Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Események » Más helyszín

vissza
2013. október 25. - Vincze Zoltán kitüntetése fontosság:
x
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 09:45 | 26 Octombrie, 2013
 

2013. november 05. - Vincze Zoltán laudációja

Vincze Zoltán történész, régész, tanár kollégámat 1985-ben ismertem meg, amikor iskolánkba, az akkori 3. sz. Matematika Fizika Líceumba, a mai Báthoryba helyezték. Több mint 20 éves tanári tapasztalattal a háta mögött került új közösségbe, a sok tekintetben exponált líceumunkba 1100 diák és 100 pedagógus közé. Új – kellemes és kellemetlen – feladatokkal kellett megbirkóznia, amelyeket mindig közösségünk érdekeinek megfelelően igyekezett megoldani.


A szerény, halk szavú történelemtanárt a líceum egész közössége az 1989-es események után ismerte meg igazán, amikor a határon túli testvériskoláink diák- és tanárcsoportjaival együtt városnézésre, erdélyi körutakra mentük. Ekkor derült ki mindenki számára, amit tanítványai tudtak már, hogy mekkora történelmi, művelődéstörténeti tudással rendelkezik, és hogy ezeket az ismereteket milyen lenyűgözően, milyen lelkesedéssel tudja közvetíteni hallgatósága felé.

Rövid időn belül mindenki – határon innen és túl – Zoli bácsit akarta! Mert Zoli bácsi sohasem ismételte önmagát. Ugyanannál a történelmi vagy helytörténeti objektumnál mindig más és más odakapcsolódó eseményt, mendemondát vett elő tarsolyából. Akik már többször is hallottuk őt a Házsongárdi temető Bethlen-kriptájánál beszélni, meggyőződéssel állíthatjuk, hogy ha az idő engedné, onnan kapásból levezetné Erdély, sőt a Kárpát-medence egész magyarságának történetét. Zoli bácsinak csak egy nagy ellensége volt, az Idő, amely folyamatosan szűknek bizonyult ahhoz, hogy valamennyi tervét megvalósíthassa, hogy teljes életet éljen nemcsak oktatóként, hanem kutatóként is.

Vincze Zoltán közvetlenül a II. Bécsi döntés után született kalotaszegi falvakban szolgáló tanítócsaládban. A történelmi pillanat és a környezet meghatározó módon befolyásolta induló életútját. Néhány év múlva a történelem szeszélye magyar állampolgárságától ugyan megfosztotta, ám nemzeti identitása fölött féltő szemek – család és iskola – őrködtek. Emberré formálásának állomásai: az egykori hidelvei református iskola, a hajdani Unitárius Kollégium és a Bolyai Tudományegyetem. Génjeiben hordozta a pedagógusi hivatást. A mezőségi Szék, az Erdélyi-szigethegység sziklái között megbúvó Torockó, az aranyosszéki Székelykocsárd, végül a kolozsvári iskolák jelentették oktató-nevelő munkája kezdeteit. Mély hivatástudattal, hiteles szakmaisággal átitatott történelemórái hatásfokát múzeumok, kiállítások látogatásával, helyi és országjáró kirándulásokkal tette teljesebbé. Szakíróként ez irányú tapasztalatait osztotta meg szélesebb közösségünkkel.

Az erdélyi magyarság múltját fölvázoló, társszerzőként jegyzett tankönyv e tárgyban úttörőnek számít. Méltatója szerint (Nagy Pál) „ott volna a helye a legkisebb faluban, szórványban is, a szülői ház könyvespolcán, kézügyben.” Népszerűsítő írásai közül legjelentősebb a kolozsvári Farkas utca múltját ismertető kiadvány.

2001-ben, a Báthory István Elméleti Líceumból vonult nyugalomba. Sietett. Ugyanis tanári munkája mellett végig ott „kísértett” első szerelme, a régészet. Márpedig kutatásokat tanári kötelezettségei elhanyagolása nélkül korábban nem végezhetett.

A régészettel a Bolyai egyetem diákjaként, Ferenczi István növendékeként ismerkedett meg. Kedvelt tanára oldalán, akinek vigyázó szemei szakmai, emberi pályáján végigkísérték, régészeti terepjárásokra, ásatásokra vitte el tanítványait, majd a kolozsvári régészeti iskola és a Történelmi Múzeum alig ismert múltjának feltárásába vágott.

Az utóbbi másfél évtizedben Pósta Béla iskolateremtő munkásságának, tanítványai tudományos pályájának nyomon követése, a magyar- és romániai intézménytörténet ragyogó fejezeteinek kutatása, megismertetése foglalja el minden szabad idejét. E tárgyban közölt dolgozatainak sora – remélhetőleg – még nem lezárt fejezet.
Vizi Imre
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 06:12 | 05 Noiembrie, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB