Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Események » Más helyszín

vissza
2013. október 23. - Dávid Gyula a Magyar Érdemrend Középkeresztjét kapta fontosság:
x
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 09:10 | 26 Octombrie, 2013
 

2013. október 24. - Magyar állami kitüntetés Dávid Gyulának

A Magyar Érdemrend Középkeresztjét vette át az 1956-os magyar forradalom kolozsvári emlékünnepén Dávid Gyula, az erdélyi „ötvenhatos”, aki a pesti srácokkal való rokonszenvezéséért 1957-től hét év börtönbüntetéssel fizetett. A Magyarország Főkonzulátusa által szervezett kolozsvári ünnepségen Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, valamint Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is köszöntötte az ünneplőket.

Nagyszabású ünnepséggel adózott Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa az 1956-os forradalom emlékének október 23-a estéjén, amelyre a kolozsvári magyar közélet, az egyházak és a város- illetve megyei vezetés képviselőit is meghívták.
Elsőként a házigazda, Magdó János főkonzul szólt a jelenlevőkhöz magyarul, majd románul. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy 1956 legfontosabb 13 napja megváltoztatta a világot, sokan, akik addig nem is hallottak a magyar népről, egyszerre beszélni kezdtek róla. A forradalom szele ide, Erdélybe is átcsapott, és bár itt nem járt vérontással és nem veszélyeztette a rendszer biztonságát, a rendszer a legdurvább módon vágott vissza. „’56 volt az, amikor a szabadság gondolatától összefogva együtt harcoltunk a diktatúra ellen” – szólt a román ajkú meghívottakhoz a főkonzul, aki azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a román politikai foglyok együtt szenvedtek a kommunista diktatúra börtöneiben, mert nem tudták megtagadni elveiket. „Közös sorsunk van e kihívásokkal teli világban” – zárta beszédét a magyar állam képviselője.

Mégis lehet és mégis érdemes: ez a kettős évforduló (Bethlen Gábor trónralépésének 400., és az 1956-os forradalom kitörésének 57. évfordulója) üzenete – jelentette ki a kolozsvári ünnepségen Balog Zoltán, a magyar emberi erőforrások minisztere.
„Mi maradt meg abból a 13 napból, ami meghatározta az 1956-os évet? Ha jól belegondolunk, mind a mai napig abból élünk – ha nem lenne túl üzleti a kifejezés, azt is mondhatnám, hogy abból a 13 napból profitálunk” – mondta Balog. A forradalom ugyan véres megtorlással végződött, de a Rákosiék által bevezetett diktatúra egyszer s mindenkorra megroppant, a hatalomnak muszáj volt újabb és újabb kis engedményeket tennie. Ez a magyarázata, hogy a diktatúrából való váltás Magyarországon nem volt olyan brutális, mint Romániában. A miniszter az idős Kós Károlyt idézte, aki a forradalom napjaiban ezt mondta: „Hálát adok Istennek, hogy láthattam népemet, amint gerincét kiegyenesítette. Ez minden áldozatot megért.”

Az egyik legnagyobb tapsot Emil Boc polgármester vívta ki azzal, hogy magyarul köszönt: „Jó estet kívánok.”
Boc kifejtette, hogy 1956-nak világtörténelmi jelentősége van, hisz az első lépés volt a népek kommunizmus elleni és a demokráciáért vívott harcában. „Ha Romániának lett volna 1956-a, akkor 1989-ben nem lett volna annyi emberáldozatunk” – szögezte le Kolozsvár polgármestere. Boc megköszönte a kolozsvári magyar közösségnek, hogy segített megteremteni a normalitás légkörét, aminek köszönhetően – az Európai Bizottság felmérése alapján is – Kolozsvár kiérdemelte „az EU legvendégszeretőbb városa” címet.

Kolozs megye alprefektusa, Mihnea Iuoraş köszöntő szavai után ismét Magdó János főkonzul lépett a mikrofonhoz, ezúttal azért, hogy tolmácsolja Áder János magyar köztársasági elnök elismerését Dávid Gyulának. „Nagyon szerény emberről van szó, aki egyenes gerinccel folytatta az életét hét év börtön után” – jellemezte az erdélyi „ötvenhatost” a főkonzul.

Áder János magyar köztársasági elnök az író, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő és könyvkiadó Dávid Gyulának a magyar irodalomban végzett kimagasló tevékenysége, irodalmi életútja elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta.

„A kultúrával politizáló írástudó” Dávid Gyula – amint az Egyed Emese, a BBTE Bölcsészkarának professzora laudációjából kiderült – az 1956 őszi, magyarországi események idején már tanársegéd volt a Bolyai Egyetemen.
„Karrierje” következő állomása: szakképzetlen munkás a kolozsvári Városgazdálkodási Hivatalnál. 56-ban ugyanis elkövette azt a megbocsáthatatlan bűnt, hogy egyik kollégájával rokonszenvező hangnemben beszélt a magyarországi forradalomról, majd kezdeményezte a diákok – tüntetéssé dagadó - házsongárdi látogatását az ott nyugvó magyar írók sírjánál. Tettéért hét év fogsággal és kínszenvedéssel fizetett: a kolozsvári Szekuritáté, a szamosújvári börtön és az ország legembertelenebb fogolytáborai próbálták megtörni. Nem sikerült: Dávid Gyula ma is tele van munkakedvvel, a köz fogalmát nem tartja értelme-vesztettnek. Igaz örökséggel új szövetségre lépni, ez az elv vezeti.

Rövid köszönő beszédében Dávid Gyula annyit mondott: nagyon örül, hogy éppen október 23-ára időzítették a magyar állam kitüntetésének átadását, mert ez élete egyik legfontosabb dátuma.
T. Koós Imola
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 15:05 | 26 Octombrie, 2013

Lásd a(z) "Új Magyar Szó" újságban megjelent cikket itt.

Közös a sorsunk e kihívásokkal teli világban

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa az október 23-i Nemzeti Ünnep alkalmából ünnepi rendezvényt szervezett, melyre közéleti személyiségeket, egyházi méltóságokat, a kultúra neves személyiségeit, politikusokat hívott meg.

Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja ünnepi beszédében kiemelte, Magyarországon akkor fantasztikus dolog történt. A nép kezébe vette sorsát. Kiharcolta a szabadságot, ami sajnos csak 13 napig tartott. Mindez sokba került. A 13 nap megváltoztatta a világot. Ezek a napok megváltoztatták a világról szóló gondolkodásunk alapelemeit. Megmutatta, hogy a túlerő ellen is van erő és bátorság az igazság kimondására, melyre felfigyelhettek azok, akik ezt elfelejtették a történelmi helyzetük és gazdasági viszonyaik közepette. Magyarország hangját az események következtében nemcsak a környező országokban, hanem a nagyvilágban is hallhatták.

Az események hatással voltak Erdélyre, az országra, azonban a rendszert nem veszélyeztették. A hivatalosságok a lehető legdurvább módon léptek fel a magyar forradalommal szimpatizálókkal szemben. Magyar és román embereket ítéltek el. Magyar és román politikai foglyok együtt szenvedtek a börtönökben.

Az „1956” meghallgatta Bethlen Gábor szavát: „meg kell tenni mindazt, amit lehet”. „Közös a sorsunk e kihívásokkal teli világban”- mondta Magdó János.

Balogh Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere köszöntötte a rendezvényen levő magyarokat és románokat. Elmondta, 57 évvel ezelőtt bontakozott ki a magyar forradalom. A mostani kettős évforduló- Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. és az 1956-os forradom 57. évfordulójának mottója lehet: „Mégis lehet, mégis érdemes”. Felveti a kérdést: Mennyi maradt a 13 napból, a mai hozama? Válasza: „Mai napig ebből élünk. De egész Kelet és Közép Európa ebből a 13 napból él, ebből profitál, amely meghatározta az 1956-os évet.”

Magyarországon a diktatúra megtorpant. Nem lehetett visszaállítani. Romániában nem volt olyan intenzív megnyilvánulás. De az akkori romániai hatalom számára jó alkalom volt, hogy az akkori magyarság értelmiségének egy részét megsemmisítse vagy börtönbe, tegye, hamisan kreált vádak alapján. Az utódoknak kötelessége az emlékeik ébren tartása, másrészt, tanulni a történelemből.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere magyarul köszöntötte a jelenlevőket: Jó estét kívánok! A hatása is megvolt. Szerinte 1956 a kommunizmus elleni harc vonatkoztatási pontja. Romániának nem volt esélye, legyen egy 1956-os forradalma. Ha lett volna, akkor nem lett volna annyi emberáldozata az 1989-es eseményeknek. Egyetlen olyan politikai rendszernek sincs jövője, amely ellentmondásba kerül, szembe szegül a szabadsággal. Európa számára ’56 történelmi jelentőségű. Megköszönte a magyar közösségnek, hogy segített abban, hogy Kolozsvárt olyan várossá tegye, amelyet a hagyományok kölcsönös tisztelete, a multikulturalitás jellemez. „Közösen építjük a jövőt”- mondta a polgármester.

„Kolozsvár az Európai Unió legvendégszeretőbb városa”- derül ki az Európai Bizottság felméréséből.

Díjátadás

Az 1956-os magyar forradalom 57. évfordulóján Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere Dávid Gyulának magas állami kitűntetést adott át.

Áder János magyar köztársasági elnök magas állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend Középkeresztjét adományozta az író, könyvkiadó, szerkesztő Dávid Gyulának.

Dr. Egyed Emese költő, egyetemi tanár méltatta Dávid Gyula munkásságát. Akit annak idején koholt vádak alapján 7év börtönre ítéltek. Mert a forradalmi eseményekkel kapcsolatban beszélt azokról, amit a Kossuth Rádió közölt a hallgatóival. Másrészt néhány diákkal kivonult a Házsongárdi temetőbe, megkoszorúzni Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Bölöni Farkas Sándor, Dsida Jenő, Reményik Sándor sírját.

Idéznék Egyed Emese laudációjából: „…Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakát 1951-ben elvégezve szintén Kolozsvárt az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó szerkesztője volt; amikor ösztöndíjas aspiráns, majd 1956-ban tanársegéd lett a Bolyai Egyetemen. S aztán, szakképzetlen munkásként volt a kolozsvári Városgazdálkodási Vállalatnál, sőt, amikor öt éven keresztül munkanélküli volt, akkor is (1965–70). Vörösmarty szavaival mondom, hogy ereje „szerint és a legnemesbekért” dolgozott a Kriterion könyvkiadó szerkesztőjeként is 1970-től nyugdíjazásáig (1992), a Kriterion Romániai Magyar Írók sorozata gondozójaként 22 éven keresztül, a Polis Könykiadó ügyvezetőjeként 1992 óta (többek között a Remekírók Diákkönyvtára sorozat révén), az Erdélyi Múzeum folyóirat, az Erdélyi Tudományos füzetek könyvsorozat, a Romániai Magyar Bibliográfiák, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztőjeként, sőt ennek a 3. kötettől kezdve főszerkesztőjeként, a EMKE elnökeként (1991–1999) és a felsorolás koránt sem teljes. …A több mint 250 kötet szerkesztőjeként, tankönyvszerkesztőként (A romániai magyar irodalom története), a Reményik-, a Bánffy- életmű kiadójaként, a filológia magas szintű művelőjeként tekintünk ma Dávid Gyulára.”

Szerintem méltán díjazták Dávid Gyulát, azt a kimagasló személyiséget, aki tevékenységével bizonyítja népéért való aggodalmát, felelősségét, helytállását.

Csomafáy Ferenc
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 21:36 | 01 Noiembrie, 2013

Lásd a(z) "Szuper Infó" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB