Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Hírek » A Kolozsvár Társaság rendezvényei

vissza
2018. június 19. - Nagy Béla fontosság:
2018. június 19-én, kedden 18 órakor a Kolozsvár Társaság Kolozsvár kincsteremtő polgárai című, új várostörténeti tematikájú sorozat első, sorozatindító vetítettképes előadást tart Paloták a Szamos-hídon innen és túl címmel. Előadó: Nagy Béla. Beszélgetőtárs: Egyed Ákos.
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 21:00 | 25 Iunie, 2018

Lásd a(z) "Több fotó :" újságban megjelent cikket itt.
 

2018. június 25. - Kolozsvár a „paloták” városa
Kolozsvár az ismert, mégis ismeretlen város.

Kolozsvár kincsteremtő polgárai címen indult új előadássorozat június 20-án a Kolozsvár Társaság szervezésében. Az első előadáson Nagy Béla Paloták a Szamos hídon innen és túl címmel tartott érdekfeszítő előadást, amely városunk szinte mindenki által ismert művészi értékű és a Kincses város egyik jelképévé vált, mégis sok szempontból ismeretlen bérpalotáit ismertette részletekbe menően, egyben eloszlatva sok ezekkel kapcsolatos tévhitet is.
Az előadást dr. Egyed Ákos történész, akadémikus vezette be, érdekes részleteket közölve a korszak történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről, valamint folyamatairól.

Riporter: László Tibor
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 21:15 | 25 Iunie, 2018

Lásd a(z) "Kolozsvári rádió" újságban megjelent cikket itt.

Paloták Kolozsváron …
Az egykori Budapest-Kolozsvár városképvetélkedésnek négy fontos tanuja maradt, négy olyan épület, amelyhez a kolozsváriak szívesen ragasztják hozzá a kispalota jelzőt. Ezen épületek mindig hordoznak feltáratlan történeteket.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 21:23 | 25 Iunie, 2018

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

2018. június 20. - Az évtized, amikor Kolozsvár hirtelen nagyváros lett
A Kolozsvárra a vasútállomás irányából érkező turista a Szamos-híd négy sarkán álló bérpalotákat pillantja meg először a belvárosból, a műemléképületekről azonban jó eséllyel téves információkat talál az interneten. Ezeket igyekezett cáfolni Nagy Béla helytörténész kedd esti előadásában.

A 19. század utolsó évtizedében megnégyszereződött, mintegy ötszázra emelkedett Kolozsváron a kétemeletes épületek száma. A tehetős polgári réteg megjelenésének köszönhető építészeti „boom” terméke az említett, mindössze hét év alatt felhúzott palotaegyüttes is. A várostörténeti jelentőségük ellenére mellőzött épületekre ismét ráirányul a figyelem: a Széchenyi térre néző Babos-palotát nemrég újítatta fel tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület, a vele átellenben álló Széki-palota restaurálásáról pedig nemrég döntött az önkormányzat.
A különböző netes forrásokban olvasható épülettörténeti adatok között rengeteg téves, hívta fel a figyelmet Nagy Béla nyugalmazott mérnök, helytörténész a Kolozsvár Társaság meghívására tartott előadásában. Az egyik legordasabb tévedés például az, hogy a Babos-palotát Kós Károly tervezte volna, miközben az 1883-ban született építész az épület átadásakor még gyermek volt. Néhány éve folytatott szenvedélyes kutatása eredményeit Nagy Béla eddig a Szabadság napilapban publikálta, most pedig a Kolozsvár kincsteremtő polgárai előadássorozat formájában is nyilvánosság elé tárja.
A kedd esti előadást felvezető Egyed Ákos történész a 19. század végén fellendülő műemlékvédelem és a Jakab Elek történész vezetésével kidolgozott városrendezési terv fontosságát emelte ki. Jakab Eleknek köszönhető, hogy megmenekült a kolozsvári várfal egy része, például a Bethlen-bástya, és ebben az időszakban kezdték komolyan szabályozni az építkezéseket, több zónára osztva a várost, így a belvárosban kitétel volt, hogy a járda szélessége legalább négy méter legyen, a saroképületek pedig legalább kétemeletesek. A terv része volt négy bérpalota is az újonnan felépítendő Szamos-híd négy sarkára.
Az üzlethelyiséget tartalmazó bérház a gazdag polgárok fő jövedelemforrása volt. A reprezentatív külső mögött többféle célú bérleményeket különítettek el. Az utcai fronton üzlethelyiségek nyíltak, a földszint az olcsóbb bérlakásoké volt, a nagyobb, drágább bérlakások az emeleten kaptak helyet. A mellékhelyiségek a belső udvarra néztek. A helyiségek kialakítása a hierarchikus társadalmat tükrözte. A komfort egyre inkább fontos szemponttá vált: a 19. század végétől már általános volt a vízvezeték és a vízöblítéses árnyékszék is. Forrás: Kalmár Miklós: A historizmus kora. In: Az építészet története. Historizmus, századforduló. A polgári építészet kialakulása. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001, Budapest, 13-33.

A bérpaloták építtetői a város legtöbb adót fizető polgárai közül kerültek ki, akik tagjai voltak a helyi Törvényhozó Bizottságnak is. Benigni Sámuel palotája volt az első, 1891-ben épült fel, eredetileg gőzmotor által hajtott liftet is terveztek bele, de ez végül kimaradt az épületből. Széki Miklós gyógyszerész palotája volt a második 1892-ben, amelyben a földszinten nemcsak a ma is látható neogótikus bútorzattal ellátott patika nyílt meg, hanem borospince is működött. Babos Sándor gazdag órás-ékszerész építtette a harmadik palotát, a negyediket pedig az eredeti telektulajdonos, Oriold József özvegye, aki érdekes módon éppen ahhoz a B. Bak Lajos műbútorasztaloshoz ment másodszor feleségül, aki a szomszéd Széki Miklós gyógyszertárának bútorzatát is tervezte. Róluk, a „kincsteremtő polgárokról” további előadásokat tart majd a Kolozsvár Társaságnál Nagy Béla.
Zs. E.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 05:52 | 30 Iunie, 2018

Lásd a(z) "Maszól" újságban megjelent cikket itt.

Paloták a Szamos-hídon innen és túl
x
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 06:43 | 30 Iunie, 2018

Lásd a(z) "Több fotó :" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB