Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Minerva ME

vissza
2013. május 15. - Tompa Andrea írói estje fontosság:
A Korunk Akadémia és a Minerva Művelődési Egyesület szervezésében május 15-én, szerdán délután 6 órától a Minerva-házban (Jókai/Napoca utca 16. szám) olvas fel Tompa Andrea Békés Pál-díjas író, A hóhér háza (Kalligram, 2010) és a Fejtől s lábtól (Kalligram, 2013) című regények szerzője. A könyveket bemutatják és a szerzővel beszélgetnek: Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztő-helyettese és Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője. Házigazda: Köllő Katalin. Partner: Szépírók Társasága (A könyv utóélete című program keretében).
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 06:14 | 11 Mai, 2013
 

2013. május 16. - Tompa Andrea új kötetét mutatták be a Minervánál
A Korunk Akadémia, a Minerva Művelődési Egyesület és a Szépírók Társasága közös szervezésében szülővárosában, Kolozsváron olvasott fel tegnap délután Tompa Andrea Békés Pál-díjas író, színházkritikus, aki 2010-ben megjelent A hóhér háza című kötete után idén egy regénnyel ajándékozta meg az olvasókat.

Az érdeklődők, a Kalligram Kiadó gondozásában napvilágot látott Fejtől s lábtól című könyvének apropóján, a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében találkozhattak a szerzővel, aki, mint mondta, megnehezíti némiképp olvasóinak dolgát az általa használt nyelvezet révén, ennek ellenére reménykedik abban, hogy a kitartóbbak örömöt és hitelességet találnak benne – Kolozsvár múltjával kapcsolatban is. Az íróval Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztő-helyettese, Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője, valamint Köllő Katalin, lapunk munkatársa beszélgetett. A részletekre visszatérünk.
(F. ZS.)
   
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 05:01 | 16 Mai, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2013. május 17. - Mintha a tükör előtt beszélnének önmagukkal

Tompa Andrea írói estje a Minerva-házban

A kolozsvári születésű Tompa Andrea az olvasóra bízza, hogy létezik-e kapcsolat A hóhér háza című kötete, valamint új regénye, a Fejtől s lábtól között. Közben némiképp megnehezíti a dolgunkat, hiszen olyan nyelvet kreál, amelynek megértése „megdolgoztatja” az embert. A Békés Pál-díjas íróval szerdán délután, a Korunk Akadémia, a Minerva Művelődési Egyesület és a Szépírók Társasága közös rendezvényén, a Minerva-házban találkozhattak az érdeklődők; a szerzővel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztő-helyettese, Mészáros Sándor, a könyveket megjelentető Kalligram főszerkesztője és Köllő Katalin, lapunk munkatársa beszélgetett.

– Bele akartam nézni abba, hogy mi történik itt, velünk, ha szabad így fogalmazni, 1918 decembere után, amikor Kolozsvárra bejönnek a román csapatok. Eléggé tabuszerű ez a téma, a magyar irodalom nem nagyon tudott mit kezdeni vele 1990-ig, az íróknak nem sok szabadságuk volt, hogy erről gondolkodjanak – magyarázta a rendezvényen Tompa Andrea. Hozzáfűzte: emellett főként arról a máról szól a regény, „amelyben ezek a fájdalmak jelen vannak, és amelyben nem történt meg eléggé ez a megsiratás”, részéről és a magyar társadalom irányából egyaránt. Annak érdekében, hogy 1918 decemberében összeomoljon egy világ a történetben, előbb meg kellett azt teremteni, ellenkező esetben „nem tudhatjuk, hogy milyen világról van szó, és hogy mi volt az az érték, ami veszendőbe ment”. – Úgy éreztem, meg kell építeni valamit, akárcsak a repülő számára egy nagy kifutópályát, mert másként nem tud felszállni. Sokáig matattam, kerestem azt a perspektívát, amelyben ma két orvos nevében tudok gondolkodni Trianonról – hangsúlyozta a szerző. Véleménye szerint hamis lett volna a tízes, húszas évekről mai nyelven írni, így aztán az első fejezet után egyre inkább belemélyült a kor megismerésébe: hírlapokat, színlapokat, tudományos értekezéseket, sebészi esetleírásokat, katonai visszaemlékezéseket olvasott.

A rengeteg idegen kifejezés és a meglehetősen csavaros megfogalmazások közepette Kolozsvár nagyvárosi jellegét is megismerte, amely a századelőn Budapesttel és Pozsonnyal vetekedett. – Káprázatos pezsgés és gazdagság jellemezte akkoriban a várost, nem csak öt napilap, de öt színházi folyóirat jelent itt meg. Most, hogy már négy éve visszajárok tanítani az egyetemre, ismét találkozhattam ezzel a gazdagsággal, amely összecseng a tízes, húszas évekbeli élettel – magyarázta Tompa Andrea.

Örök érvényű megállapítások, igazságok helyett a szereplők szemszögéből mesél erről a világról, egyes szám első személyben. Hősei, akiknek elmondása szerint bonyolultabbnak kellett lenniük, mint előző regényében – mintha a tükör előtt beszélnének önmagukkal –, folyamatosan reflektálnak saját magukra. – Azt akartam, hogy ezek az emberek belül legyenek, minél mélyebben a saját bajaikban, s hogy tévedéseikkel, adott esetben torz nézőpontjukkal együtt szólaljanak meg. A nyelv által picit meg szeretném nehezíteni az olvasó dolgát, hogy ne tudjon belépni olyan könnyen, akadálymentesen ebbe a világba. Ugyanakkor merem remélni, hogy valamelyest örömöt szerzek neki ezáltal – mondta a szerző.

Méltatásában Balázs Imre József kifejtette: „Tompa Andrea megírta A hóhér háza előzményregényét, s ugyanakkor a két világháború közötti erdélyi világ női, illetve székely középosztálybeli oldalnézetét is felskiccelte, Molter Károly Tibold Mártonjának vagy Kuncz Aladár Felleg a város felettjének foltjait is láttatva. Vannak történetek, amelyek visszamenőleg alakíthatják át vagy árnyalhatják egy korszakról való tudásunkat, Tompa Andrea könyve egy ilyen kettős történetet mesél.”

Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó vezetője a 2010-ben megjelent A hóhér házához képest egy nagyságrenddel jobbnak nevezte a Fejtől s lábtól című regényt, amely két ember küzdelmének és egymásra találásának történetét a 19. századi fejlődésregényekhez hasonlatosan meséli el. – Sorsokat látunk, ugyanakkor a szerző sok tekintetben pontos aprólékossággal mutat be részleteket, apró lyukakat hagyva ugyanakkor az olvasó számára – részletezte Mészáros.
FERENCZ ZSOLT
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 05:28 | 20 Mai, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság díjazottjai »
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB