ecaterina, Maria Truţă, Clara Tudoran, Marius Tudoran, Natalia Udrea, Valovits Laszlo, Anastasia Vdovkina. Pe şevalet, într-un omagiu postum, tabloul "Iarnă în Moldova" al regretatului Gheorghi Apostu.
A consemnat Michaela BOCU
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 12:42 | 23 Decembrie, 2009

Lásd a(z) "Fäclia" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB