Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Kulturális rendezvények » Kolozsvári Magyar Főkonzulátus

vissza
2013. július 25. - Thorma János fontosság:
A Thorma János és pályatársai, tanítványai művészetét bemutató gyűjteményes kiállítás 2013. július 25. és szeptember 1. között látható a kolozsvári Művészeti Múzeumban, illetve a Quadro Galériában. Az egyedülálló tárlat létrehozását a Kolozsvári Főkonzulátus kezdeményezte. Thorma János alkotásai első alkalommal ezen a kiállításon kerülnek bemutatásra a nagybányai festőiskola szellemében nevelkedett más magyar és román pályatársak, tanítványok munkáival együtt. A tárlat célja ezért Thorma János műveinek bemutatásán túl az, hogy hűen tükrözze a nagybányai művésztelep szellemiségét és művészi értékeit.
A képeket több magángyűjtő mellett a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, kolozsvári Művészeti Múzeum, a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a nagybányai Művészeti Múzeum, a bajai Türr István Múzeum és a kecskeméti Katona József Múzeum kölcsönözte.
A kiállítás 140 alkotást hivatott bemutatni, ebből 80 képet a Művészeti Múzeumban, 60 pályaművet pedig a Quadro Galériában tekinthetnek meg.
Az ünnepélyes megnyitóra 2013. július 25-én 18.00 órakor kerül sor a Kolozsvári Művészeti Múzeum dísztermében.
 
   
 
 
beirta: Horváth László - 20:46 | 23 Iulie, 2013

Lásd a(z) "------- munkái ------" újságban megjelent cikket itt.
 

2013. július 24. - Egy kiállítás, két helyszín: Thorma János és tanítványai, pályatársai
Nagyszabású, mintegy 150 alkotást felvonultató kiállítás nyílik július 25-én, csütörtökön délután 6 órakor a kolozsvári Művészeti Múzeum illetve a Quadro Galéria termeiben, Thorma János és pályatársai, tanítványai címmel. A szervezők – Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, Művészeti Múzeum, kiskunhalasi Thorma János Múzeum, bajai Türr István Múzeum, Quadro Galéria, Kolozs Megyei Tanács – a tegnapi sajtótájékoztatón számoltak be a részletekről a Quadro Galériában, ahol megtudtuk: a kiállítás Magdó János főkonzul és Szakál Aurél, a kiskunhalasi Thorma-múzeum igazgatója kezdeményezésére jött létre. Az eseményre háromnyelvű – magyar, román, angol – katalógus is született, amely 135 színes képet tartalmaz, a tárlat anyaga pedig magyarországi és romániai múzeumok, illetve magántulajdonosok anyagából állt össze.

Székely Sebestyén György, a sajtótájékoztató házigazdájának köszöntése után, Magdó János főkonzul vette át a szót, aki elmondta: tekintettel az anyag gazdagságára, úgy döntöttek, hogy két helyszínen fogják bemutatni az alkotásokat, a Művészeti Múzeumban és a Quadro Galériában – mindkét intézmény nyitott volt a felkérésre. A jelenlegi kiállítás beleillik a főkonzulátus kulturális tevékenységébe, természetesen ez a tárlat méreteiben sokkal nagyobb, mint az eddig szervezett események, ugyanakkor ez az első nagyméretű rendezvény, amelynek szervezésébe más partnereket is próbálnak bevonni. A főkonzul kifejezte reményét, hogy a kiállítás segítségével sikerül megszólítaniuk Kolozsvár román nemzetiségű közösségét is. Kifejtette: a tárlat finanszírozását a magyar külügyminisztérium és a főkonzulátus vállalta föl, előbbi 4 millió, utóbbi mintegy egymillió forinttal járult hozzá a szervezéshez.

Szakál Aurél, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója úgy vélte, az általa vezetett intézmény dolga, hogy Thorma János művészetét népszerűsítse, ezért is kezdeményezték 2012-ben egy vándorkiállítás megszervezését, amelynek 2013 tavaszáig mintegy negyvenezer látogatója volt hét – magyarországi, romániai és németországi – városban. Magdó János főkonzullal a tavalyi, nagybányai megnyitón döntötték el, hogy Kolozsváron is meg kell mutatni ezeket az alkotásokat, mivel azonban az egyéves vándorkiállítás-sorozat végén jártak már, nem lehetett tovább tartani a tulajdonosoktól egy évre kölcsönzött műveket, ezért született meg az a megoldás, hogy Thorma János és tanítványai, valamint pályatársai munkáit felvonultató tárlat összeállítását kezdeményezzék.

Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria igazgatója, a tárlat egyik kurátora hozzáfűzte: egyévnyi szervezési munka áll a hátuk mögött, hiszen több intézménnyel és magánszeméllyel kellett felvenni a kapcsolatot a tárlat anyagának összegyűjtéséhez.

Kovács Zita, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, a kiállítás másik kurátora hozzászólásában kifejtette: bár két helyszín van, de szervesen kapcsolódnak egymáshoz ezek a kiállítások. Mindkét helyszínt megtekintve és a katalógust átlapozva válik teljessé az az élmény, amit Thorma Jánosról, és vele kapcsolatban a pályatársak, tanítványok segítségével szeretnének láttatni és megmutatni Kolozsváron. Úgy vélte, fontos, hogy épp Kolozsváron szervezték meg ezt a komplex képzőművészeti kiállítást, hiszen Thorma János és az őt követő nagybányai generációk öröksége a mai napig hatást gyakorolnak Kolozsvár kortárs képzőművészeti életére. – Ugyanakkor provokálni is szeretnénk a helyi szakembereket, a közönséget, hogy legyenek kíváncsiak, kutassák és állítsák egymás mellé azokat a kincseket, amelyek itt Kolozsváron, illetve Erdélyben még fellelhetők a művészetben – mondta Kovács Zita.

A Művészeti Múzeum igazgatója, Călin Stegerean köszönetet mondott Magdó Jánosnak a felkérésért, hogy részt vegyenek a kiállítás megszervezésében, mint mondta, nagy örömmel tettek eleget, hiszen a múzeum szándékai szerint is fontos az együttműködés olyan intézményekkel, múzeumokkal, amelyek velük egyazon kulturális térben vannak. Ugyanakkor fontos a magyar kultúra jelenléte a múzeum tevékenységében, hiszen, mint hangsúlyozta, „az erdélyi kultúra nagyon komplex, olyan kultúra, amelyben a magyar műveltség fontos szerepet játszik, ugyanis évszázadokon át közös történelmünk volt és kölcsönös hatással voltunk egymás kultúrájára”.
KÖLLŐ KATALIN
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:50 | 24 Iulie, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2013. július 26. - Thorma és kortársai – nagy érdeklődés övezi a tárlatot
Zsúfolásig megteltek tegnap délután a Művészeti Múzeum termei, a Thorma János és pályatársai, tanítványai címmel szervezett nagyszabású kiállítás megnyitóján, amely egyszerre két helyszínen tekinthető meg – az említett intézmény mellett a Jókai utcai Quadro Galériában is.

Az egybegyűlteket Călin Stegerean múzeumigazgató, Magdó János kolozsvári magyar főkonzul, Székely Sebestyén György, a Quadro igazgatója, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Cătălin Cherecheş, Nagybánya polgármestere és Tiberiu Alexa, a Nagybányai Művészeti Központ igazgatója köszöntötte, ugyanakkor örömüket fejezték ki a mintegy 150 alkotást felvonultató tárlat kapcsán. „Thorma Jánost úgy kell elhelyezni az erdélyi művészet történetében, hogy művészpedagógusi munkássága mellett hatékony diplomáciát is folytatott, amellyel a nagybányai telepet fenntartotta” – hangsúlyozta méltatásában Murádin Jenő művészettörténész. A részletekre visszatérünk.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 03:58 | 26 Iulie, 2013

Lásd a(z) "------ Több fotó ----" újságban megjelent cikket itt.

2013. július 26. - Kolozsvári tárlat Thorma János és pályatársai műveiből
Thorma János és pályatársai, tanítványai címmel nyílik nagyszabású kiállítás csütörtökön a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus kezdeményezésére a kincses városban, a kiállítás két helyszíne a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota, illetve a Quadro Galéria.
Magdó János kolozsvári magyar főkonzul elmondta, Thorma-kiállítást korábban Németországban, Magyarországon és Romániában már hat helyszínen, köztük Nagybányán is bemutattak. Ezek azonban kizárólag a nagybányai művésztelep alapítójának, Thorma Jánosnak az alkotásait tartalmazták, így arra gondoltak: ezúttal gazdagabb tárlatot mutatnak be a nagyközönségnek.

"Úgy döntöttünk, hogy Thorma művei mellé tesszük pályatársainak és tanítványainak alkotásait is, így alakult ki a 130 festményből álló kiállítás, amelyet két helyszínen kell megrendeznünk, hiszen egy helyszín szűknek bizonyult. Ily módon jobban "szét tudjuk teríteni" az alkotásokat és több látogatót vonzanak majd a festmények" – mondta el a Krónikának Magdó János.

A kiállítás képeit egyébként több magángyűjtőtől, a festő szülővárosában, Kiskunhalason található Thorma János Múzeumtól, a kolozsvári Szépművészeti Múzeumtól, a Maros Megyei Múzeumtól, a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumtól, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól, a nagybányai Művészeti Múzeumtól, a bajai Türr István Múzeumtól és a kecskeméti Katona József Múzeumtól kölcsönözték.

Szakál Aurél, a kiskunhalasi múzeum igazgatója rámutatott, a nagybányai tárlat sikere után – ahol tízezren tekintették meg a tárlatot egy hónap alatt – világossá vált számukra, hogy ha még egy erdélyi kiállítást szerveznek, annak a helyszíne csak a kincses város lehet. Călin Stegerean, a Szépművészeti Múzeum igazgatója úgy nyilatkozott, Thorma János és a nagybányai festőtelep munkássága a globalizáció első jele volt, hiszen Nagybányán nemcsak magyar és román festőművészek, hanem a környező országok alkotói is megfordultak.

A mintegy 140 alkotásból 80 képet a Bánffy-palotában, 60 művet pedig a Quadro Galériában tekinthetnek meg az érdeklődők július 25. és szeptember 1. között. Az 1870-ben született és 1937-ben elhunyt Thorma János a nagybányai művésztelep alapítója és egyik jellegzetes mestere volt. Életművében több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 04:02 | 26 Iulie, 2013

Lásd a(z) "Krónika" újságban megjelent cikket itt.

2013. július 25. - Thorma-festmények a Quadróban és a Bánffy palotában
A nagybányai művésztelep egyik alapító tagjának, Thorma Jánosnak, valamint pályatársainak és tanítványainak összegyűjtött alkotásaiból nyílt kiállítás Kolozsváron a nemzetközi együttműködés jegyében: a főkonzulátus kezdeményezésére magyarországi és erdélyi intézmények fogtak össze magángyűjtőkkel, közszféra a magánszférával, a tárlatot is két helyszín fogadta be: a Quadro Galéria és a Szépművészeti Múzeum.

A mintegy 140 festmény a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, a bajai Türr István Múzeum, valamint a Nagybányai Művészeti Központ gyűjteményéből származik, illetve más belföldi múzeumok mellett magángyűjtőktől. A Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményéből tizenkét kapcsolódó festményt állított ki a Bánffy palotában – mondta el Călin Stegerean múzeumigazgató.

„A Quadro Galéria festményeinek egyharmada Nagybányáról érkezett, a többi pedig magángyűjtőktől, így olyan műveket is látni lehet, amelyeket a szakma még nem dolgozott fel” - árulta el Székely György Sebestyén művészettörténész, a Quadro Galéria igazgatója, az esemény egyik kurátora, aki méltatta a nagybányai festőiskola kozmopolita szelleméhez illő nemzetközi szervezést is. Aláhúzta: érdemes megnézni mind a Quadro Galéria, mind a Szépművészeti Múzeum tárlatát, hiszen ezek mintegy párbeszédben állnak egymással.

Magdó János főkonzul a kiállítás háttértörténetébe avatta be a jelenlévőket: tavaly augusztusban ajánlotta fel egy beszélgetés során Szakál Aurél, a kiskunhalasi Thorma János múzeum igazgatója, hogy tarthatnának egy kiállítást Kolozsváron is. Kellett hozzá a befogadókészség is, a magyarországi partnerek is (Kiskunhalas és Baja), magángyűjtők és kölcsönző múzeumok, valamint a magyar külügyminisztérium anyagi támogatása (négymillió forint) is. „Ez a főkonzulátus első olyan rendezvénye, amelybe ennyi külső partnert vontunk be” - mondta a főkonzul, aki végül azzal „fenyegetőzött”, hogy nem ez volt az utolsó alkalom.

Üdvözölte a kiállítást Vákár István, a megyei tanács alelnöke is, és megjegyezte: méltó, hogy az erdélyi kulturális alapértéknek számító Nagybányai Művésztelep munkái Erdély fővárosában láthatók legyenek.

Nagybánya polgármestere, Cătălin Cherecheş is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, és bejelentette: a régi művésztelep mellett szeretnének létrehozni egy új művésztelepet, és alapítanának egy nemzetközi jellegű szépművészeti akadémiát is, amely továbbviszi a nagybányai festőiskola szellemiségét, energiáját, európaiságát.

A Kiskunhalason született, de Nagybányán felnőtt Thorma János számos magyar és román művész mestere volt, leginkább realista és 1848-49-es témájú festményei tették közismerté eleinte, majd nagybányai korszakában impresszionista és posztimpresszionista kompozíciók, portrék, aktok és számtalan tájkép született ecsetvonásai nyomán. Kései korszakában, eltávolodva a drámai témáktól, művészete egyre epikusabb, líraibb hangvételű lett.

A nagybányai művésztelepen az első világháború drámáját követően még negyedszázadon át folytatta tevékenységét, „oktatta azt, ami oktathatatlan a művészetekben” - fogalmazott Murádin Jenő művészetkritikus, aki szerint a megnyitott kiállítás szintézise egy elmúlt művészettörténeti korszaknak.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 04:07 | 26 Iulie, 2013

Lásd a(z) "Új Magyar Szó" újságban megjelent cikket itt.

Thorma János és pályatársai, tanítványai
Kovács Zita kurátor a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban és a Quadro Galériában megrendezésre kerülő kiállításról számol be a tárlat rendezése közben.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 12:39 | 26 Iulie, 2013

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

2013. július 27. - Thorma János: iskolateremtő mester, az erdélyi magyar és román közösség közötti kötőelem

A felszólalók számát és a rendkívüli érdeklődést figyelembe véve levonhattuk a következtetést: a csütörtökön megnyílt Thorma János és pályatársai, tanítványai című kiállítás Kolozsvár kulturális élete szempontjából nagyméretű eseménynek számított. A megnyitón a felszólalók ünnepeltek, köszöntöttek, hálálkodtak, értékeltek, majd szópárbajt vívtak, végül békésen kezet fogtak egymással. A két helyszínre is kiterjedő – Művészeti Múzeum (Főtér 30. sz.) és Quadro Galéria (Jókai/Napoca u. 2–4. sz.) –, remek alkotásokat magába foglaló kiállítás szeptember elsejéig látogatható.
Călin Stegerean, a Művészeti Múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetet mondva Magdó Jánosnak, Magyarország kolozsvári főkonzuljának a kezdeményezésért, kiemelve, hogy a jelentős együttműködés eredményeként megszületett tárlat a nagybányai festőiskola egyik legjelentősebb képviselőjének a művészetét mutatja be szélesebb kontextusban, tanítványai, illetve pályatársai műveinek társaságában. Az igazgató hangsúlyozta: a nagybányai iskola egy szinte előzmények nélküli művészettörténeti jelentőségű vállalkozás, Thorma János pedig nemcsak rendkívül fontos művész, aki ennek létrejötténél bábáskodott, hanem igazi kötőelemként tartható számon az erdélyi magyar és román közösség között: hiszen 1919 után sem hagyott fel tevékenységével, ezt a román értelmiségi és hivatalossági körökben is elismerték, el egészen a királyi házig – 1924-ben ugyanis Ferdinánd király a Bene Merenti érdemrenddel tüntette ki Thormát.

Magdó János főkonzul elégedettségének adott hangot, hogy a kolozsváriak ilyen nagy számban tisztelték meg a rendezvényt, mint mondta, érdemes volt egy éven keresztül dolgozni a kiállítás megszervezésén. Köszönetet mondott a Művészeti Múzeumnak és a Quadro Galériának a befogadókészségükért, a magyarországi partnereknek – a kiskunhalasi Thorma János, a bajai Türr István Múzeum – a kiállítás szervezéséhez való hozzájárulásukért, a magángyűjtők és a különböző múzeumok nagylelkűségéért, akik kölcsönadták a munkákat, a kurátorok – Kovács Zita és Székely Sebestyén György – munkájáért. Kifejtette: a kiállítással tisztelettel adóznak Thorma János és a nagybányai művésztelep emlékének; örömére szolgál, hogy a főkonzulátus nyitni tudott ezáltal a város román közönsége felé, és reményei szerint a jövőben gyakrabban sor kerülhet hasonló rendezvényekre.

A Quadro Galéria vezetője, Székely Sebestyén György szerint amellett, hogy a kiállítás a magán- és a közszféra közötti sikeres együttműködést jelzi, ugyanakkor a nemzetközi jellege is fontos, mindkettő nagyon jól illeszkedik az egykori nagybányai festőiskola nemzetközi, kozmopolita szelleméhez. – A nagybányai festőtelep, az itt működő, Réti István és Thorma János által vezetett szabad festőiskola is magánkezdeményezés eredménye volt, ennek is köszönhető, hogy ma beszélhetünk ezekről a művekről. Ebbe a kezdeményezésbe kapcsolódott be aztán a közszféra a 19. század végén, amikor a város felismerte a telep fontosságát, ezt követően lehet együttműködésről beszélni, anélkül azonban, hogy a művésztelep valaha is függött volna a város vezetőségétől – magyarázta Székely Sebestyén György.

A tárlat megszervezését támogató Kolozs Megyei Tanács képviseletében Vákár István alelnök szólt az egybegyűltekhez, aki örömmel nyugtázta a tanácsnak a főkonzulátussal, a két magyarországi múzeummal, valamint a többi hazai intézménnyel való sikeres együttműködését. – Kolozsvár számára nagyon fontos, hogy felmutassuk az értékeinket, a nagybányai festőiskola pedig alapértéke az erdélyi magyar kultúrának – mondta az alelnök.

A megnyitón jelen volt Nagybánya polgármestere, Cătălin Cherecheş is, aki hangsúlyozta: a nagybányai közösség számára nagy megtiszteltetés, hogy a város legfontosabb szimbólumával lehet jelen Kolozsváron. – Thorma János a kolónia egyik legmarkánsabb képviselője, számunkra pedig nagy öröm, hogy különböző közösségek – hazai és főleg nemzetközi szinten – megidézik a nevét és emlékét – mondta, majd beszélt arról, hogy mit jelent számukra a nagybányai iskola ma, és mit jelent a jövőben. – Mindamellett, amit az a szakrális tér jelent, ahol annak idején működött a művésztelep, arra gondoltunk – a nagybányai képzőművészekkel partnerségben – hogy létesítsünk egy új, fiatal kolóniát. Ilyen értelemben létrehoztunk tíz új műtermet, amelyeket a városvezetőség ingyenes használatra ajánlott fel tíz fiatal művész számára. Dolgozunk azon is, hogy a régi művésztelephez tartozó, művészettörténeti jelentőségű épületeket felújítsuk, és remélem, hogy körülbelül két éven belül megmutathatjuk mindenkinek, hogyan virágzik újra a hajdani nagybányai kolónia. De, mivel egy közösség értéke elsősorban a sokféleségében rejlik, a legnagyobb kihívás, de a legnagyobb álmaink egyike is, hogy Nagybánya városának művészeti akadémiája legyen – jelentette be a polgármester. Mint mondta, nemzetközi jellegű akadémiát szeretnének, amelyet a „magyar testvéreinkkel, a magyar kormánnyal együtt partnerségben” hoznának létre, egy olyan akadémiát, amely továbbviheti a festőiskola szellemiségét, energiáját.

Tiberiu Alexa, a nagybányai múzeum igazgatója szintén köszönetet mondott a tárlat megszervezéséért, bevallva, hogy az utóbbi 10-15 évben nem látott ilyen méretű érdeklődést, ez pedig a nagybányai művésztelep szellemiségének köszönhető, ami főhajtásra kötelezi.

Végül Murádin Jenő művészettörténésznek adták át a szót, aki a szakmai értékelés mellett kiemelte Thorma János páratlan diplomáciai érzékét, amelynek köszönhetően tovább tudta éltetni a festőtelepet a két világháború között is, valamint a pedagógiai tevékenységét. – El kell azonban mondanom azt is, még ha ünneprontó is leszek, hogy Nagybányán olyan dolgok is történtek, amelyek megbocsáthatatlanok. Elég megemlítenem, hogy a Klastromréten, ezen az elíziumi mezőn, valamikor az 1960-as években betonlelátós futballpálya épült. Vagy: a város elszalasztotta az alkalmat, hogy a szobrász Vida Géza impozáns műtermét és a Kereszthegy alatti otthonát megvásárolja és emlékhellyé alakítsa. A legutóbb történtek pedig, szintén a megbocsáthatatlan bűnök közé tartoznak. A hangulatos Petőfi utcai házat, ahol a Ferenczy család 1897 óta lakott, majd Mikola András, a művésztelep utolsó vezetője vásárolt meg, s ahol Thorma is sokszor megfordult, engedély nélkül földig rombolták, az új tulajdonos pedig könnyűszerrel kifizette az ezért járó büntetést. És sajnos, nem emelte fel a szavát ez ellen, nem tiltakozott sem a magyarság politikai szervezete, sem a helyi sajtó, sem a nagybányai múzeum, sem a város – fejtette ki Murádin Jenő.

A replika jogán Nagybánya polgármestere ismét szót kért, megköszönte Murádin Jenőnek a kritikai megjegyzéseket, erről bővebben a Vélemény oldalon lévő Csípős replika Thorma-ügyben című vezércikkben olvashatnak.
KÖLLŐ KATALIN
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 13:59 | 27 Iulie, 2013

2013. július 27. - Csípős replika Thorma-ügyben

Magas labdát kapott csütörtökön este a kolozsvári Művészeti Múzeumban Nagybánya polgármestere Murádin Jenő művészettörténésztől, de a fiatal, rendkívül határozottnak és magabiztosnak tűnő városvezető nem maradt alul: azonnal lecsapta azt.
Amint a Thorma János-kiállítás megnyitójáról írt beszámolóban is olvashatták, Murádin Jenő – nagyon helyesen – a sok pozitív, dicsérő és nagyra értékelő hozzászólás után szóvá tette a negatív oldalait is a nagybányai művésztelep körül zajló korábbi és jelenkori történéseknek: például a Klastromréti, betonlelátós futballpálya építése az 1960-as években, az elmulasztott alkalmat, hogy a szobrász Vida Géza impozáns műtermét és a Kereszthegy alatti otthonát megvásárolja és emlékhellyé alakítsa a város, vagy a legutóbbi „megbocsáthatatlan bűnt” , amikor is a Petőfi utcai házat, ahol a Ferenczy család 1897 óta lakott, majd Mikola András, a művésztelep utolsó vezetője vásárolt meg, s ahol Thorma János is sokszor megfordult, engedély nélkül földig rombolta az új tulajdonos. Cătălin Cherecheş azonban, gyakorló politikusként (nyilván ide a „minden hájjal megkent”-kifejezés illene, de ezúttal eltekintek ettől), azonnal a maga hasznára fordította a dolgot, és úgy reagálta le a „kritikai megjegyzéseket”, hogy azok a legkevesebb kárt okozzák a megnyitón néhány perccel korábban szerzett rendkívül imponáló imidzsének. És még azt sem állíthatjuk, hogy nincs egy jó adag igazságrésze a „mosakodásának”.

Mert lássuk csak, mit replikázott a neves művészettörténész jogos felvetéseire. „Murádin Jenő úr két olyan fájdalmas pontot érintett, ami nekem még jobban fáj, mint neki. És hogy ezeket a fájdalmas pontokat orvosoljuk, elmondhatom, hogy az imént említett akadémia, amelyet terveink szerint létrehozunk, annak a futballpályának a helyén épül majd fel, amelyet a kommunista hatalom épített a hatvanas években. És ezt az akadémiát létrehozzuk akár mások segítségével, akár anélkül. Visszatérve azonban arra a balesetre, amely nemrég történt az Ön által említett épülettel, feltenném a kérdést, vajon az elmúlt nyolcvan év alatt miért nem jutott eszébe senkinek – sem a városnak, sem a politikusoknak, sem a művészeknek, sem a sajtónak –, hogy ezt az épületet műemléknek nyilvánítsák, és így a törvény védelme alá helyezzék. A románok szeretik a művészeiket, a magyarok hasonlóképpen, de vajon az utóbbi húsz évben a magyarok politikai szervezete, vagy az egyéb szervezetek miért székhelyet építettek maguknak, miért nem inkább ezeket az épületeket vásárolták meg, hiszen mégiscsak egy magyar származású művészről beszélünk”.

Valóban, miért nem ezt a változatot választották az erre hívatottak, tehetjük fel mi is a kérdést, hiszen fel lehetett volna térképezni ezeket a veszélyeztetett épületeket, és meg lehetett volna talán menteni őket. Nem tudjuk, persze, hogyan alakultak a tulajdonjogi viszonyok, milyen kacskaringós útjai voltak az esetleges visszaszolgáltatásoknak, de azért tudnánk egy-két példát mondani olyan kitartó emberekről, akik kiharcolták jó néhány ilyen jellegű épület megmentését a közösség javára.

Persze, mint mindennek, a polgármester „igazának” is vannak árnyoldalai, hiszen, az is lehet, hogy ő is felelős a „baleset” miatt, tény azonban, hogy a maga javára fordította a jogos kritikát, és nem is akárhogyan. Nyilván hozzáfűzte még, hogy „ilyen dolgok mindennap megtörténhetnek, ma is, holnap is, holnapután is, ha csak valaki meg nem húzza a vészféket, ahogyan Murádin Jenő tette. Így tehát felhívom a figyelmét azoknak, akiknek hatalom van a kezükben, hogy kevesebbet politizáljanak és inkább a lényegesebb dolgokra figyeljenek, a művészetre, a történelemre és a jövőnkre. Önnek pedig garantálom, kedves Murádin úr, hogy azt az épületet ugyanúgy rekonstruáljuk, ahogyan az eredetileg kinézett. Köszönöm még egyszer, hogy annak hívta fel a figyelmét, akinek kellett, hogy azt a személyt tette érzékennyé, akit kellett, és így talán azok is felfigyelnek erre, akik húsz év alatt mást csináltak, mint amit kellett volna, reméljük, megbánták, hogy nem azt tették”.

És taps! Igaz, nem akkora és nem olyan hosszantartó, mint amilyet Murádin kapott, de a jelenlévők – románok és magyarok egyaránt – úgy tűnik, értékelték a polgármesteri replikát. Most már csak az marad hátra, hogy tartsa is be az ígéretét, mert ha nem, semmiben sem különbözik az általa kárhoztatott politikusoktól, ugyebár. Én azt mondom, tartsuk észben mi is, tartsa észben a nagybányai magyar közösség, a legközelebb adódó alkalommal pedig kérjük/kérjék számon Cătălin Cherecheştől. Megérdemli, nem?
KÖLLŐ KATALIN
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 14:02 | 27 Iulie, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

Vernisaj expozitie Thorma Janos Muzeul de Arta Cluj 25 iulie ziuadecj ro
x
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 14:31 | 27 Iulie, 2013

Lásd a(z) "ZIUA de CLUJ" újságban megjelent cikket itt.

Thorma Jánosnak és pályatársainak munkái láthatók Kolozsváron július 25-től kezdődően
A kiskunhalasi Thorma János Múzeumból származik nagy része azoknak az alkotásoknak, amelyek e kolozsvári kiállításon megtekinthetők. Minderről Szakál Aurél, a kiskunhalasi múzeum igazgatója beszél, de természetesen ennek a határokon átívelő koprodukciónak mindegyik szervezőjét hallani fogják.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 14:39 | 27 Iulie, 2013

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

Hangoló - Thorma János és pályatársai, tanítványai
Thorma János és pályatársai, tanítványai címmel nyílik szinte 150 alkotást felvonultató tárlat csütörtökön Kolozsváron a Művészeti Múzeumban és a Quadro Galériában. A kiállítás szeptember 1-jéig tart nyitva. Erről beszélgettünk a bajai Türr István Múzeum igazgatójával, Kovács Zita kurátorral, és a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatójával, Szakál Auréllal.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 14:48 | 27 Iulie, 2013

Lásd a(z) "Kolozsvári Rádió" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB