Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Minerva ME

vissza
2013. április 30. - Balázs Péter fontosság:
Balázs Péter-emlékkiállítás nyílik ma délután 5 órakor a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében (Napoca/Jókai u. 16 szám), a festőművész halálának tizedik évfordulója emlékére.

A tárlatot megnyitja: Kántor Lajos irodalomtörténész, kritikus és Viorica Guy Marica művészettörténész, közreműködik Sántha Emőke. Az est során a jelenlévők részleteket tekinthetnek meg Muzsnay Magda – Essig József, illetve Xantus Gábor által a művészről készített portréfilmjeikből. Házigazda: Tibori Szabó Zoltán, a Minerva egyesület elnöke. Balázs Péter 1919-ben született Magyarfenesen, tagja volt az 1939-ben alakult, Tizenötök néven ismert, a Barabás Miklós Céh fiataljait tömörítő művészcsoportnak, akikkel együtt első alkalommal 1939 decemberében Kolozsváron lépett a nagyközönség elé. A festészet mellett grafikusi és illusztrátori tevékenységet is kifejtett.
 
   
 
 
beirta: Horváth László - 16:51 | 27 Aprilie, 2013

Lásd a(z) "---- Több fotó ----" újságban megjelent cikket itt.
 

2013. május 02. - Balázs Péter-emlékkiállítás, újdonságokkal
Balázs Péter festményeiből és grafikáiból nyílt tárlat kedd délután a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében, a festőművész halálának tizedik évfordulója emlékére. A rendkívül sok érdeklődőt vonzó kiállítás megnyitóján Kántor Lajos irodalomtörténész, kritikus mondott beszédet, Balázs Péter munkásságát Viorica Guy Marica művészettörténész méltatta, a közönség ugyanakkor néhány perc erejéig bepillantást nyert két archív tévéfelvételbe: a Muzsnay Magda – Essig József, illetve Xantus Gábor által készített portréfilm-részletek felelevenítették a festőművész alakját. Az esemény házigazdája Tibori Szabó Zoltán, a Minerva egyesület elnöke volt, aki szerint a kiállított munkák és a nagy érdeklődés arról tanúskodnak, hogy Balázs Péter jelentős művésze volt Kolozsvárnak és Erdélynek. A megnyitón Sántha Emőke Ady-verseket olvasott fel.
Kántor Lajos beszédében egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet, mint mondta, a kiállítás helyszíne azért is fontos, mert Balázs Péter pályája tulajdonképpen a Minervánál kezdődött, abban a hajdani műteremben, ahol Szolnay Sándor és Szervátiusz Jenő dolgozott és működtette a Szolnay–Szervátiusz-féle festőiskolát. – Hogy Balázs Péter kitűnő tanítványnak bizonyult, azt láthatjuk az itt kiállított műveken, mestereit pedig később meg is rajzolta – mondta Kántor, aki szerint a mesterség mellett Balázs Péter egy megtanulhatatlan dolgot is „megtanult” ugyanakkor: a hűséget ahhoz a világhoz, környezethez, amely őt művésszé segítette, a szülőföldhöz, szülőfaluhoz való visszakapcsolódást, illetve az amellett való állandó kiállást is.

– Amellett, hogy nagyon színvonalas festészeti kiállítást látunk, az igazi szenzációja ennek a tárlatnak a grafikai anyag, ezek nagy része ugyanis nem szerepelt eddig kiállításon. Balázs Péter a maga grafikusi minőségében is lényeglátó volt, Illyés Gyula, Nagy László, Kós Károly és mások portréit nézve világossá válik előttünk, hogy Balázs Péter mennyire bele tudott helyezkedni azoknak a mestereknek, íróknak, képzőművészeknek a gondolatvilágába, akiket megrajzolt. Ezek a portrék nem egyszerűen azért jók, mert hasonlítanak az ihletőjükhöz, hanem azért, mert a lényeget fejezik ki, miközben mint rajzok is kitűnőek. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy Balázs Péter rajzait a festményei elé helyezném, csupán az emlékkiállítás újdonságát szerettem volna hangsúlyozni – összegezte mondanivalóját Kántor Lajos.
A továbbiakban Viorica Guy Marica művészettörténész méltatta a festőművész munkásságát román nyelven, kiemelve Balázs Péter kettős kötődését: egyrészt a szülőfalujához, Magyarfeneshez, másrészt pedig a városhoz, Kolozsvárhoz, ahol élt és alkotott. A portréfilmek megtekintése után a családtagok – Balázs Kőrösi Ibolya, a festő felesége, valamint Balázs László, Balázs Péter fia – köszönetet mondtak mindazoknak, akik, fáradtságot nem kímélve, hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöjjön a kiállítás.

A Balázs Péter emlékkiállítás május 17-ig látogatható a Minerva-ház (Jókai/Napoca u. 16 szám) emeleti termében, a következő órarend szerint: hétfő, kedd, szerda: 11–15 óra között; csütörtök, péntek: 13–17 óra között. Kivételt képez május 6., hétfő, amikor a hivatalos szabadnapra való tekintettel a kiállítás zárva van
KÖLLŐ KATALIN
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:56 | 02 Mai, 2013

2013.05.10. - Műterem két templom között
Balázs Péter festőművész ugyanúgy Kolozsvár része, mint az általa is csodált Szent-Mihály templom, a Farkas utca vagy az Óvár

Balázs Péter festőművész ugyanúgy Kolozsvár része, mint az általa is csodált Szent-Mihály templom, a Farkas utca vagy az Óvár. Nem csoda: szinte egész életét két templom között, Kolozsvár főterén élte le, itt születtek legszebb alkotásai, melyek közül nem egy éppen a hőn szeretett várost örökíti meg. Balázs Péter festményeivel még borongós óráiban is optimizmust lehel a műélvező közönsége lelkébe. Mert alkotásain sötét fellegekről nincs szó, színei a tavaszi mezőket idézik, a virágzó fákat, az erőt és a reményt. Nem csoda: egyik mestere a szintén kolozsvári Szolnay Sándor, akire viszont Paul Cézanne volt hatással – és így öröklődött a posztimpresszionista francia festő művészete Balázs Péterig, immár realizmusba áthajolva.

Érdekes kombináció Balázs Péternél a falusi táj és a nagyváros egyforma szeretete. Ez sem véletlen: Magyarfenesen, egy Kolozs megyei falucskában született 1919-ben, a nagybányai festőiskolában járt Ziffer Sándor óráira, és a kincses városban teljesedett ki emberileg és művészileg egyaránt. Szolnay mellett Kós Károly és Szervátiusz Jenő karolta fel, tőlük tanulhatott festeni és emberileg helytállni a vérzivataros időkben. Azon ritka emberek közé tartozott, akinek egészen fiatalon egyértelmű volt, „mi lesz, ha nagy lesz”. Gyerekként is álló nap rajzolt, festett, és amikor ács apja beíratta a festőiskolába azzal, hogy majd tavasszal érte megy, de addig keres neki egy biztosabb mesterséget, Balázs Péter már tudta: semmi más nem érdekli, mint a vászon, az ecset és a ceruza.

Mesterei iránti tisztelete visszaköszön rajzain, festményein, hiszen mindegyiküket megörökítette egy-egy képen. Ugyanakkor rajzoló krónikása volt kora kiemelkedő irodalmi személyiségeinek is, portréin élik örök életüket Nagy László, Tamási Áron, Illyés Gyula, Sütő András, Balogh Edgár és sokan mások. De „lehajolt” az egyszerű emberekhez is, sakkozó munkásai talán az egyik legerőteljesebb kompozíciója a művésznek. És itt van a képeken a család: dolgos szülei, gyermeke, László, aki örökölte apja tehetségét, és maga is több kiállításon bemutatkozott, és nem utolsó sorban szerető hitvese. Balázs Péter a családja által is él és köztünk van – immár tíz esztendővel halála után is.

A családi gyűjteményből kiállított festmények május 16-ig tekinthetők meg a kolozsvári Minerva Kulturális Egyesület székhelyén.

Nánó Csaba
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 02:51 | 13 Mai, 2013

Lásd a(z) "Erdélyi Napló" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB