Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Hírek » A Kolozsvár Társaság rendezvényei

vissza
2014. február 04.- Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere a vendégünk fontosság:
Szatmárnémeti, Arad, Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy polgármesterei és alpolgármesterei után a a székely anyaváros vezetője látogat Kolozsvárra. Dr. Egyed Péter filozófussal, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem professzorával és Csoma Botond városi tanácsossal, a várostalálkozó-sorozat házigazdáival arról beszélgetnek, milyen lehetőségei vannak Székelyudvarhelynek a fejlődésre, kibontakozásra manapság, a többi székely város mellett? Melyek a városfejlesztési koncepció legfontosabb elemei? És hogyan látják a város jövőjét a fiatal családok?

Székelyudvarhelynek mint régióközpontnak is nagy kihatása lehet a térségre, s abban a vidék elnéptelenedő és leszakadó kis falvainak a sorsára, jövőjére – és ugyanilyen fontos kommunikációja a többi székely várossal is, az autonóm térség kialakítása tekintetében. Kolozsvár szempontjából is kiemelten fontos város: székely diákok százai tanulnak itt, erősítik Kolozsvár magyarságát, fenntartják kultúráját. Közülük sokan a román nyelv hiányos ismeretével küszködnek, ami hátráltatja őket a munkavállalásban. Erre is megoldásokat kell találnunk a továbbiakban.

A beszélgetésre–együttgondolkodásra a Kolozsvár Társaság Főtér 22. sz. alatti székházában kerül sor.
 
   
 
 
beirta: Horváth László - 05:24 | 06 Februarie, 2014

Lásd a(z) "--- Több fotó ----" újságban megjelent cikket itt.
 

2014. február 05. - Akinek sikerült kimozdítana helyéből Szász Jenőt

KISZ-es múltjáról, a párttagság megtagadásáról, polgármesteri tevékenységéről beszélt Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere kedden délután a Kolozsvár Társaság vendégeként. A találkozón Egyed Péter filozófus, egyetemi tanár és Csoma Botond városi tanácsos faggatta.

Mivel az egyes városok életútján számos tapasztalat felgyűlt, az erdélyi magyar közösségek pedig egymásra vannak utalva, a Kolozsvár Társaság fontosnak látta, hogy alpolgármestereket és polgármestereket lásson vendégül – erről Egyed Péter szólt köszöntőbeszédében annak kapcsán, hogy Szatmárnémeti, Arad, Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy is képviseltette már magát az egyesület sorozatában.

Székelyudvarhely több ponton is kötődik Kolozsvárhoz, folytatta: a kincses városban született Szabó Dezső író tanított a székelyföldi városban, Dávid Gyula irodalomtörténész, a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője „Kolozsvár és Udvarhely között élt”.
Bunta a rendszerváltás előtti utolsó évekkel kezdte az életút felvázolását. Elmondta, 1989 előtt szerették volna, ha párttag lesz, ő azonban visszautasította ezt – igaz, a gimnáziumban egy éven át ellátta a KISZ-titkári feladatot, az akkori igazgató kérésére.

A kilencvenes évek elején magánvállalkozó lett, majd 1992-ben Székelyudvarhely alpolgármestere. Az ezredfordulón a megyei tanács alelnöke lett, majd az első mandátum után elnöke: saját munkáját értékelve elmondta, sem előtte, sem utána nem történt annyi fejlesztés a megyében, mint az ő ideje alatt.
Nagyváradi és katolikus

Politikai pályafutása több szempontból is érdekes, egyrészt mert korábban Székelyudvarhely arról volt ismert, hogy RMDSZ-es jelölt nem ülhetett be a polgármesteri székbe, másrészt mint nagyváradi születésű, azt mondták neki, nem helybéliként és nem katolikusként nem túl jók az esélyei a vezető pozíciók betöltésére:

„Többszörösen kisebbségi helyzetben voltam, és mégis sikerült kimozdítanom a helyéről Szász Jenőt” – mondta, hozzátéve, véleménye szerint az akkori kampány, a Nyirő-újratemetéssel együtt egy sötét történetnek számít.

Székelyudvarhely kapcsán elmondta, 1994-1996 között vezető szerepet kapott a város, de az egymásnak feszülés, az üres szólamok miatt „kipukkadt” ez a pozíció. Emellett persze a szomszédok, mint Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy fejlődtek, lekörözték őket.

– Pedig súlya van annak, hogy Udvarhelyen 35-40 ezer ember él, amelynek 96 százaléka magyar, nekünk feladatokat kell ellátnunk – fogalmazott a polgármester.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 05:29 | 06 Februarie, 2014

Lásd a(z) "Új Magyar Szó" újságban megjelent cikket itt.

VÁROSTALÁLKOZÓ

Udvarhely, ahol erős a középosztály: Bunta a kolozsváriaknak mesélt városáról

“Szociális kérdésekben annyira tudunk segíteni, amennyire a közhangulat ezt megengedi” - vélte a polgármester. Egyetemindítás, hőerőmű, szociális stratégia és lapindítási törekvések.

Lesz-e még valaha “székely Athén” Székelyudvarhely, a “székely anyaváros” visszakapja-e régi vezető pozícióját a Székelyföldön, vagy a jellegzetes profilálódás, munkamegosztás során kialakult helye, szerepe további kibontásán dolgozik? Ha nem is kapott a kolozsvári közönség erre egyértelmű választ, a Kolozsvár Társaság Várostalálkozóinak e heti epizódján majdnem három órán keresztül hallgatta és faggatta Bunta Levente polgármestert a város ügyeiről.

A nagyváradi születésű, de több évtizede Székelyudvarhelyen élő polgármester hatodik éve vezeti a várost, azelőtt a Hargita Megyei Tanács elnöke volt. Beszélgetőpartnere Egyed Péter filozófus és Csoma Botond kolozsvári helyi tanácsos volt.

Bunta egy pragmatikus politikus arcát mutatta Kolozsváron, a tervezett fejlesztéseket részletezte az egyetemi képzés kiszélesítésétől a hőerőmű-tervekig, ugyanakkor többször utalt arra, a népnek, a választóknak nem “szólamokra”, hanem tiszta vízre, tiszta levegőre, utakra, járdákra, közvilágításra, munkahelyekre van szüksége.

Nem tartja célravezetőnek “az EU-ellenes szabadságharc” retorikáját, az erdélyi magyarság jogérvényesítési törekvéseit kizárólag békés úton, erőszakmentesen tudja elképzelni; az autonómiakérdést szerinte napirenden kell tartani, ám nap mind nap tenni kell a decentralizáció megvalósításáért, a létező lehetőségek kiaknázásáért, amelyek előreviszik a közösséget. Az MPP-RMDSZ “kiegyezésről” diplomatikusan annyit mondott, nehéz számára a helyzet abban a kontextusban, hogy évekig “az ő hátán hasogatták a fát”.


Székelyudvarhely vezető szerepe a Székelyföldön

a kilencvenes években megtört, az utóbbi 15 évben Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy megelőzte, ám továbbra is “a legmagyarabb város”, ahol 96%-os a magyarság aránya – hívta fel a figyelmet. Országszerte híres a kórház, a polgármester szerint a magyarországi kórházakéval is vetekszik az ottani ellátás; számos kulturális intézményt működtet és tart fenn a város – táncműhelyt, színházat, filharmóniát, könyvtárat, múzeumot, kórust –, és 1,6 millió lejt pályáztat meg a számos egyesület és alapítvány között, amelyek különböző tevékenységekkel gazdagítják a város kulturális kínálatát.

A város nagy mértékben “a saját lábán” él Sepsiszentgyörgyhöz vagy Csíkszeredához képest, hiszen míg a megyeszékhelyeken 3-4 ezer közalkalmazott is van akár a sok megyei intézmény miatt, náluk csupán hetvenen dolgoznak; erős a gazdaság, alacsony a munkanélküliség és meglehetősen erős a középréteg, amit az a statisztikai adat is mutat, hogy húsz év alatt 900 új, 150 négyzetméternél nagyobb felületű ház épült a városban – sorolta.

A város tavaly megvásárolta a Spiru Haret épületét, amelyben a Sapientia idén ősztől három szakot indít el. Ezzel kapcsolatban a polgármester elmondta, az igénynek elébe kell menni, hiszen pl. Csíkszeredába rengetegen ingáztak a városból, hogy egyetemi tanulmányokat folytassanak. Arra kérte a kolozsvári értelmiséget,ne viszonyuljanak ellenségesen az egyetemindításhoz.

Az Udvarhelyen működő Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) miatt a polgármester szerint sokáig nem telepedhettek meg a városban más egyetemek, ám most úgy tűnik, az induló Sapientia-szakok és a MÜTF között megvalósulhat valamiféle együttműködés.

A hőerőmű-építési tervekről is beszélt. “Olyan távfűtési rendszer kialakításán dolgozunk, amely 20-30%-kal olcsóbb lesz, de nem magyarországi mintára képzeltük el, hogy csökkentjük a rezsit, hanem a székely erdőkre, arra a biomasszára alapozva, ami ott van 100 ezer hektáron körülöttünk” - magyarázta. Eddig is évi 1,5 millió eurót költöttek a távfűtési rendszer korszerűsítésére, ami jelentős összeg a városnak, és jövőre reményeik szerint az új erőműre csatlakozna a rendszer egy része. Az erőmű megépítése 30 millió euróba kerülne, ha ezt megkapják, másfél év alatt felépülhet a létesítmény. A városnak további 4 millió euróval kellene majd ehhez hozzájárulnia, ezt az önrészt várhatóan kölcsönből finanszíroznák.

Mindez Bunta szerint nemcsak a költségek csökkentéséért vagy kétszáz új munkahely teremtése szempontjából fontos, hanem mert az a havi mintegy egymillió euró, amit a közköltségre fizetnek az udvarhelyszékiek, nem a nemzetközi energiaipari vállalatokat gazdagítja. A távhőszolgáltatás további fenntartása szempontjából is jobb lenne a részleges energiafüggetlenség.

A város olyan kezdeményezések támogatását is felvállalja, ami nem feltétlenül közvetlenül az ő feladata lenne, ám fontos a székelyföldi és erdélyi közösség szempontjából: ilyen az Egyed Ákos és más történészek által kezdeményezett és támogatott Székelyföld története monográfia kiadása, amelyhez


nem kell Budapestről pénzt “kunyerálni”,

a városnak vannak erőforrásai, amelyből képes azt finanszírozni – mondta el. Három kötetet terveznek, a könyvön már egy éve dolgozik egy neves csapat, amelyben kolozsváriak, magyarországiak és székelyföldiek egyaránt vannak.

A szociális kérdéseket úgy lehet kezelni elsősorban, ha a gazdaság megerősödését támogatjuk – válaszolt a Transindex arra vonatkozó kérdésére, hogy mi a város szociális stratégiája, és hogyan zárkóztatják fel a hátrányos helyzetűeket. A polgármester – saját bevallása szerint nemzeti liberálisként is – fontosnak tartja a szociális érzékenységet, arra törekszik, a szociális problémákat rendszerszinten, hosszú távú módon oldják meg a városban. Példaként egy alapításakor egyedülálló, azóta is működő szociális szolgáltatást említett, amelyet a Caritasszal közösen hoztak létre.

Az időseket ellátó otthongondozói rendszer keretében hétezer embert látnak el egy évben, 178 alkalmazottal. Az intézményt közösen támogatja a Hargita Megyei Tanács, a székelyudvarhelyi önkormányzat és a Caritas, azaz az a mögött álló katolikus egyház. Ehhez kapcsolódik


a hospice-szolgáltatás is:

a fekvőbeteg-ellátót idén kezdik el építeni. Indítottak korai nevelő központot, romaprogramot, a hajléktalanszállót egy alapítvány működteti – sorolta.

A hajléktalanszálló nem “szálloda” kell legyen, ahová a közeli Segesvárról is begyűlnének a hajléktalanok, mert őket nem az udvarhelyiek pénzén kell ellátni. “Szociális kérdésekben annyira tudunk segíteni, amennyire a közhangulat ezt megengedi” - jelentette ki. Több mint négyszáz személynek adnak szociális segélyt, amelyért 9 napot kell dolgozniuk, “amit vagy ledolgoznak, vagy nem”, de ennek folyósításával kivédhető, hogy egyesek idős emberekhez törjenek be – vélte. A városközpontban laknak olyan nagycsaládok, akik zsúfolt körülmények között laknak, őket kitelepítenék, új házakba, de “nem a város szélére” - tette hozzá.

“Az embereket zavarja, ha kigyúrt emberek álldogálnak az utca sarkán, és ha ez őket zavarja, akkor próbálunk ezen változtatni a rendelkezésünkre álló eszközökkel” - fogalmazott. Munkalehetőséget biztosítanának nekik, például háromezer hektár legelője van a városnak, amit tisztítani kell – tette hozzá.


Önkormányzati lap indulna márciustól:

Bunta Levente a Transindex kérdésére kategorikusan elutasította azt az ellenzéki bírálatot, miszerint a tervezett regionális lap, amelyet az Udvarhelyi Média Kft. adna ki, pártsajtóként funkcionálna majd. Szerinte az egyik polgármestertalálkozón merült fel a lapindítás ötlete, az ok pedig az volt, hogy a helyi média “részrehajló” a polgármesterek szerint. Mint mondta, amikor ez a javaslat felmerült, azután próbált tárgyalni a különböző lapokkal, hogy “változtassanak a politikájukon”, máskülönben a lakossági igénynek megfelelően kénytelenek lesznek lépni. “Helyi választott képviselőinket módszeresen lejáratják” - nyilatkozta Bunta, hozzátéve, nem jelenik meg a véleményük megfelelőképpen a helyi médiában, ezért látják szükségesnek a saját lap indítását.

Hangsúlyozta, hogy a lapot nem külföldről, nem Magyarországról, de nem is Bukarestből finanszíroznák, ellentétben más sajtóorgánumokkal, és szerinte indokolt, hogy “székelyeknek székelyek” írják a lapot. Hosszú távon működő lapot és “elektronikus felületet” képzelt el, amely 3-4 év alatt profitábilis vállalkozássá fejlődhet.

Oka van annak, hogy az egyik helyi újság olvasottsága 24%-ot romlott - vélte. Azt reméli, az új lapnak “lesz tartása”, nem jelennek meg benne névtelen vélemények,


“igazságot akarok, egy olyan lapot, amely rólunk szól”

- fogalmazott. A megyei tanácsnak volt egy kísérlete lapkiadásra Udvarhelyszéken, azt a lapot átvennék. Az elképzelés tehát nem újszerű; ám az udvarhelyiek azt szeretnék, ne Budapestről vagy Bukarestből, de ne is Csíkból mondják meg, milyen lapjuk legyen – tette hozzá. Olyan lapot szeretne, amilyen régebb volt a Hargita Népe, ahová ellenzékiek is “írogattak”;

“Ez a lap nem az enyém lesz” - szögezte le Bunta. Az RMDSZ-es többségű városi tanács összesen 500 ezer lejt szán a lapindításra és -kiadásra, bejegyezték a céget, biztosítják a költségvetést. Ehhez a tervek szerint a környékbeli települések önkormányzatai (23-an) is hozzájárulnának. Felvetésünkre, hogy egyes önkormányzatok sajtójelentések szerint nem szándékoznak beszállni ebbe a projektbe, a polgármester azzal válaszolt: “Ön ezt nem jó helyen olvasta.”

Reményei szerint a lap első száma március 15-ére jelenhetne meg; szeptember-októberre már saját arculata is kialakulna. Együttműködnének a helyi rádiókkal is, függetlenül attól, hogy azok milyen tulajdonosi hátterűek.
BDT
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 20:33 | 06 Februarie, 2014

Lásd a(z) "Transindex" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB