Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Művészeti Múzeum

vissza
2016. június 8 . - Soó Zöld Margit munkáiból nyílt kiállítás a Bánffy-palotában fontosság:
Csodálatos, különleges világ elevenedik meg előttünk, ha a napokban ellátogatunk a Bánffy-palota földszinti termeibe. Olyan markáns művészegyéniség alkotásaival találkozhatunk, akinek festői- és grafikai kézjegye összetéveszthetetlen, akinek neve sokak számára ismerősen cseng: Soó Zöld Margit.

A Művészeti Múzeum termeiben pontosan 22 évvel ezelőtt, 1994. június 26-án nyitották meg Soó Zöld Margit egyéni kiállítását, nem csoda tehát, hogy nagyon sokan voltak kíváncsiak a mostani jeles eseményre. A neves képzőművész munkáit az elmúlt években leginkább kamara-kiállításokon láthattuk csupán, most azonban három termen keresztül szemlélhetjük fekete-fehér grafikáit, pasztelljeit és akvarelljeit, a válogatás pedig Unipan Helga érdeme, az ő kurátori koncepciója szerint kerültek a falakra a kiválóbbnál kiválóbb alkotások.

– Nagy örömömre szolgál, hogy megnyithatjuk a lassan két éve tervezett kiállítást. A művésznőnek nemsokára születésnapja lesz, így ez a tárlat egy kicsit azt is hivatott ünnepelni. Reméljük, hogy jövőre, Soó Zöld Margit kerek évfordulós születésnapját is együtt ünnepelhetjük majd a Bánffy-palotában – mondta a megnyitón Lucian Nastasă Kovács, a Művészeti Múzeum igazgatója.

KÖLLŐ KATALIN

 
    
 
 
beirta: Horváth László - 02:37 | 15 Septembrie, 2016

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.
 

2016. június 14. - Szubjektív sorok arról, ami örök
Soó Zöld Margit munkái a kolozsvári Művészeti Múzeumban

Ismét itthon. Nyár eleji kiruccanásom élményeivel gazdagabban, de egy kiállítás megnyitóval szegényebben.

A veszteség pótolhatatlan. Az ünnepi percek hangulata, amelyet a művész jelenléte tett még ünnepélyesebbé, a pillanattal együtt elszállt – mondhatnám, ha nem Soó Zöld Margitról lenne szó. Az Ő esetében viszont
csínján kell bánni a szavakkal. Hiszen Soó Zöld Margit úgy is ünnepélyessé tudja tenni a pillanatot, a pillanatokat, a mindenkoriakat, hogy belopja személyét, mondjam hát ki bátran, varázslatos lényét munkáiba. A Bánffy-palota földszinti termeinek hűvösében bóklászva ezért éreztem úgy, hogy ott van mellettem. Hogy együtt gyönyörködünk Gilovics mester „egyszer volt, hol nem volt” Petőfi utcai házának mosolyában (az utca neve sem a régi már), szívjuk magunkba a dobrudzsai ősz illatát-zamatát, raktározzuk el egy füzesmikolai alkony emlékét, teszünk kitérőt a még érintetlen szépsége teljében pompázó Dubrovnikban, pihenünk meg egy halásztanyán vagy éppen Jozefa néni öreg házának környékén, hogy aztán egy hűvösen ziháló nádasmenti ösvényről eljussunk az aranyló dombok alján megbúvó aprócska házakig miközben évtizedek súlyát nyögő göcsörtös fák, szilárd talajért epedező gyökerek szegélyezik utunkat. A csíkdelnei télből egy óriáslépéssel pedig már a jászdózsai perzselő nyárban oldjuk szorongásainkat, beleveszünk a végeláthatatlan sík mezők levegőegébe, s „a felhők honából, ég guzsalyából” merítünk erőt a továbblépéshez.

NÉMETH JÚLIA

 
 
 
válaszolt: Horváth László - 10:37 | 15 Septembrie, 2016

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2016. június 17. - „Helyünk a világban” – Soó Zöld Margit kiállítására
1994. június 26-án nyílt meg Soó Zöld Margit egyéni kiállítása a Bánffy-palota földszinti termeiben. Úgy gondolom, nem véletlen, hogy 22 év után, ismét itt vagyunk a művész és munkái társaságában, egy újabb, rég várt találkozáson.

Soó Zöld Margit neve és munkássága nem szorul bemutatásra. Egyike a „kolozsvári grafikai iskola” azon kiemelkedő művészegyéniségeinek, akik a főiskolán festészetet végeztek, ám a hatvanas–hetvenes években mégis főként grafikai alkotásaikkal váltak ismertté. Ez a – táblaképfestészetnél jóval szabadabb – közeg nem csupán lehetővé tette, de meg is követelte a technikai és formai újítást, merész képzettársítást és felszabadult önkifejezést.

A hatvanas évek monotípiái erőteljesen expresszív, szimbolikus töltetű képek, melyek a korszak modern törekvéseihez kapcsolódnak. A későbbi, a hetvenes-nyolcvanas évek tusrajzai összetett kompozíciók, amelyekben a művész visszatér a míves, kimunkált grafikai nyelvezethez a szerkesztés szigorúan ellenőrzött szabályait tartva szem előtt, melyeket néhol spontán, könnyed foltok lazítanak fel. Ebbe a vonulatba sorolhatók például a Napfa, a Sors és jelkép kiállításon szereplő Kalitka, a Szilágyi Domokos emlékére készített Kényszerleszállás, vagy A víz csendje című alkotások.

PORTIK BLÉNESSY ÁGOTA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 10:41 | 15 Septembrie, 2016

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2016. június 07. - Soó Zöld Margit kiállítás
Megnyitó: június 8., szerda, 18 óra
A kiállítást megnyitja: Portik Blénessy Ágota, Florin Gherasim, Csulák Péter
Kurátor: Unipan Helga


Soó Zöld Margit egyike a „kolozsvári grafikai iskola” azon kiemelkedő művészegyéniségeinek, akik a főiskolán festészetet végeztek, ám a hatvanas–hetvenes években mégis főként grafikai alkotásaikkal váltak ismertté. Ez a – táblaképfestészetnél jóval szabadabb – közeg nem csupán lehetővé tette, de meg is követelte a technika és a formanyelv újítását, merész képzettársítást és felszabadult önkifejezést.

A hatvanas évek monotípiái erőteljesen expresszív, szimbolikus töltetű képek, melyek a korszak modern törekvéseihez kapcsolódnak. A későbbi tusrajzok összetett kompozíciók, amelyekben a művész visszatér a míves, kimunkált grafikai nyelvezethez a szerkesztés szigorúan ellenőrzött szabályait tartva szem előtt, melyeket néhol spontán, könnyed foltok lazítanak fel.

A fekete-fehér grafika mellett, a pasztellek és akvarellek nagyrészt meditatív, önreflexív alkotások, melyekben a művész természetközelsége és természetimádata nyilvánul meg. Bár a kiindulópont mindig egy konkrét látványelem, mely biológusi pontosságú megfigyelésre vall, a stlizálás és szintetizálás eszközeivel Soó Zöld Margit az egyetemes emberi sors, a szabadság, vagy az egyedüllét, elszigeteltség tematikáját boncolgatja.

A jelen kiállítás nem egy klasszikus értelemben vett retrospektív tárlat, hanem a művész pályatársa és közeli barátja, Unipan Helga kurátori koncepcióján átszűrt szubjektív válogatás, mely a művész különböző alkotói periódusaiból és változatos technikai tárházából mutat fel munkákat.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 10:53 | 15 Septembrie, 2016

Lásd a(z) "Helikon" újságban megjelent cikket itt.

2016.06.16 - Látvány és érzelem

Soó Zöld Margit a kolozsvári „grafikai iskola” markáns egyénisége. Alkotásai grafikái, festményei, akvarelljei ismertek a művészetet kedvelők köreiben. A Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban megrendezett legújabb kiállítása nagy érdeklődést váltott ki. Jelezvén, a művész mondanivalója lebilincselő erővel szól mindennapjaink emberéhez

Lucian Nastasă Kovács, a Szépművészeti Múzeum igazgatója örömét fejezte ki, hogy megnyithatja a kiállítást, amelyet két éve terveztek. Florin Gherasim muzeológus Soó Zöld Margit életpályáját mutatta be, kiemelve, a neves művész nemzedékhez tartozik. Alkotásaiban a kor vibrációi jutnak kifejezésre. Soó Zöld Margit a „Ion Andreescu” Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végzett. A hatvanas és hetvenes években a grafikai alkotásai által vált ismertté. 1957 és 1989 közötti időszakban a Napsugár gyermeklap belső munkatársa, grafikai szerkesztője, a lap illusztrátora volt. Munkatársai között megtalálható volt Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. Ifjúsági regényeket, mesés könyveket, verses köteteket illusztrált. Illusztrálta Palocsay Zsigmond Nádiringó- Kákaláz című könyvét is. A gyermekek ízlésvilágát magasfokon pallérozta. A grafika könnyebben megkaphatta az utat olvasóihoz, mint a festészet. Nagyobb alkotási szabadságot jelentett. Lehetőségeket nyújtott a technikai újításokra is. Csulak Péter konzul szerint a képzőművészeknek módjuk van, a művészi eszközeiket felhasználva, véleményüket kifejezzék. Az alkotásokban lázadás is érződik, amely sajátos humorral keveredik. A Napsugár 20-30 ezer gyermeknek a kezébe került. Ezek a gyerekek azon a vizuális kultúrán nevelkedtek, amit a Napsugár képi világa sugárzott, juttatott el hozzájuk. Befolyásolta azok ízlésvilágukat. Portik Blénessy Ágota elmondta, Soó Zöld Margitnak 22 évvel ezelőtt, 1994-ben volt egyéni kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. Bár a „Ion Andreescu ”Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végzett, áttért a grafikára. A grafikai alkotásaival vált nevessé, amelyeket merész képzettásítások, szimbólumok jellemeznek. A 60-as évek monotípiái a korszak modern törekvésééhez köthetők, a természet szeretetét fejezik ki. Figyelemre méltó üzeneteket tartalmaznak, erős kifejező erővel rendelkeznek. Munkásságára nagy hatással volt a Duna Delta, a maga ősi világával. Akvarelljei a természethez való közelséget érzékeltetik. Témái az egyetemes emberi sors, a magány, a szabadság, az elszigeteltség művészi megjelenítése. A mostani kiállítás válogatásában Unipán Helga pályatárs segített, mint „tiszta szem”. Közösen egyeztették a kiállítási anyagát, mi legyen, arányosan érzékeltetve a művészi sokszínűség árnyalatait. Klasszikus értelemben nem retrospektív kiállítás, hanem a művészi pályatársának, a kiállítás kurátorának, Unipán Helgának szubjektív válogatása. A kiállítás támogatója a Quadro Galéria.

Végezetül említeném saját hajdani tapasztalataimat, amikor közlés szempontjából repróztam a művész munkáit. Jellemző a most kiállított képeire, hogy hiányzik a figurális ábrázolás. Érződik az alkotó munkához való viszonyulása. Rendkívül kedves, de meditáló típus volt. Ismerte az akkori nyomdatechnikai lehetőségeket, és ennek tudatában válogattuk azokat a lapokat, melyeket lefényképezve, a nyomdába kerültek, ahol kimaratták a kliséket. Az analóg képek így kerültek a lapba. Ez a világ már a legendák korába tartozik, de tulajdonképpen megteremtettük az akkori sajtó illusztrációit.

Soó Zöld Margit köszönetét fejezte ki a kiállítás megnyitó résztvevőinek. „Érzem a felém áradó szeretet, ezért már megérte eljönni.”

Csomafáy Ferenc
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 10:58 | 15 Septembrie, 2016

Lásd a(z) "ERDON" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB