Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Kulturális rendezvények » Györkös Mányi Albert Emlékház

vissza
2019. augusztus 29. - Mezőségi néprajzi grafikák fontosság:
kiállítás dr. Kós Károly alkotásaiból, a neves néprajzkutató és muzeológus születésének 100-ik évfordulóján
Megnyitja: Szabó Zsolt irodalomtörténész
Közreműködik a Gancos zenekar (Ludasán Gabriella – hegedű, Kasabian Kamilla – brácsa, Sájter Zsolt – bőgő), énekel Szakács Imelda
Vetítésre kerül Somogyvári Rudolf – Kós Béla: A nagy fa árnyékában című dokumentumfilmje
Dr. Kós Károly 100 évvel ezelőtt, 1919. augusztus 31-én született Sztánán, abban a Varjú-várban, melyet édesapja 1910-ben épített és az erdélyi építészet egyik remeke. A 20. század második felének meghatározó jelentőségű, sokoldalú erdélyi magyar néprajztudósa volt, munkássága kiterjedt az anyagi kultúra és a társadalomnéprajz szinte valamennyi területére. 1951-től 1979-es nyugdíjazásáig az Erdélyi Néprajzi Múzeum munkatársa, osztályvezetője és igazgatóhelyettese volt. Időközben 1951 és 1956 között akadémiai kutatóként, 1955 és 1959 között a Bolyai Tudományegyetemen a néprajztudomány előadó tanáraként tevékenykedett. Számos könyv, kutatás, tanulmány szerzője és társszerzője.
 
 
 
beirta: Horváth László - 13:13 | 16 Noiembrie, 2019
 

Dr. Kós Károly emlékkiállítás születésének 100-ik évfordulóján
x
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 16:30 | 16 Noiembrie, 2019

Lásd a(z) "Fotók az eseményről" újságban megjelent cikket itt.

A Kós-család „legkisebb királyfia”
Hogyan építkeztek a mezőségi falvakban? Életkortól függően mi volt a szokás? Mindezeket megtudhatjuk, ha szeptember 13-ig ellátogatunk a Györkös-emlékházba, ahol megtekinthetjük dr. Kós Károly néprajzkutatónak (1919–1996) a mezőségi falvakban végzett kutatási eredményeit bemutató kiállítást. A pontosan száz évvel ezelőtt született néprajzkutatóra Szabó Zsolt irodalomtörténész emlékezett, majd levetítették a Somogyvári Rudolf és Kós Béla által készített, A nagy fa árnyékában című dokumentumfilmet.

– A „legkisebb királyfi” száz éve született. Nem indult világjáró útra, de Erdélyt járta, és az erdélyi magyarság legfontosabb néprajzkutatójává vált. Kutatási területe szerteágazó volt: foglalkozott az építkezéssel, árucserével, népi iparral. Elsősorban a kalotaszegi kultúrával foglalkozott, de már az 1940-es években kutatott a mezőségi falvakban. Rendszerbe foglalta a hagyományos népi kultúra elemeit. A Mezőségről szóló monográfiája a legteljesebb. A rengeteg anyagot egyedül gyűjtötte és dolgozta fel. Örülök, hogy néhány alkalommal szüleimmel együtt én is elkísérhettem kászoni, moldvai, széki gyűjtőútjaira. Már akkor feltűnt, mennyi mindenre kiterjed a figyelme, milyen pontos rajzokat készít – emlékezett Kós Károly néprajzkutatóra Szabó Zsolt, majd azt is felelevenítette, amikor negyven évvel ezelőtt, 1979. augusztusában életinterjút készített Kós Károly néprajzkutatóval, aki további huszonegy évre előre megfogalmazott terveiről is beszélt.

A nagy fa árnyékában című dokumentumfilmet pár évvel ezelőtt készítette Somogyvári Rudolf és a néprajzkutató fia, Kós Béla, aki megtisztelte jelenlétével a csütörtöki kolozsvári rendezvényt. A filmben pályatársak és ismerősök elevenítik fel a néprajzkutatóhoz kapcsolódó emlékeiket: Szentimrei Judit néprajzkutató néhány gyerekkori emléket mesél el, majd Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum jelenlegi munkatársa Kós Károlynak ebben az intézményben kifejtett munkásságát ismertette. „Kós Károly munkássága alapot jelent a magyar néprajzkutatás számára. Utódjának tekintem magam, habár Kós Károly 1984-ben ment nyugdíjba, én pedig 2004-ben kerültem a múzeumba, de folytatom tevékenységét. Kós Károly kutatásának középpontjában a tárgyi és a társadalmi néprajz állt. Munkásságára döntő hatást gyakorolt az, hogy az erdélyi magyarság kisebbségi sorsba került. Számára az értelmiségi törekvés, az erkölcsi tartás volt a fontos”, hangzott el a filmben Tötszegi Tekla vallomása.

Kós Béla, A nagy fa árnyékában című dokumentumfilm egyik alkotója

„A romániai falurombolás ellen 1988-ban több tüntetést szerveztek Budapesten, amelyek politikai célzatúak voltak. Mivel úgy véltem, hogy a tüntetőknek fogalmuk sem volt arról, mi minden pusztulhat el a falurombolás miatt, ezért Kós Károly munkái révén próbáltam erre rávilágítani. Ezeket lefotózták, és a filmtekercseket titokban, több ember csempészte ki Budapestre”, emlékezett a dokumentumfilmben Balassa M. Iván magyar néprajzkutató, aki már az 1960-as évek végétől ismerte Kós Károlyt.

„Kós Károly néprajzkutatónak megvolt a bűvköre, illetve a tisztelői köre. Saját tudásával és munkájával vívta ki az elismerést”, mondta Szabó Tamás fotóművész, aki tíz Kós Károly-könyvhöz készített illusztrációt.

Ioan Toşa muzeológus arra emlékezett, amikor az 1960-as években a néprajzi múzeum munkatársa lett, és Kós Károlytól a részletekre való odafigyelést, az aprólékos és pontos munkát tanulta meg. Gazda Klára néprajzkutató azokat a néprajzi gyűjtéseket elevenítette fel, amelyen együtt vettek részt.

„Kós Károly komoly, határozott ember volt, aki precizitással követte a tárgyi világot”, jellemezte a néprajzkutatót Sütő Gábor bútorfestő.

A Györkös Mányi Emlékházban szervezett megemlékezésen közreműködött a Gancos zenekar (Ludasán Gabriella hegedű, Kasabian Kamilla brácsa, Sájter Zsolt bőgő), szólót énekelt Szakács Imelda.

(Fotók: Horváth László)

Nagy-Hintós Diana
   
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 16:35 | 16 Noiembrie, 2019

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB