Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Művészeti Múzeum

vissza
2014. augusztus 16. - Kádár Tibor fontosság:
Ha kortárs kolozsvári festőművészetről beszélünk, meglehet, hogy nem Kádár Tibor neve jut eszünkbe elsőre. Ez annak is betudható, hogy bár kincses Kolozsvár szülöttje, emberöltőnyi ideje Magyarországon él és dolgozik.

A Kincses Kolozsvár Egyesület meghívására a számos díjjal kitüntetett, megbecsült kolozsvári művész hosszú évek után ismét visszatér szülővárosába. A táj és embere című tárlatot az 5. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján nyitják meg a Szépművészeti Múzeumban.

Kádár Tibor már első egyéni kiállításán (Kolozsvár, Korunk Galéria, 1980. november) a táj és embere elkötelezettjeként mutatkozott be. Ez a táj elsősorban Kalotaszeget jelentette – de nem a színes, gazdag népművészetével a figyelmet magára felhívó vidéket, hanem a gondokat, a drámaiságot, a struktúrát és a mélységet.

Három és fél évtized múltán Kádár az erdélyi (gyökerű) festészet egyik kortársmestereként áll előttünk, aki bár nem szakított a tájábrázolás legjobb magyar hagyományaival és a figuratívitásával, a kísérletezésről sem mond le. Korábban sem volt idegen tőle a vonzódás a történelemhez, művelődési örökségünkhöz – most nagy táblaképeiről néz szembe velünk a múlt, a régmúlt és a 20. század.

Mai veszprémi műhelyéből, illetve a zsobokitól a bálványosi alkotótáborokig ívelő hangulatokból válogatva, kiteljesedett életművének néhány fontos részletét mutatja be a 2014-es Kolozsvári Magyar Napok közönségének.

A Kincses Kolozsvár Egyesület szeretettel hív és vár mindenkit a tárlatnyitóra.

Időpont: 2014. augusztus 16-án, szombat, 17 óra.
Helyszín: Szépművészeti Múzeum
 
   
 
 
beirta: Horváth László - 19:08 | 15 August, 2014

Lásd a(z) "--- több fotó ----" újságban megjelent cikket itt.
 

Hazatérés – Kádár Tibor kiállításának megnyitóján jártunk
Azt mondják, az ember szíve mindig hazahúz, valami miatt mindig megvan a vágyódás az otthon, a szülőföld után. Vannak napok, amikor háttérbe kerül ez az érzés, de bizton állíthatjuk: sosem múlhat el. A hazatérés mindig örömteli: nemcsak annak, aki hazatér, hanem azoknak is, akikhez hazatérnek. Ezek a gondolatok jutottak eszünkbe, amikor Kádár Tibor kiállításán jártunk, és nem voltunk ezzel egyedül.

Amint a felszólalók is elmondták: Kádár Tibor közel negyvenöt év után látogatott haza Magyarországról Kolozsvárra, ahol az 5. Kolozsvári Magyar Napok keretében, a Szépművészeti Múzeumban lehetőségünk adódik megtekinteni munkásságát.

A bemutatott alkotások a legendák és mítoszok világába (is) elkalauzolnak bennünket. A figurativitás hagyományait követő, fényekkel játszó festő szemével láthatjuk Kalotaszeg táját. A képeket szemlélve választ kaphatunk arra a kérdésünkre, hogy változhat-e a viszony a szülőföldhöz az időmúlásával – méltatták a felszólalók a festőművészt. A tárlaton kompozicióba szerveződő grafikai lapokat is megtekinthetünk: Dsida Jenő versei festménnyé formálódnak Kádár Tibor tolmácsolásában.

A kiállítást megnyitotta Călin Stegerean, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, a művészt pedig Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke méltatta. Magdó János leköszönő főkonzul örömét fejezte ki, hogy az általa vezetett intézmény közreműködhetett a kiállítás létrejöttében.

Gergely Balázs főszervező szintén örömét fejezte ki, hogy immár ötödik alkalommal gyűlhetett össze a művészetkedvelő közönség a Kolozsvári Magyar Napok apropóján a Szépművészeti Múzeumban. A kiállítás színvonalát emelte Bogdán Zsolt színművész, aki az alkalomhoz illően Dsida Jenőtől szavalt el egy verset.

Ajánljuk mindenkinek a hazatért Kádár Tibor kiállítását, ahol betekintést nyerhetünk a formák és színek játéka által megelevenített világába. A tárlat a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt látogatható.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 03:49 | 17 August, 2014

Lásd a(z) "KMN 2014" újságban megjelent cikket itt.

Kádár Tibor - A táj és embere I
Már első egyéni kiállításán (Kolozsvár, Korunk Galéria, 1980. november) Kádár Tibor a táj és embere elkötelezettjeként mutatkozott be. Ez a táj elsősorban Kalotaszeget jelentette – de nem a színes, gazdag népművészetével a figyelmet magára felhívó vidéket, hanem a gondokat, a drámaiságot, a struktúrát és egyre inkább a mélységet.

Három és fél évtized múltán Kádár mint az erdélyi (gyökerű) festészet egyik kortársmestereként áll előttünk, aki nem szakított a tájábrázolás legjobb magyar hagyományaival és a figuratívitással, a kísérletezésről azonban nem mond le, így jut el új mélységekhez. Korábban sem volt idegen tőle a vonzódás a történelemhez, művelődési örökségünkhöz – most nagy táblaképeiről néz szembe velünk a múlt, a régmúlt és a 20. század.

Mai veszprémi műhelyéből, illetve a zsobokitól a bálványosi alkotótáborokig ívelő hangulatból válogatva, néhány fontos részletet mutat be a 2014-es Kolozsvári Magyar Napok közönségének egy kiteljesedett művészi életműből.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 16:45 | 27 August, 2014

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

Kádár Tibor - A táj és embere II
x
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 16:47 | 27 August, 2014

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

Kádár Tibor - A táj és embere III
munkái
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 16:57 | 27 August, 2014

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

A táj és embere – Kádár Tibor és művészete
Kádár Tibor képzőművész Kolozsváron született, a 70-es években végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészet szakán. Egy évvel a változások előtt, 1988-ban hagyta el az országot és telepedett le Magyarországon. Jelenleg Veszprémben él, de gyakran hazalátogat, és sokat emlegeti valamikori fontos partnereit: például a kolozsvári Korunk Galériát és a gyergyószárhegyi alkotótábort. Az 5. Kolozsvári Magyar Napok alatt a Szépművészeti Múzeum földszinti termét lakták be Kádár Tibor képei.

Egyes munkák különleges kísérletnek hatnak: ott van a falon egy viszonylag hagyományosnak nevezhető portré vagy tájkép és mellette annak egy könnyedebb ecsetvonásokkal vászonra vitt, modernebb hasonmása. A „Pogány oltár” kis méretű, Kalotaszeg szín-és formavilágát hűen megmutató, miniatűr alkotás, míg a Legenda hatalmas táblakép, amelyet a vér színe, a piros ural. Utóbbi festmény történésekben és jelképekben is gazdag. Akár apró jelenetekre is leosztható, olyan, mintha néhány fejezet lenne egy ötletes történelemkönyvből vagy legendáriumból.

Kádár Tibor alkotásai időnként műveltségünket tesztelik, mint például a „Nietzsche szamara” című festmény. E szókapcsolatnak külön története van. Nietzsche 1889-ben lakásából kilépve meglátta, hogy egy férfi ostorral ütlegeli engedelmeskedni nem akaró lovát. Megölelte az állatot, zokogni kezdett. Következő 10 évét némán, szellemi leépülésben töltötte. Kádár Tibor festményében egyaránt jelen van az állat kiszolgáltatottsága és az ember magánya.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:51 | 18 Octombrie, 2014

Lásd a(z) "Kolozsvári Rádió" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB