Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Minerva ME

vissza
2015. október 30. - Hazatérés fontosság:
HAZATÉRÉS a Korunk Galériában - tizenöt erdélyi képzőművész munkáiból összeálló kiállítás. Az"egykori fiatalok" néhény jeles képviselője, azok közül, akik ma már nem Erdélyben élnek: Adorján Endre, Árkossy István, Bardócy Lajos, Bencsík János, Csehi Péter, Damó István, Jovián György, Kádár Tibor, Kazinczy Gábor, Madarassy György, Pallos SCH Jutta, Paulovics László, Pusztai Péter, Simon Sándor, Szilágyi Varga Zoltán. (A most jelenlévő tizenötök mellett legalább ugyanennyii képzőművész hiányzik "a kintiek" , a hazatérők tárlatáról.)

Ez kiállítás gondolata elszakíthatatlan a "Sors és jelkép" nagy erdélyi kiállítástól, mely ez év áprilisától szeptemberig volt látható Magyar Nemzeti Galériában, Budapesten. Úgy gondoljuk, hogy az Erdélyben, sok esetben épp Kolozsvárt, sőt a Korunk Galériában - indult művészek ugyancsak részei a "Sors-Jelkép"-nek (mint ahogy többen be is kerültek a várbeli válogatásba).

"És aztán itt vannak, folyamatosan, a legfontosabbak, mert a jövőt jelentők: a fiatalok. Az elődőket folytatok, a velük vitatkozók, ay újat teremtők. Biztatónak vélem, hogy többen is egyre inkább otthon, azaz itthon vannak a Korunk-ban, a Galériában, kiadványainkban." (Kántor Lajos)
Egykori fiatalok, merre vitt azóta művészeti útjuk?!

Bevezető szöveget mondanak:
Kántor Lajos - a Korunk Galéria alapítója
Simon Edina - konzul
Székely Sebestyén György - művészettörténész (Quadro Galéria igazgatója)
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 01:38 | 30 Octombrie, 2015
 

Korunk Galéria
Kolozsváron mindig is fokozott figyelemmel, de kellő igényesség elvárásával viszonyultak a képzőművészeti kiállításokhoz.
Talán ennek, meg az időközben felhalmozott képzőművészeti tárlatok tagadhatatlan sikereinek is köszönhetően, a városban több helyen is lehetett kiállítani. Mint például a Korunk Galériában, amely a legkorábban ismerte fel annak a próbálkozásnak az erkölcsi hozamát, amelyet a hajdani Igazság napilap indított el. A hazai képzőművészek közül sokan éltek a Korunk Galéria által nyújtott lehetőséggel, amíg a körülmények megengedték. A szigorú pártpolitika vetett véget ennek a tárlat-sorozatnak.

Korunk Galéria története

A Korunk szerkesztősége, Kántor Lajossal az élen, felmérve a kínálat- kereslet lehetőségeit, a Főtér 4-5 szám alatti emeleti termeiben, 1973 márciusában hozta létre a Korunk Galériát. Ezzel megnyilvánulási lehetőséget teremtett az akkori magyar képzőművészeknek, bemutatva alkotásaikat a művészet iránt érdeklődő közönség előtt. Kántor Lajos a Korunk Galéria történetével kapcsolatban elmondta, a folyóirat kényszerű költöztetése miatt a régi vármegye háza épületében folytatódott a képzőművészeti-tárlat sorozat, egészen az 1986. júniusi betiltásáig. Egyébként kiállítás szempontjából ez volt a legreprezentatívabb helyiség, melyben a Korunk Galéria, méltó körülmények között, állította ki a szerencsések munkáit, akik ebben a teremben mutatkoztak be egyre nagyobb számú közönségnek. Valószínűleg ennek is volt köze ahhoz a hajszához, mellyel a hivatalosságok kezelték a Korunk szerkesztőségét.

Változott a helyzet

1990 áprilisában újraindult a Galéria. A szerkesztőség nagytermében rendezték a 250. kiállítást. Az újabb állomás, a Korunk szerkesztőség költözése következtében a Nagy Szamos (Iaşilor) utcában, illetve 2005-ben a szerkesztőség a Rákóczi út 52. szám alatti épületbe költözött.
2010-ben megnyitották a Korunk Stúdiógalériát, amely főleg a fiatalok kiállítóterme. Majd a Korunk Galéria az unitárius egyház Brassai utcai tanácstermében, a Minerva Egyesület rendezvény- termében és a Szépművészeti Múzeumban rendezi a kiállításait.

Hazatérő képzőművészek

A Korunk Galéria és a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának közös rendezvénye a Minerva Művelődési Egyesület rendezvény-termeiben rendezett, 15 hazatérő képzőművész munkáit bemutató kiállítás, amelyet nagy érdeklődés övezett.
Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Egyesület elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy a művészek gyakrabban hazatérve, „mutassák meg magukat”, hiszen szépszámú közönség nagy érdeklődéssel várja az alkotókat.
Hazatérés címmel 15 képzőművész munkáiból láthatunk alkotásokat. Adorjáni Endre, Árkossy István, Bardócz Lajos, Bencsik János, Csehi Péter, Damó István, Jovián György, Kádár Tibor, Kazinczy Gábor, Madarassy György, Pallos Sch. Jutta, Paulovics László, Pusztai Péter, Simon Sándor, Szilágyi Varga Zoltán alkotásaival hazatérnek a szülőföldre és megmutatják önmagukat. A fentebbi felsoroltak közül hét művész volt jelen a kiállítás megnyitóján.
Kántor Lajos felelevenítette az indulás nehézségeit. Bizonyos szempontokat vettek figyelembe a tárlat szervezése alkalmával. A hangsúly főleg a fiatal képzőművészekre esett, valamint az olyan idősebb művészekre, akiket már nem tartottak számon. Ezek között megemlítette Incze Ferenc vagy Györkös Mányi Albert nevét. Az egykori fiatal művészek a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években állítottak ki. Ezek közül sokan elhagyták az országot. Többnyire Magyarországra, de sokan Nyugat- Európába, sőt messzebbre is telepedtek le, és alkottak. Közülük legidősebb a Stuttgartban élő, 90 éves Pallos Sch. Jutta, akiről 1976. augusztusában nyílt kiállításáról Veress Zoltán írta: „Pallos Sch. Jutta képeit – festményeit, grafikai lapjait- sokan illetik „férfias” jelzővel.”
A képzőművészeknek a Minerva Művelődési Egyesület rendezvény- termei tágabb lehetőséget nyújtottak a művészi bemutatkozásra. Jelenleg a Quadro Galéria, az Erdélyi Történelmi Múzeum, az Országos Szépművészeti Múzeum, a Barabás Miklós Céh adhat kiállítási lehetőséget. De több magán kiállítási terem alakult ki az idők folyamán.
A 15 képzőművész mellett, sok külföldön élő erdélyi művész munkáit is érdemes lenne bemutatni. A Korunk Galéria (1973-2015), Kántor Lajos által szerkesztett katalógusának Bevezető fejezetében a szerző kiemeli, hogy a „…e mostani kiállítás gondolata elszakíthatatlan a 2015 áprilisától szeptemberig nyitva tartott „Sors és jelkép” cím alatt a budapesti Nemzeti Galériában szervezett nagy erdélyi kiállítástól, amely az 1920 és 1990 közti évtizedek képzőművészeti terméséből válogatott, kétségtelenül igényesen. De minthogy úgy gondoljuk, hogy az Erdélyben – sok esetben épp Kolozsvárt, sőt a Korunk Galériában- indult művészek ugyancsak részei a „Sors és jelkép” –nek (mint ahogy többen be is kerültek a várbeli válogatásba), érdemesebb szélesebb körben kitekinteni az egykori erdélyiekre, szövegben és képben (reprókban) összekapcsolva 1990 előtti és azután született munkásságukat.”
A kiállítási katalógus hátlapján olvasható: „Ha mindent összeszámolunk: valahol az 500. tárlat körül jár a Korunk Galéria, 2015 októberében.”

Csomafáy Ferenc
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 13:40 | 20 Septembrie, 2016

Lásd a(z) "ERDON" újságban megjelent cikket itt.

Hiánypótló hazatérés – a Korunk Galéria 500. tárlata
Tizenöt külföldön élő művész tért haza október 30-án a Minerva Művelődési Egyesület kiállítótermeibe. Pontosabban tizenöt plusz kettő (Szőcs Ágnes és Irina Georgeta Pusztai), kik munkáikkal utólagosan társultak a tárlathoz, így a katalógusban már nem szerepelnek.

A kiállítás apropóját részben a Korunk Galériában egyéni tárlattal bemutatkozó művészek hazahívása adta. 1973 márciusában indult útjára a Főtér 4–5. szám alatti szerkesztőségben az a tárlatsorozat, mely a fiatal pályakezdő képzőművészek alkotásait volt hivatott bemutatni. E cél megvalósítását a szerkesztőség kényszerű költöztetései, illetve a politikai ellenszél mellett is sikerült következetesen szem előtt tartani. Ám 1986 júniusára „elfogyott a levegő” (Székely Sebestyén György) nem csak a Korunk Galéria, de a romániai magyar kisebbség, ezen belül pedig a művészek körül is, mely a galéria betiltásához vezetett. Az újraindulás-indítás csak 1990 után volt lehetséges. A nyolcvanas évek egyre inkább beszűkülő ideológiája nem csak a galéria életében jelentett törést. Sokan kényszerültek másutt újrakezdeni. Talán ennek tudható be a szakadék generációjuk és a fiatalabb generációk között. Néhányuk kivételével (Árkossy István, akinek 2013-ban, Kádár F. Tibor, kinek 2014-ben nyílt egyéni kiállítása a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, vagy Bardócz Lajos és Pallos Sch. Jutta, akiknek munkái többször szerepeltek csoportos tárlaton) munkáikból legfeljebb a hetvenes évek korai termését ismerjük. Éppen ezért a kiállítás egyik célja az volt, hogy aktuális látleletet nyújtson e külföldön élő művészeink jelenlegi munkásságáról. Meglepetésnek számítottak egyes alkotók esetében nem csupán a stílusbeli változások, de a technikai sokszínűség és kísérletezés is. A korábban grafikusként ismert Paulovics László, Pusztai Péter vagy Bencsik János például festőként mutatkozott be, Bardócz Lajos finom, lírai tusrajzai helyett pasztellel, Simon Sándor nyomasztó, az elgépiesedő világ túlburjánzó ábrázolása helyett konstruktív akvarell térformákkal, Kádár F. Tibor pedig a kalotaszegi motívumok helyett a szürke árnyalataiba öltöztetett absztrakt tájjal. De találkozunk ellenpéldákkal is. A pincegalériába lépve messziről felismerhetők az idén 90. életévét betöltő Pallos Sch. Jutta vagy Árkossy István tusrajzai. Jovián György (akinek január 10-ig a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban tekinthető meg egyéni kiállítása) a rá jellemző módon a bontásból építkezik, munkái egyéni „számvetések az enyészet esztétikumával” (Gulyás Gábor).

A szobrászati vonalat egyedül Adorjáni Endre képviselte, aki 1981–1983 között három gyűjteményes kiállításon volt jelen a Korunk Galériában. Kisplasztikái telítve vannak érzelemmel, az emberi lélek vívódásait jelenítik meg.

A kiállítás egy sikeresen ismételt/ismételten sikeres bemutatkozásnak tekinthető. S ahogy a félezer korunkos tárlatot szervező Kántor Lajos megfogalmazta, a Korunk Galéria kollektív alkotás, „nem egyetelen stílusirányzat szócsöve, hanem a sokféleséget vállaló hazai képzőművészet tükrözője, s kritikáival (…) talán alakítója is, továbbra sem lehet célunk az egységesítés – ám nyilván célunk, kötelezővé váló feladatunk az igényszint stabilizálása”

Portik Blénessy Ágota
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 13:45 | 20 Septembrie, 2016

Lásd a(z) "Helikon" újságban megjelent cikket itt.

Hazatérő művészek a Korunk Galéria 500. kiállításán
Hazatérés címmel látható Kolozsváron, a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén a Korunk Galéria 500. kiállítása. Olyan rendkívüli alkalom ez, amelyre kevés példa van. Talán nincs még egy olyan kiállítótér az országban, amely méreteiben nem vetekedhet más galériákkal, ellenben a kiállító művészek szempontjából a legnagyobbak szerepeltek itt az évtizedek folyamán. A Korunk Galéria mindig megünnepelte mérföldköveit. Így tette ezt most is, a tárlat keretében 15 ma már külföldön élő művész állított ki, olyanok, akik ennek a galériának (is) köszönhetik indulásukat. A november 20-ig látható tárlat megnyitóján a kiállító művészek fele jelen volt. A Hangoló vendége volt Kántor Lajos irodalomkritikus, a Korunk folyóirat korábbi főszerkesztője, a Korunk Baráti Társaság elnök

A Korunk Galéria 1973-ban jött lére, első kiállító művésze pedig Kabán József fotóművész volt. Akkor még a szerkesztőségben nem fogant meg a „galéria” gondolata, de hamarosan sorra következtek az akkor még fiatal, induló művészek, akik azóta neves alkotókká nőtték ki magukat. A Korunk Galéria kiállításmegnyitói igazi ünnepi műsorok voltak, zenével, szavalatokkal. A nyolcvanas években már a cenzúra is felfigyelt ezekre az eseményekre. 1986-ban kénytelen volt bezárni kapuit, 1990-ben azonban ismét megnyílt. Ma a Rákóczi út 52. szám alatt működik a Korunk Stúdiógaléria.

A Hangoló házigazdája Szuszámi Zsuzsa.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 13:52 | 20 Septembrie, 2016

Lásd a(z) "Kolozsvári Rádió" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB