Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Barabás Miklós Céh

vissza
2014. október 18. - Andrásy Zoltán -hagyaték fontosság:
A Barabás Miklós Céh, mint minden évben, idén is kiállítással emlékezik meg a Magyar Festészet Napjáról.
A jelenlegi tárlat anyagát a birtokunkban lévő Andrásy-hagyatékból válogattuk. Érdekessége, hogy nyilvánosság előtt eddig még nem szerepelt munkákról van szó, amelyeket sikerült megfelelő köntösbe öltöztetve, azazhogy adekvát keretben kiállítanunk. A tárlatot megnyitja Székely Géza.
Mindannyiatokat szeretettel várunk a székházba, a Barabás Miklós Galériába (Farkas/Kogalniceanu u. 27.) az október 17-én, pénteken 17 órakor kezdődő megnyitóra.megemlékezések.
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 03:00 | 15 Octombrie, 2014

Lásd a(z) "--- több fotó ----" újságban megjelent cikket itt.
 

2014. október 15. - Festészet napi tárlat a Barabás Miklós Galériában
2002 óta minden év október 18-án ünnepeljük a Magyar Festészet Napját. A civil kezdeményezésként Budapestről indult rendezvény népszerűsége évről évre nőtt, olyannyira, hogy jelenleg már október végéig tartanak az egész magyar nyelvterületre kiterjedő megemlékezések.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 03:01 | 15 Octombrie, 2014

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2010. december 07. - Andrásy Zoltán centenáriumi kiállítás a Barabás Miklós Galériában

Száz éve született és január elsején lesz öt éve, hogy elhunyt Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész, a hajdani Magyar Művészeti Intézet, majd megszűnte után a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet tanszékvezető tanára.

A kolozsvári grafikai iskola jeles képviselőjének sorsa elválaszthatatlanul összefonódott a Barabás Miklós Céh történelmi-társadalmi változások által befolyásolt történetével. Az 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor irányításával létrejött, a kor jeles művészeit tömörítő Céh, amely Andrásy Zoltánt is tagjai közé fogadta, 1945-ben kénytelen volt működését beszüntetni, hogy aztán 1994-ben alakuljon újjá. Ez az újjáalakult szervezet pedig nem kevesebbet köszönhet Andrásy Zoltánnak, mint jelenlegi otthonát, a Farkas utca 27. szám alatti székházat, amelyet a Céh hosszú távú használatra a Mester református egyháznak adományozott lakásáért kapott cserébe, s amelyben immár évek óta folyamatosan működteti a Barabás Miklós Galériát.

A székház öt évvel ezelőtt, 2005. november 17-én, ünnepélyes keretek között, Andrásy-tárlattal nyitotta meg kapuit, utolsó kiállításán azonban az idős Mester, betegsége miatt, már nem vehetett részt. De örömmel töltötte el a tudat, hogy adományával hozzájárulhatott fiatalabb pályatársai boldogulásához, hogy a kicsiny, de patinás műemléképületben általa és a református egyház jóvoltából a művészek otthonra, kiállítóteremre lelhettek. A megnyitó után másfél hónappal, 96. életévében, rendkívül gazdag életművet hátrahagyva, a születő új esztendő első napján távozott az élők sorából.

Andrásy Zoltán pályájának alakulásában négy város játszott meghatározó szerepet. A szülőváros, a sajátos architektúrájú Nagyszeben híres Brukenthal múzeumával, középfokú tanulmányainak városa, Marosvásárhely, gyönyörű szecessziós kultúrpalotájával, valamint főiskolai éveinek két színhelye Kolozsvár és Bukarest, hogy aztán az erdélyi főváros nyissa meg előtte a művészi kiteljesedés lehetőségét. 1939-ben a Barabás Miklós Céh fiataljaival együtt állít ki a kolozsvári Vármegyeháza üvegtermében, Bánffy Miklós a kiállított munkák egy részét meg is vásárolja, majd 1941-ben és 1942-ben ugyancsak a BMC égisze alatt mutatja be művésztársaival együtt alkotásait Budapesten, 1944 augusztusában pedig, immár távollétében – a háború ugyanis az ő életébe is beleszólt –, szervezi meg Szolnay Sándor a BMC tevékenységének felfüggesztése előtti utolsó kiállítását, amelyen Andrásy Zoltán több mint húsz, finom mívű akvarellje is szerepel.

A hadifogságból 1947-ben szabadul. Visszatér Kolozsvárra, kiváló rajztudását többek között a könyvgrafika terén gyümölcsözteti. 1948-ban megalakul a Magyar Művészeti Intézet, a grafikai tanszék élére kerül, majd az intézmény megszűnte után a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatja művészi és oktatói tevékenységét szintén tanszékvezetői minőségben. Pályája ezután már töretlenül ível felfelé. Akvarelljeivel, ceruza- és szénrajzaival, a sokszorosított grafika különböző válfajaival, mindenekelőtt litográfiáival írta be magát a műfaj jelentős képviselőinek sorába. Festőként a realista ábrázolásmódot olykor enyhe szürrealista elemekkel vegyítve alkotta meg látványos, gondolatébresztő kompozícióit. A határozottság és megejtő líraiság sajátos elegyéből született munkái, technikától függetlenül, mélységes humanizmusról árulkodnak. Az erőteljes érzelmi motiváltság valósággal sugárzik valamennyi alkotásából, kompozíciói, portréi mellett tájképeiből is. S bár az a bizonyos szocreál fölötte sem múlt el nyomtalanul, és olykor befolyásolta ugyan témaválasztását, művészi szempontból mindenkor messzemenően igényes volt önmagával szemben.

Még kilencvenéves korában is a festőállvány előtt találtam. Akkor éppen Téli kép varjakkal című munkája egyik változatának utolsó simításait végezte, beszélni azonban nem óhajtott róla. „Maga csak nézze, nekem nincs hozzáfűzni valóm, én nem gyártok elméleteket a munkáimhoz, én festek” – hárította el kérésemet, s igazat kellett adnom neki. Az Andrásy-képek nem szorulnak magyarázatra, azokat csak nézni kell, mert önmagukért beszélnek. Következetesen figuratív, látványosan mozgalmas, vagy sejtelmesen lírai, erőteljesen érzelmi fogantatású alkotásai a látvány okozta esztétikai hatáson túl a néző lelkét is megérintik. Kár, hogy az utolsó húsz egynéhány évben a művész gyűjteményes kiállítással nem jelentkezett a nyilvánosság előtt, pedig ugyancsak jelentős munkái születtek ezekben a kései, művészileg teljesen kiforrott években. Csöndes magányában a művészi önkifejezés, az alkotás jelentette számára az örömöt, az elmélyülés, de ugyanakkor a tartalmas kikapcsolódás lehetőségét is.

Az elmaradt gyűjteményes kiállítást kíséreljük meg most, galériánk szűkös kereteihez igazodva, folytatásokban megrendezni. A jelenlegi emlékkiállítás anyagát jobbára a Barabás Miklós Galériában eddig be nem mutatott alkotásokból válogattuk össze. Ilyenformán a festészeti anyag került előtérbe, a tempera és olajképek.

Reméljük, hogy az Andrásy-munkák ezúttal is visszhangra találnak majd.

A centenáriumi kiállítást december 10-én, pénteken du. 4 órakor a Farkas utca 27. szám alatti Barabás Miklós Galériában a Mester egykori tanítványa, Ioan Horváth Bugnariu egyetemi tanár, a Romániai Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókjának elnöke nyitja meg.
NÉMETH JÚLIA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 14:46 | 18 Octombrie, 2014

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

Andrásy Zoltán
Nagyszeben, 1910. április 30. – Kolozsvár, 2006. január 1

Tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Iskolában, majd a bukaresti Szépművészeti Akadémián végezte. Már főiskolás korában foglalkozott könyvgrafikával; a Pásztortűzben romániai magyar költők verseit illusztrálta. 1942-ben az Erdélyi Gazda alkalmazta rajzolónak. 1949-től a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán tanított, mint grafikus, majd mint tanszékvezető tanár. Számos kiváló grafikust és festőt nevelt, köztük Milan Alexandru Floriant, az erdélyi tájak kolozsvári festőjét, kinek munkáit a bukarestiek is igen kedvelték, Szabó Barnabás grafikusnak, muzegráfusnak is Andrásy Zoltán volt a mestere.

Közel száz irodalmi, ismeretterjesztő és politikai könyvhöz készített művészi címlapot és illusztrációkat. Megelevenítő erejének legszebb példái gyermek- és ifjúsági könyveknek, így Arany János: Tillaárom, haj! (Kv. 1942), Horváth István: Jegenye (1949) és Zölderdő fia (1955), Kányádi Sándor: Kicsi legény, nagy tarisznya (1969) és Hajdu Zoltán: Forróvizet a kopacnak [1] (1971) c. köteteinek illusztrációi. Andrásy borítófedelével jelent meg a 48-as Erdély című emlékkönyv 1943-ban Kolozsvárt (Urházy György egy hasonló 1848-as könyvének borítófedele nyomán).

90 éves koráig rajzolt és festett, utolsó festménye Téli táj varjakkal című festménye a lehető leghidegebb színekben, ekkor már megérintette az elmúlás szele, de a kolozsvári művészeti élet eseményeit haláláig figyelemmel kísérte.

****

1928-1929: Kolozsvári Szépművészeti Iskola; 1929-1933: Bukaresti Szépművészeti Akadémia; 1949-1975: a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára; 1955-1958 között a Román Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókjának elnöke. 1941: Kolozsvár város plakátpályázatának díja; 1956: A Román Művelődésügyi Minisztérium I. díja litográfiasorozatáért; 1956, 1960: a XXX. Velencei Biennálé díjazottja. 1939-től a Barabás Miklós Céh tagja és kiállítója. Festményein és grafikai munkáin (tájképek, kompozíciós művek) lírai motívumok és társadalmi témák egyaránt jelen vannak. Foglalkoztatta az építészethez kapcsolódó monumentális művészet is. Szövegképeivel jelent meg számos ifjúsági kiadvány, meséskönyv, verseskötet. Illusztrált gyermeklapokat is.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 14:52 | 18 Octombrie, 2014

Lásd a(z) "----- munkái ----" újságban megjelent cikket itt.

2007. november 03. - Andrásy Zoltán-emlékkiállítás a BMG-ben

A Barabás Miklós Céh Farkas/Kogălniceanu utca 27. szám alatti székháza 2005 novemberében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A patinás történelmi környezetben lévő művészetek háza Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész nagylelkű gesztusa révén került a Céh használatába, az első kiállítást is a Mester munkáiból rendezték a céhtagok.


A két éves évforduló alkalmából most ismét Andrásy-kiállításnak nyújt otthont a Barabás Miklós Galéria. A kolozsvári grafikai iskola jelentős képviselőjének, az akvarell avatott mesterének hagyatékából tekinthetnek meg válogatást az érdeklődők. Önarcképek, tájképek, csendéletek és kompozíciók képezik a tárlat anyagát.

A november 5-én, hétfőn du. 5 órakor, a székház galériájában megnyíló kiállítást Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas képzőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke méltatja.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 15:31 | 18 Octombrie, 2014

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2014. október 21. - Andrásy Zoltán-emlékkiállítás nyílt a Barabás Miklós Galériában
Andrásy Zoltán-emlékkiállítással ünnepelte a Magyar Festészet Napját a kolozsvári Barabás Miklós Céh. A Farkas utcai székhely galériájában október 17-én megnyílt tárlaton Németh Júlia, a céh alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve az ünnep fontosságát, majd Andrásy Zoltán életútjáról és művészi tevékenységéről hallhattunk részleteket.

A kiállított munkákat Székely Géza grafikusművész, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének elnöke méltatta.
KÖLLŐ KATALIN
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 02:04 | 21 Octombrie, 2014

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2014. október 28. - Egy életmű margójára Halihó nélkül...
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Andrásy Zoltán grafikus és festőművész munkáiból nyílt kiállítás a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházának kiállítótermében. A Magyar Festészet Napja alkalmából rendezett tárlaton a 2006-ban elhunyt jeles mesternek, a Magyar Művészeti Intézet, majd annak megszűnte után a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanárának nyilvánosság előtt még nem szerepelt alkotásai, javarészt akvarellek tekinthetők meg.
SZÉKELY GÉZA
   
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 05:33 | 28 Octombrie, 2014

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB