Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Barabás Miklós Céh

vissza
2013. június 07. - Bordy Margit fontosság:
18 órakor
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 21:10 | 04 Iunie, 2013
 

2013. június 11. - Megnyílt Bordy Margit kiállítása
Az egy időben zajló kulturális rendezvények sokasága ellenére is zsúfolásig megtelt péntek délután a Barabás Miklós Céh Farkas utca 27. szám alatti kiállítóterme Bordy Margit festő- és grafikusművész kiállításának megnyitóján. Nem véletlenül, hiszen az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete Székely Bertalan-díjával kitüntetett művész alkotásai nagy népszerűségnek örvendenek Erdély-szerte, Kolozsváron pedig különösképpen. Minden jelentősebb csoportos kiállításon találkozhattunk munkáival, de egyéni tárlattal is többször lépett a nyilvánosság elé.
A legnemesebb erdélyi pasztellhagyományok folytatójaként Bordy Margitnak sikerült olyan sajátos, egyedi formanyelvet kialakítania, amelyhez évtizedek óta következetesen ragaszkodik, de amely önmaga megújítására is képes. Ilyenformán minden kiállítása tartogat valami újat, valami meglepetésszerűt a néző számára. Aminthogy ez a mostani, az utóbbi két év pasztellterméséből válogatott tárlat is. Összetevői légiesen könnyed, s mégis erőteljes kisugárzású munkák, amelyek a születés és halál misztériuma, a lét és nemlét közti átmenet szubtilis sejtetésével érzékeltetik a pillanat, az örök pillanat varázsát, az elmúlhatatlant – vélte a rendezvény házigazdája, a kiállított alkotásokat méltató Németh Júlia. A műkritikus szerint színekbe, fényekbe, formákba, ritmusokba, az árnyalatok sajátos alliterációjába fogalmazott képkölteményeket, könnyeden libbenő, elegáns köntösbe bújtatott, érzelmi-gondolati skálán mozgó művészi megnyilatkozásokat láthatunk a tárlaton: a költő és a festő Bordy Margit vallomásait önmagáról és a világról, amelynek közepe számára szülőföldje, Erdély és választott városa, Kolozsvár.

A megnyitó záróakkordjaként Szőcs Judit tanárnő a tárlat anyagával harmonizáló Bordy Margit-verseket adott elő.

A kiállítás június 11-től 14-ig 11–15 óra között, 17-től 21-ig pedig 15–17 óra között látogatható.
NJ
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 04:04 | 12 Iunie, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2013. június 12. - Fényszőnyeg Erdélynek
Bordy Margit kiállítása a Barabás Miklós Galériában

Pasztellbe fogalmazott létformák térben és időben, ég és föld között, avagy az átmenet különleges varázsa – foglalhatnám össze mindazt, amit Bordy Margit felkínál nekünk. De azt is mondhatnám: a szépség apológiája. Mert a művész nem fél az agyoncsépelt, sőt manapság nem ritkán pejoratív értelemben is használatos fogalom vállalásától.
Teheti, hiszen törekvésének, művészi megnyilatkozásainak, az ihlet momentumainak őszinteségét érezzük ki munkáiból. Azt a felfokozott pillanatot, a legintenzívebb elmélyülés állapotát, amikor a világegyetem megnyílni látszik előtte, amikor rejtett értelme kitárul és alkotásra készteti. Külső szépségeket jelző, de belülről fakadó művészi megnyilatkozások ezek: egy újrateremtett, a művészi képzelet rostáján átszűrt és megtisztult, belső fényektől ragyogó világ. „Igaz szépség s szép igazság – sohse /Áhítsatok mást, nincs földibb bölcsesség”– idézhetném munkáival kapcsolatban John Keatst, Bordy Margit kedvenc költőjét, a világirodalom egyik gyöngyszemének, az Endymionnak a szerzőjét, a holdleány és a gyönyörű pásztorfiú mitológiai történetének újraálmodóját. S ez a keatsi világ, a lágyan omló, felületi szépség, de annak mélyről fakadó forrásai is ott buzognak a művész hasonló címet viselő pasztellképén. Amely mintegy képi vetülete – az itt látható többi munkával együtt – a festő szavakban is megfogalmazott ars poeticájának, miszerint: „ A művészet varázslat, energia, örökkévalóság. Az ihlet különleges pillanata az életnek, olyankor a művész együtt él a világegyetem akaratával. Az életben mindennek meghatározott szerepe van. Egy fának, egy hegynek vagy völgynek, minden élő és élettelen dolognak küldetése van.” Aminthogy a művésznek is – tenném én hozzá Bordy Margit művészi hitvallásához, amelyben különleges szerepet szán a műalkotás üzenetének: „A valóság kép – idea kép is kell hogy legyen, az „igazság” legnemesebb értelmében. Az a művész, aki képes a valóságábrázolás átszellemítésére a beavatottak szakrális igazságát, a jelenség fölöttit, a természetfölöttit ragadja meg.”
Ezt teszi ő maga is, amikor metafizikai mélységekig elmenően tárja fel etikai-esztétikai-érzelmi fogalomrendszerének a lényegét, amikor az árnyalatok rendkívül gazdag skáláját felvillantva érzékelteti az álom és a legenda puha ködéből kibomló valóságszeleteket, a szülőföld varázsát, a megunhatatlan, az örök Erdély-élményt (Fényszőnyeg Erdélynek), a Parázsfényben parádézó világot, vagy éppenséggel a Csend hatalmát, a sejtelmesen rózsaszínes-szürkés-zöldes árnyalatokba hajló, mindent átölelő, hatalmas kékséget.

Szubjektív szimbólumhasználatával, mindegyre visszatérő állandóival – madár, levél, ablak, kép a képben motívum, nyitott ajtó, stb. – egy olyan bensőséges képiséget valósít meg, amely kapcsolódik ugyan a legnemesebb erdélyi pasztellhagyományokhoz, de amely ugyanakkor fölöttébb sajátos is.
A Bordy Margit-munkák valamennyi csoportos kiállítás jellegzetes színfoltját képezik, egyediek és összetéveszthetetlenek. Így egységükben szemlélve pedig alkotójuk, a filozofikus hajlamú, költői erényekkel is megáldott festő rendkívül összetett érzelem és gondolatvilágának tökéletes képi reflexiói. Olyan légiesen könnyed, s mégis erőteljes kisugárzású munkák, amelyek a születés és a halál misztériuma, a lét és nemlét közti átmenet szubtilis sejtetésével érzékeltetik a pillanat, az örök pillanat varázsát, az elmúlhatatlant. „ Nem azt, ami van, hanem azt, amiért van minden” – hogy a művészt idézzem ismét. A Pirkadat sötétből felsejlő árnyalatgazdagságát, karakteres formavilágát, a Délután pihentetően nyugodt színvilágát, lágyan egymásba omló-hajló formáit, vagy éppenséggel a nyitott ablakon keresztül felvillanó emlékeket, a feltünedező múltat, az Alkonyat szülte nosztalgiát, hogy aztán a Vers éjszakájának ébrenléti momentumát magunk mögött hagyva feltáruljon a Műterem ajtaja, s a lágyan omló drapéria sejtesse azt az enteriőrt, amit ez a nagy formátumokban gondolkodó, kozmikus mélységekig hatoló festő megálmodott magának.
Mert a valóság nem más, mint egy tömbházlakás műteremmé nyilvánított, ízlésesen berendezett, de fölöttébb aprócska szobája. Művészsors a 21. századi Erdélyben. Ott és akkor, amikor a festő az anyagi világból a szellemi világba történő átlépés útvesztőin keresztül kalauzolja figuráit, a nagy utazás, a Metamorfózis fázisait vetíti elénk, a madár, a koponya és a kulcs egymásmellettiségével pedig mindössze sejteti a lét és nemlét közti átmenetet, felvillantva a metafizikus tér és a való világ találkozási pontját: Abszurd poézis.
Színekbe, fényekbe, formákba, ritmusokba, az árnyalatok sajátos alliterációjába fogalmazott képkölteményeket, könnyeden libbenő, elegáns köntösbe bújtatott, érzelmi-gondolati skálán mozgó művészi megnyilatkozásokat láthatunk itt: a költő és a festő Bordy Margit vallomásait önmagáról és a világról, amelynek közepe számára szülőföldje, Erdély és választott városa Kolozsvár.

Elhangzott június 7-én, a Barabás Miklós Galériában, a kiállítás megnyitóján.
NÉMETH JÚLIA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 04:10 | 12 Iunie, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2013.06.09. - Bordy Margit egyéni festészeti kiállítását nyitották meg a hétvégén a kolozsvári Barabás Miklós Céh galériájában
Egy nyugalmat árasztó kis sziget volt ez az egy óra, az állandóság érzését keltő, ismerős kolozsvári arcokkal, a város életének egy olyan pillanatában, amikor egyszerre zajlik egy film és egy könyvfesztivál, mindenfelé idegen nyelveken beszélő fesztiválozók szaladgálnak egyik programról a másikra. A kiállítás alkotójának sikerült átadnia valamit abból az időtlen pillanatból, azokból az érzésekből, amelyek olyan erőteljesen kötődnek a képeihez. Bordy Margit munkái elsősorban az érzésekről szólnak.

A visszatérő szimbólumok (madarak, levelek, faágak, gyökerek) geometrikus elrendezése nem valami rejtvény, ami megfejtésre vár, sokkal inkább az ihletett pillanat hangulatát kifejező eszköz, ami ugyanakkor az egyéni asszociációknak és érzéseknek is nagy teret ad. A szintén gyakran megjelenő ablak, ajtó, kereszt, az égi és földi természeti motívumok pedig annak a földi és isteni világ közti átmeneti állapotnak a lenyomatai, amely csak az ihlet pillanatában tapasztalható meg. „Pasztelbe fogalmazott létformák térben és időben, ég és föld között, avagy az átmenet különleges varázsa” – így foglalta össze Németh Júlia műkritikus megnyitó beszédében a kiállításról és Bordy Margit művészetéről szóló gondolatait.

A természeti elemek átrendezése, környezetükből való kiragadása, illetve az emberi alakok motívumának a természeti környezetbe való beleszövése két olyan visszatérő kifejezésmód, amely a világ harmóniájának folytonos kereséséről szól. „Az ihlet különleges pillanata az életnek, olyankor a művész együtt él a világegyetem akaratával. Az életben mindennek meghatározott szerepe van: egy fának, egy hegynek, egy völgynek, minden élő és élettelen dolognak küldetése van” – idézte Németh Júlia az alkotó szavait. A keresés folyamata viszont nemcsak a rendkívüli pillanat, hanem a megfelelő kifejezőeszközök megtalálásának kihívása is, amely a költőként is tevékeny Bordy Margit verseiben is megfogalmazódik. Ezekből Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke olvasott fel néhányat. Bordy Margit kiállítása június 21-ig látogatható a kolozsvári Barabás Miklós Galériában (Farkas/Kogălniceanu u. 27.) június 11-től 14-ig 11 és 15 óra között, június 17-től 21-ig pedig 15 és 17 óra között.
Kassay Réka
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 23:44 | 15 Iunie, 2013

Lásd a(z) "Krónika" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB