Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Hírek » A Kolozsvár Társaság rendezvényei

vissza
2019. oktober 29. - fontosság:
“Mit írnak 1956-ról a romániai tankönyvekben?” címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor kolozsvári magyar középiskolák történelemtanáraival, történészekkel és diákokkal.

Meghívottak: Benkő Levente történész, szerkesztő, Korodi Alpár történelemtanár (János Zsigmond Unitárius Kollégium), Párdy Klára Réka történelemtanár (Aranyosegerbegyi Általános Iskola),Vajnár János Zsolt (Brassai Sámuel Elméleti Líceum) és Váradi Éva-Andrea történelemtanár (Báthory István Elméleti Líceum). Beszélgetőtársak: Lönhárt Tamás (BBTE) és Veress Enikő (KT).Házigazda: Buchwald Péter.
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 10:15 | 29 Octombrie, 2019

Lásd a(z) "Fotók az eseményről" újságban megjelent cikket itt.
 

Emberközelben a történelem: érdekli a fiatalokat 1956
A személyessé tett, visszaemlékezések, családi történetek segítségével megvilágított történelem közelebb kerül a fiatalokhoz, mint az iskolai tananyagban szereplő, amely nem fektet túl nagy hangsúlyt az 1956-os forradalom témájára – mondta el megkeresésünkre Lukács-Erdei Ibolya, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanára. A Kolozs megyei szórványlíceum a szabadságharc témájában megszervezett diákvetélkedő helyszíne volt. A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum adott otthont az 1956-os forradalomról szóló diákvetélkedőnek •
Hogyan közelít a diákság az 1956-os forradalom témájához az iskolai tananyagon keresztül és azon kívül? – kérdeztük Lukács-Erdei Ibolyát, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanárát. A pedagógust nemcsak a szovjet megszállás és terror elleni magyar szabadságharc kirobbanásának mai évfordulója apropóján faggattuk, hanem azért is, mert a Kolozs megyei szórványlíceum volt a házigazdája hétfőn annak a vetélkedőnek, amelyen a megye nyolc középiskolájának 30 diákja adott számot az 1956-os forradalomról szerzett tudásáról. Nemcsak kincses városbeli, de tordai, bánffyhunyadi, dési és szamosújvári fiatalok is részt vettek a megmérettetésen.
A vetélkedő jelentősége a magyarságtudat építése és erősítése mellett abban is áll, hogy ez az egyedüli Kolozs megyei szintű magyar nyelvű történelmi verseny, amely középiskolásoknak szól. Lukács-Erdei Ibolya, aki tíz éve tanít történelmet a szamosújvári tanintézetben, megkeresésünkre elmondta, a kötelező tananyagban tulajdonképpen kevés olyan téma kínálkozik, amely mentén érinthetik az 1956-os forradalmat, főként esettanulmányok kapcsán lehet bevonni az oktatásba a témát. Hetedik osztályban magyarságtörténelemből tanítják a forradalmat az 1956 Erdélyben című fejezetben, itt természetesen szó esik a magyarországi eseményekről, de ezen kívül más témák, például a kommunizmus kapcsán lehet csak érinteni.
Az érdekli a diákot, ami valamiképpen megtapasztalható
„A tananyagban nincsen benne olyan részletesen, mint például az 1848-as forradalom, annak ellenére, hogy a gyerekeket nagyon érdekli 1956. Tanári tapasztalatom az, hogy a jelenkori események – mondjuk az első világháborútól kezdődően – sokkal közelebb állnak a gyerekekhez, mint a régebbiek, mint amilyen az 1848-as forradalom és szabadságharc” – mondta el a pedagógus. Sajnos egyre kevesebb az esély arra, hogy volt 56-osokkal, elítéltekkel, bebörtönzöttekkel, az események tanúival személyesen találkozhassanak a diákok, mindazonáltal ahhoz, hogy a forradalom témájához közel kerüljenek, szükség van személyességre, visszaemlékezésekre, nagyszülők elmesélésére is, így mindenképpen közelebb lehet hozni a gyerekekhez a történelmet
Azt hiszem, mindig az érinti meg a gyerekeket leginkább, ami számukra is valamiképpen megtapasztalható. A romániai kommunizmus témája kapcsán például mindig jelentkeznek a gyerekek, mindenki elmondja, hogy szülei, nagyszülei mit meséltek neki arról az időszakról, hogy miként érintette őket személyesen a diktatúra, illetve annak hozadékai” – fejtette ki Lukács-Erdei Ibolya. Úgy fogalmazott, sokkal megfoghatóbb, érdekesebb a gyerek számára, amit személyessé lehet számára tenni, sok tanár pedig tananyagon kívül is igyekszik hangsúlyt fektetni olyan történelmi témákra, amik nincsenek jelen a tantervben kellőképpen.

Felfedezőként, önállóan dolgozzon a gyerek

„A tizenkettedikes anyagban a román kommunizmus tanításakor is mindig bevonom az 1956-os forradalom kérdését, hiszen úgy adták ki Nagy Imre miniszterelnököt, hogy először román kézre került. Egyébként a szamosújvári iskolában mindig megemlékezünk október 23-ról éppúgy, mint március 15-ről vagy október 6-ról, ezek a rendezvények is tudatosítják a gyerekekben ezeknek a történelmi eseményeknek a jelentőségét” – mondta a pedagógus. Kitért arra is, hogy a megyei szintű vetélkedőre megadott bibliográfiából készültek a diákok, akik a forradalomhoz kapcsolódó videókat, dokumentumfilmeket is megtekintettek, ami vizuális többletet adott a bibliográfiához.

A feladatok közt szerepelt kreatív jellegű is: egy 56-os forradalmár jellemzése címmel kellett szabad fogalmazást írni, ehhez persze szükségük volt a diákoknak azokra az információkra, amelyekből felkészültek. A vetélkedő első díját a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium csapata nyerte megosztva. Nagyon szoros volt a verseny, sokáig fej fej mellett haladt valamennyi csapat, az első helyezettek pontszámát nem sok választotta el a második, harmadik helyezettekétől, és a végén villámkérdéseknek kellett eldönteniük a sorrendet. A Téka Alapítvány által működtetett szamosújvári kollégiumba a környékbeli szórványtelepülésekről is járnak gyerekek, a pedagógus elmondása szerint a vetélkedőn az iskolából részt vevő diákok határozottan ügyesnek bizonyultak.
Gyakorta elhangzik manapság, hogy a gyerekeket egyre nehezebb megfogni az iskolai tananyaggal: hogyan alakul ez a történelem esetében? – kérdeztük Lukács-Erdei Ibolyát.
„Igyekszünk egyre több műveltető feladatot bevinni az oktatásba, hogy a gyerekek egyre többet dolgozzanak önállóan felfedezőkként, sokszor nem a frontális tanítás módszerét alkalmazzuk. Fontos, hogy sok szerep jusson a diáknak, és az is, hogy az effajta, modern oktatási eszközökkel gazdagított órák előkészítése sok energiába kerül” – mondta el a pedagógus. Hozzátette, lévén, hogy a tanterv egy történelemórát ír elő egy héten, nehéz úgy haladni az anyaggal, hogy a gyermek elég szerepet kapjon és mégis tartani lehessen a ritmust, hiszen rendkívül zsúfolt a történelemtanterv is, mint általában minden tantárgy tanterve.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 11:40 | 31 Octombrie, 2019

Lásd a(z) "Krónika" újságban megjelent cikket itt.

Főhajtás, hála és virág a magyar ötvenhatosok emléke előtt

A kincses várost sem kerülhették el tegnap az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hagyományos ünnepi megemlékezései. A hatvanhárom esztendővel ezelőtti történelmi eseményt Kolozsváron, a helyi RMDSZ és a Kolozsvár Társaság szervezésében, a sétatéri emlékműnél idézték fel olyan személyek, akik döntő többségükben csak hallomásból ismerik az anyaországi és az Erdélyben lejátszódott október 23-i és az azt követő évek történéseit. A kolozsvári megemlékezések során a koszorúzási ünnepséghez felsorakozott a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács szabadtéri kiállítása a Mátyás király szülőháza előtti térségben, a Szabadság, szerelem című film vetítése a Szentegyház utcai galériában, az ökumenikus istentisztelet a Belvárosi Unitárius Templomban, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művének előadása a magyar operában és az esti fáklyás felvonulással csúcsosodott műsor a KMDT szervezésében.

A sétatéri emlékműnél megtartott ünnepségen Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Oláh Emese polgármester-helyettes mondott beszédet, aki arra emlékeztetett, hogy a szabadságszeretet nem ismer nemzetet vagy országhatárt. A magyar forradalommal és szabadságharccal sok román szolidarizált, nemzetünk akkor – és nem először – feladta a leckét Európának, amely azonban hallgatásba burkolózott. „Az 1989-es változás nyomán a szabadság helyett a szabadosság nyert teret, de mi kitartunk álmaink mellett, hogy hosszú távon legyünk képesek tervezni. Bátran, szabadon” – mondta az alpolgármester.

Katona Zs. József, a Kolozsvár Társaság alelnöke az 1956-ot követő erdélyi megtorlásokra és terrorra emlékeztetett, amelyben a tervekben és reményben bővelkedő akkori bolyais diákok részesültek. Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának vezetője Pozsgai Imre emlékezetes „jégtörését” idézte, aki elsőként nevezte forradalomnak az addig következetesen ellenforradalomnak diktált 1956-os véres eseményeket. Ehhez az átminősítéshez kapcsolódott hivatalosan később egy másik szó: a forradalom mellé a szabadságharc. A megfordult világban a bűnnek nincs hatalma, helyette a kimondott igazság szükséges, mert akkor élhetünk önbecsülésünk árnyékában – mondta a főkonzul. Csoma Botond parlamenti képviselő azt tartja 1956 egyik nagy vívmányának, hogy elsőként mért csapást a kommunizmus falára, amelyet az 1968-as prágai tavasz és a lengyel Szolidaritás lázadása követett.

A megemlékezésen a János Zsigmond Unitárius Kollégium kórusa, Ördög Ödön karnagy vezetésével, előadta Lisznyai Kálmán Ima a hazáért és Fekete Levente Fogadalom (átírta Ercsey-Ravasz Ferenc) című művét. Az emlékműnél áldást mondtak és koszorút helyeztek el a történelmi magyar egyházak képviselői. A koszorúzás többi résztvevője: Kolozsvár Társaság, RMDSZ kolozsvári és megyei szervezete, ügyvezető elnöksége, főkonzulátus, EMNP, Erdélyi Magyar Baloldal, BBTE, László Attila szenátori irodája, Protestáns Teológiai Intézet, Apáczai Baráti Társaság, Amaryllis Társaság, EMKE, Kifor, KMDSZ, KMDT, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Magyar Ifjúsági Tanács, MPP. Az ünnepség himnuszunkkal zárult, amelynek hangját nem tudta elnyomni az alacsonyan köröző helikopter zaja.


Ördög Béla
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 15:23 | 31 Octombrie, 2019

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

„…a mentés pillanata van…„

A Kolozsvár Társaság(KT), Októberi Magyar Napok rendezvénysorozatának utolsó eseményeként, 2019. október 29-én, “Mit írnak 1956-ról a romániai tankönyvekben?” címmel, kerekasztal-beszélgetésre került sor magyar középiskolák, általános iskolák történelemtanáraival, történészekkel és diákokkal. Meghívottak: Benkő Levente történész, szerkesztő, Papp Annamária történész, Párdy Klára Réka történelemtanár (Aranyosegerbegyi Általános Iskola), Vajnár János Zsolt történelemtanár (Brassai Sámuel Elméleti Líceum) és Váradi Éva-Andrea történelemtanár (Báthory István Elméleti Líceum). Beszélgetőtársak: Lönhárt Tamás (BBTE) és Veress Enikő (KT). Házigazda: Buchwald Péter.

A Kolozsvár Társaság megalakulásának pillanatától fontos feladataként kezelte az „’56-os események”-ről szóló megemlékezéseket, melynek következményeként megszületett a Sétatéren, immár kerek tíz évvel ezelőtt felállított emlékmű (az idén nyolcvanadik életévét töltő temesvári szobrász, Szakáts Béla munkája) és minden évben, az Októberi Napok rendezvénysorozat keretén belül igyekezett felhívni a megemlékezők figyelmét a forradalom hatására és következményeire Erdélyben. Mint ahogy Buchwald Péter, az est házigazdájaként a bevezető beszédében hangsúlyozta, sajátos helyzetünkből (szkizofrén állapotunk, kettős kisebbségi helyzetünk, a nekünk alanyi jogon kijáró „nemzetbiztonsági kockázat” minősítés, az örökös „magyar kártya kijátszás” a vezető politikai erők részéről stb.) fakadóan fontos, hogy beszéljünk problémáinkról, s tisztázzunk dolgokat, amivel talán az utánunk következő nemzedéknek segíthetünk a tisztánlátásban.
Köztudott, hogy Kántor Lajos kezdeményezésére, éveken keresztül a KT az Októberi Napok keretén belül igyekezett bevonni az események, megemlékezések láncolatában a fiatalokat, fogalmazvány- és rajzpályázatot írva ki a tanuló ifjúság részére ilyen címmel, mint: „Mit hallottam szüleimtől, nagyszüleimtől az 1956-os forradalomról és a kolozsvári eseményekről?”, vagy: „Az én 1956-om” stb. és a díjazottakat jutalmazta is. Voltak sikereink e tekintetben (volt olyan év, hogy 100-nál több rajz érkezett be), de sajnos legtöbb iskola részéről közömbösség fogadta felhívásunkat. Valószínű, hogy Veres Enikőnek innen jött az ötlete, hogy hadd lássuk mit is írnak 1956-ról a tankönyveink? Lőnhárt Tamásban, aki már többször szerepelt előadásaival a KT-nál, lelkes partnerre talált.
Egy rendhagyó történelemóra fül és szemtanúi lehettünk kedden este, ami nekünk felnőtteknek is hasznunkra volt, hisz maguk az érintettek mondhatták el gondjaikat, bajaikat, de pozitív élményiket is, úgy a tanárok részéről, mint a diákok részéről.

Lőnhárt Tamás megerősítette Buchwald Péter véleményét, vagyis azt, hogy az utolsó órában, „a mentés pillanatában” vagyunk, hiszen az apáról-fiúra szálló információ átadás, a kulturális reprodukció jelentősége egyértelmű, ha átnézzük a tankönyveket. Az 1948-as kitelepítések áldozatainak a generációja már nincs közöttünk, s az „erdélyi srácok” generációjából is már csak páran vannak jelen. A tankönyvekből, amiket ott helyben megnézhettünk és a kivetített szövegeket is elolvashattuk, a történelem tanárok beszámolóiból egyértelművé vált, hogy az eseményeket átélő egyének beszámolói, azok amik nagyon megérintik az ifjúságot, s ezen túlmenően a filmek, a képregények s természetesen azok a könyvek, amik már tárgyilagosan és reálisan igyekeznek feltárni az akkori eseményeket. Benkő Levente és Papp Annamária ezekről a lehetőségekről számolt be, amik nagymértékben segíthetik a tanár munkáját. Fontos, hogy a tanár érzékeltetni tudja, hogy ’56 eseményei, a „pesti srácok”, az „erdélyi srácok” „ösztönös szabádságvágyáról és cselekedeteikről” lévén szó, RÓLUK szólnak, az ifjúságról.

S hogy hogyan lehet ilyen tankönyvekből ’56-ról tanítani és tanulni?- Párdy Klára Réka számolt be, elmondván, hogy hogyan kerültek a KT meghirdetett versenyében és hogyan nőtte ki magát a tanórák keretei közül ’56-ra való megemlékezés, előbb az egész iskola tanulói, majd a falu és a testvérfalu emberei közé. A diákok. Párdy tanárnő diákjai és az Apáczais Müller Tibor, aki sorozatban kétszer is nyert a KT meghirdetett versenyén, beszámoltak arról, hogy hogyan készültek valamint, hogy hogyan kerültek ezáltal közelebb a magyar és erdélyi ’56-os események megismeréséhez és átéléséhez.

Bartók Júlia
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 11:04 | 30 Noiembrie, 2019

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB