Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Hírek » A Kolozsvár Társaság rendezvényei

vissza
2019.május 23. - Kolozsvári botanikus kertek fontosság:
Miért „Kolozsvári botanikus kertek története”?

2019. május 23-án, csütörtökön, a KT Kolozsvári kertek című sorozatának, Dr. Bartók Katalin, a BBTE nyugalmazott egyetemi docense volt a meghívott vendége. Ezúttal a Kolozsvári botanikus kertek történetéről, vetítettképes előadást tartott. Beszélgetőtársa dr. T. Veress Éva, BBTE nyugalmazott egyetemi docense volt.

Eddig is szívesen sétálgattam alkalomadtán a Majális úti Botanikus kertben, de a hallottak és látottak alapján, otthonosságérzetem nagyon megerősödött. Igen, az emberfiának igenis tudnia kell, nemcsak az épített örökségeinkről, hanem a természeti környezetének történetéről is, amit nyilván emberek munkája formált sokszor olyanná, amilyen, megszépítve, meggazdagítva a környezetünket. Aki kicsit is ad környezetére, tudnia kell azokról a dolgokról, amiről hallottunk Dr. Bartók Katalintól. Többször említette, a jelenlétével minket is megtisztelő Okos-Rigó Ilonát, mert ő, mint a füvészkert szakkönyvtárának dolgozója, sokat segített, hogy ez az előadás tartalmi része létrejöjjön.
Az is fontos volt, amit megtudhattunk Dr. Bartók Katalinról, Dr. T. Veress Éva bevezetőjéből. Szakmai életútja, egy elhivatott, lelkes, kitartó, szakmáját a tudományosság elveit követően gyakorló emberről beszél, amit ezen előadás keretén belül is megtapasztalhattunk. Dr. Bartók Katalinnak sokat köszönhetünk, hogy a maga szakmájának, kolozsvári vonatkozású nagyjai, az őket megillető helyre kerüljenek a szakma, de a közgondolkozás keretén belül is. Itt e napilap hasábjain is olvashattak Nyárády Erasmus Gyuláról, híres botanikusunkról, valamint olyan nevekről hallhatunk tőle, mint Richter Aladár, Páter Béla, Győrffy István stb., akik nemcsak a mi Botanikus kertünkért tettek sokat, hanem tudományos munkájuk is egyetemes értékeket képviselnek.
Maga az előadás, annak ellenére, hogy rengeteg adatot tartalmazott, a laikusnak is nagyon élvezetes, sokrétű, színes (a botanikus kertről készül felvételek nyilván színesek, de a dokumentum anyag, a belső bútorzatról és a kerti szobrokról készült felvételek is gazdagítottak az előadás tartalmát) képet mutatott be, a történetiségében és jelenlegi állapotában bemutatott kertről. Pontos, nagyon alapos fogalom meghatározással ( Hortus botanikus=fűvészkert – Hortus siccus=herbárium, mi a különbség a kastély park és botanikus kert között) kezdődött a bemutató, annak utána, hogy elhangzott, hogy dél-kelet Európa nemcsak egyik legnagyobb, hanem legszebb botanikus kertjéről van szó. Hallhattunk a kolostorok mellett, már a 800-as években kialakult kertekről, majd az egyetemek mellett létrejött didaktikai céllal létrehozottakról, a jelenleg Európában létező nagy és híres botanikus kertekről (köztük a magyarországi és romániaiakról is), valamint a botanikus kertek elődjeiről, a kastély parkokról. S így jutottunk el a mi Mikó-parkunkhoz, és annak tisztázásához, hogy miért beszélünk botanikus kertekről éspedig ötről. Szép kis utat járhattunk be, az előadó segítségével, az 1800-as évek elejétől napjainkig, térben és időben: - Farkas utcai Református Kollégium Fűvészkertjétől, az Orvosi-Sebészeti Intézet, a Mezőgazdasági Akadémia és Tangazdaság, a Mikó-kerti ,régi botanikus kerten át (aminek mai tragikus állapotának, helyzetének menetét, okát is megtudhattuk), egészen a mai, új Botanikus kertig. Közben olyan nevek hangzottak el, amit már említettem, akik sokat dolgoztak és tettek, azért hogy ez a kert még ma is fogadhassa látogatóit (ennek is utána járt az előadó: 202 153 látogató a múlt évben!).
Végül megismerhettük a mai helyzetet: nagysága nemcsak abból adódik, hogy területe nagy, hanem mert állománya is hatalmas: - növények száma: 9000taxon, herbáriuma: 669 000lap; - mikor épültek az épületek: a botanikai épület, a víztorony, az üvegházak; - és végül a tematikus felosztását (rozárium, japán kert, római kert, Románia flórája). Még azt is megtudhattuk, hogy milyen programokkal igyekeznek minél több látogatót bevonzani.

Bartók Júlia
 
   
 
 
beirta: Horváth László - 08:37 | 10 Iulie, 2019

Lásd a(z) "Fotók az eseményről" újságban megjelent cikket itt.
 

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB