Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Apáczai Galéria

vissza
2013. április 18. - ERDÉLY ARCAI – IN MEMORIAM BETHLEN GÁBOR, BOD PÉTER, KÓS KÁROLY ÉS SZILÁGYI DOMOKOS fontosság:
... címmel nyílik kiállítás az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) szervezésében április 18-án, csütörtökön délután 6 órakor az Apáczai Galériában (Király/I.C. Brătianu utca 26. szám). A tárlatot Németh Júlia műkritikus nyitja meg, közreműködik: Rekita Rozália színművész.
 
   
 
 
beirta: Horváth László - 03:58 | 15 Aprilie, 2013

Lásd a(z) "---- Még több fotó ----" újságban megjelent cikket itt.
 

2013. április 20. - Erdély arcai az Apáczai Galériában

Harminckilenc alkotó csaknem 60 munkájából nyitotta meg hagyományosnak nevezhető kiállítását az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) április 18-án az Apáczai Galériában. Házigazdaként Vörös Alpár igazgató úgy értékelte: már a tárlat tematikája – Erdély arcai: in memoriam Bethlen Gábor, Bod Péter, Kós Károly, Szilágyi Domokos – is jelezte, hogy változatos, szép alkotások születnek. És mivel a galéria tanteremként is szolgál, a diákok is gyarapodnak lélekben azáltal, hogy akár óra közben is gyönyörködhetnek a munkákban, ráadásul többen is rendszeres kiállítás-látogatók lettek a látottak hatására – mondta el rövid köszöntőjében az igazgató.
A tematikában megnevezett erdélyi személyiségek alakját nem csak képben: szóban is felidézték, Rekita Rozália színművész értő tolmácsolásában elhangzott Lászlóffy Csaba A Bethlen Gábor földmozgás kiterjedése című verse, egy részlet felsőcsernátoni Bod Péter önéletírásából, továbbá Kányádi Sándor Kós Károly arcképe alá című verse és Szilágyi Domokos néhány (Kiállításon, Anyám, Ballada éjjel) költeménye. Az irodalmi részt követően Németh Júlia műkritikus értékelte a kiállított képeket és azok alkotóit, kitérve a tematika személyiségeinek kerek évfordulóira: 400 évvel ezelőtt lépett trónra Bethlen Gábor, 300 éve született Bod Péter, 130 éve született Kós Károly, Szilágyi Domokos pedig 75 éves lenne idén, ők mindannyian a sokarcú Erdély megteremtői közé tartoznak. A téma ezúttal is elnyerte az alkotók tetszését, akik változatos módszerekkel és műfajokban nyilvánultak meg ennek kapcsán. A műkritikus ezúttal is személy szerint értékelte minden művész munkáját, kiemelve azok jellemző vonásait, külön köszöntve az első alkalommal részt vevő zilahi Szabó Vilmos-féle iskola tagjait.

A tematikai változatosságot és a technikai gazdagságot nevezte meg jelen tárlat két legnagyobb erényeként Székely Géza, az EMME vezetőségi tagja is, aki a hagyományokhoz hűen megnevezte a Székely Bertalan-díj nyerteseit is. Ezúttal is két alkotót tüntettek ki ezzel az elismeréssel. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrász három portréjával (Mathias Rex, Bod Péter, Orbán Balázs) érdemelte ki a díjat, míg a kolozsvári Koncz-Münich Judit Vadászaton című, vegyes technikával készült alkotása – amelyet Németh Júlia úgy értékelt: az átlagostól minden szempontból eltérő, rendkívül sajátos és figyelemfelkeltő munka, benne a hiperrealista törekvések mély emberi tartalma kap erőre pop artos, képregényes beütésekkel – szinte közkívánatra kapta meg a díjat, hiszen ez volt az a munka, amelyet a galéria/díszteremben megforduló diákok is a legmelegebb szavakkal méltattak.

Székely Géza a következő kiállítás tematikáját is bejelentette: a némileg irodalmi jellegű Szó-kép megnevezés ezúttal Gárdonyi Géza (születésének 150. évfordulója kapcsán), Jékely Zoltán (100 éve született) és Weöres Sándor (szintén 100 éve született) munkásságára kívánja ráirányítani a képzőművészek, és rajtuk keresztül a művészetkedvelők figyelmét. Jelen kiállítás május 9-ig tekinthető meg az Apáczai Galériában, munkanapokon 14–19, szombaton pedig 8–19 óra között.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:29 | 20 Aprilie, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2013. április 23. - Sokarcú Erdély
Művészpedagógusok kiállítása az Apáczai Galériában

A jobbára évfordulókhoz kötött, apáczais EMME-tárlatok sorában különösképpen ünnepélyesnek számít ez a mostani, nem csupán azért, mert Bethlen Gábortól napjainkig Erdély megannyi, történelmi fényekkel és árnyakkal tarkított arcát igyekszik felvillantani, hanem azért is, mert ugyancsak ritkán adatik meg, hogy egyetlen rendezvényen két friss EMKE-díjast is köszönthessünk. Az erdélyi Oscarnak becézett bronz szobrocska, Venczel Árpád alkotása, ezúttal leghűségesebb versmondónk, Rekita Rozália színművész otthonába költözött be, aki férjével, Jancsó Miklóssal együtt részesült Bánffy Miklós-díjban, a Szolnay Sándor-díj pedig az erdélyi vizuális kultúra mindeneséhez, házigazdánkhoz, az alkotóművész, pedagógus, költő és kurátor Székely Gézához került. Gratulálunk!
Emlékezetes évfordulókhoz kötődik ez a mai rendezvény is: kerek 400 évvel ezelőtt lépett trónra a térségünk gazdasági, kulturális fejlődését megalapozó Bethlen Gábor, uralkodását Erdély aranykoraként emlegetjük, és tavaly volt 300 éve annak, hogy Felsőcsernátonban meglátta a napvilágot a magyar irodalomtörténet-írás úttörője, Bod Péter református lelkész. Továbbá idén decemberben lesz az építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, politikus Kós Károly születésének 130. évfordulója, és 75 évvel ezelőtt született a költő Szilágyi Domokos.

Arculatformáló személyiség mindahány. De persze hosszasan sorolhatnánk a hozzájuk hasonlókat. A sokarcú Erdély megteremtőit. Erről szól ez a mai tárlat is. Arról az Erdélyről, amely éppen sokszínűségében, változatosságában egységes, és képez bizonyos mértékig önálló, külön entitást. „Erdély földrajzilag, históriailag, sőt jogilag, s ami a legfontosabb, a köztudatban igenis van és lesz” – hangsúlyozta még budapesti tartózkodása idején Kós Károly, hogy aztán 1919-ben a wilsoni önrendelkezési elvek alapján megszervezze bánffyhunyadi székhellyel a Kalotaszegi Köztársaságot, melynek még zászlaját, pénzérmét és bélyegét is megtervezte, de amely a román hatóságok ellenállása miatt megmaradt az elképzelés szintjén. A kisebbségi létbe kényszerített magyarság önvédelmi szervezkedésének szükségességét aztán 1921-ben közzétett Kiáltó szó című röpiratában részletezte.
Nem véletlen tehát, hogy a kimeríthetetlen téma élénk visszhangra talált művészeink körében. A 60 festményből, grafikából, kerámia- és textilmunkából, kisszoborból álló kiállítás az erdélyi szellemiséget felvillantó művészi megnyilatkozásoknak egyfajta tükre. Hiszen a konkrétumok szintjétől, Sipos László egyedi szín- és formavilágú, sajátos meglátást sugalló, kifejező Kós Károly-portréjától és Hunyadi László marosvásárhelyi szobrász Bod Péter, Orbán Balázs és Mátyás király emlékét idéző, klasszikus hangvételű gipszportréitól M. Lovász Noémi geometrikus formákba tömörített lényeglátásáig, az Ég és föld között című, színvonalas szín-vonal variációkig a művészi önkifejezés megannyi változatával találkozhatunk.

Legtömörebben és legáltalánosabb formában mintha Bordy Margit összegezné a tematikát Az idő oszlopai című, metaforikus kisugárzású képi reflexiójában. A konkrét helyhez kapcsolt idő múlásának sejtelmes sugallatát pedig Gally A. Katalin fogalmazza pasztellbe fölöttébb érzékletesen.
Míves, legapróbb részleteiben is kidolgozott, megkapó formavariációként kelti életre az Őszi tájat Valovits László nagyméretű, realisztikus hangvételű grafikájában, és apró, de tökéletes formajátékként értelmezhető Wanek Ferenc Gyökerek című tusrajza.

Sajátos színharmóniáival, formai arányrendszerével valósággal vonzza a néző tekintetét Orbán István Rudolf úti házak ihlette két sikeres munkája, valamint Tompos Opra Ágota Sodrásban című, spontaneitásról árulkodó, lendületes ecsetkezelésű, sajátosan látványos formaritmusa. Az Egy kis barokk szerényen megbúvó, pasztellbe fogalmazott leányka figurája pedig apró kis műremek: Forró Ágnes jegyzi.

Pócsai András realisztikus hangvételű, színekben gazdag, határozott ecsetkezelésű, kiegyensúlyozottan lehiggadt olajképeivel mintha valósággal feleselne Miklós János erőteljes érzelmi hatást kiváltó, megrázó Vérző démon című akril munkája.
Székely Géza mint mindig, most is figyelemfelkeltő alkotásokkal lepett meg. Olajba fogalmazott Szilágyi Domokos reflexiói és Cifra járom című képének sajátosan összetett szimbolikája, feszültséggel teli, de egyfajta játékosságot is sugalló vonalrendszere, színvilága, valamint csernátoni ihletettségű, keményvonalas rézkarcai teljes mértékben igazolják a téma iránti érzékenységét.

Az átlagostól minden szempontból eltérő, rendkívül sajátos és figyelemfelkeltő munka a Koncz-Münich Judithé. A Fehér László-szerű hiperrealista törekvések mély emberi tartalma kap erőre nagyméretű, sajátosan összetett technikák eredményeként született, következetesen kimunkált, olykor pop artos, képregényes beütésekre is emlékeztető, egyedi művészi világában.

Sajátos színfoltját képezi a tárlatnak a zilahi Szabó Vilmos-féle iskola tagjainak jelentkezése. A néhány évvel ezelőtt elhunyt mester művészi hagyatékát és annak szellemi kisugárzását fia, Attila pátyolgatja szeretettel, hozzáértéssel. Formailag ugyan eltérő, de szellemiségükben szintén hagyományosan táj- és tárgy-centrikus munkákkal jelentkezett maga Szabó Attila is, valamint társai, Adorján Ilona, Vári Váncza Edith és Rózsa Róbert.
A kegyeletteljes emlékezés, emlékjel állítás, dokumentum jellegű emlékhagyás jegyében születtek Essig Kacsó Klára, Kozma Rozália, Antal-Tövissi Anna, Éles Bulcsú, Vilafranca Claudio munkái.

S hogy textilben is lehet hódolni a tematikának, arról Tudoran Klárának a retró jegyében fogant, eddigi ismert és elismert megnyilatkozásaitól eltérő, erőteljesen lirizáló szín-forma kombinációi árulkodnak.

Hagyományos grafikai eljárásokkal készültek Tamus István, Veres Noémi, Gedeon Zoltán, Ábrahám Jakab és Ábrahám Imola mívességükkel kitűnő munkái, a legmodernebb, számítógépes technika híveiként pedig Károly Zöld Gyöngyi, Havadi István és Petca Ovidiu gazdagította különösen értékes, látványosan hatásos munkákkal a tárlatot.

S mint általában, most sem hiányoznak a kiállításról a debreceni Fátyol Zoltán, a budapesti Császár Gábor és a miskolci Drozsnyik István vegyes technikával készült munkái, valamint Koncz-Münich András ötletes kerámiája és Kovács Géza acélkonstrukciója.

Elhangzott április 18-án az Apáczai Galériában a kiállítás megnyitóján.

NÉMETH JÚLIA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:06 | 23 Aprilie, 2013

Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének kiállítása az Apáczai
x
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 21:07 | 25 Aprilie, 2013

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB