Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Minerva ME

vissza
2013. február 22. - Az EMűK bemutatkozó kiállítása Kolozsváron fontosság:
A 2012 szeptemberében Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának, Vargha Mihály szobrászművésznek az elnökletével megalakult Erdélyi Művészeti Központ (EmüK) gyűjteményéből – festmények, grafikák, szobrok, textilmunkák – nyílik kiállítás február 22-én, pénteken délután 5 órakor Kolozsváron, a Minerva-házban (Jókai/Napoca utca 16.).

A 140 éves Székely Nemzeti Múzeum keretében működő Gyárfás Jenő Képtár törzsanyagából és az EmüK létrejötte óta adományként kapott műalkotásokból rendezett nagyszabású, Jakobovits Miklós emlékének szentelt, bemutatkozó tárlat betekintést nyújt a nagyon fiatal művészeti létesítmény rendkívül értékes gyűjteményébe. Az 1945 utáni Erdély jelentős képzőművészeti alkotásait felvonultató kiállításon a közönség többek között Nagy Albert, Nagy Imre, Szolnay Sándor, Mattis Teutsch János, Mohy Sándor, Kós András, Miklóssy Gábor, Andrásy Zoltán, Balázs Péter, Varga Nándor Lajos, Tóth László, Baász Imre, Gy. Szabó Béla, Plugor Sándor, Vetro Artúr, Lövith Egon, Gergely István, Benczédi Sándor, Román Viktor, Pallos Sch. Jutta, Cseh Gusztáv munkáit tekintheti meg.
A központ tulajdonát képező anyag a tárlat idejére a gyűjtőktől kapott, jellegzetesen kolozsvári, Fülöp Antal Andor, Kovács Zoltán, Incze János Dés, Györkös Mányi Albert szignálta munkákkal is kiegészül.
A nagy érdeklődéssel várt kiállítást – kurátora Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész – Kántor Lajos műkritikus nyitja meg.
A rendezvény házigazdája Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke.
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 10:21 | 23 Februarie, 2013

Lásd a(z) "----- Még több fotó ----" újságban megjelent cikket itt.
 

2013. február 23. - „Nem székelyföldi, összerdélyi közgyűjteményt szeretnénk”

Megnyílt az EMüK gyűjteményes kiállítása a Minerva-házban

Nagy sikert aratott a művészetkedvelők körében az Erdélyi Művészeti Központ (EMüK) tegnap este megnyílt bemutatkozó kiállítása a kolozsvári Minerva-házban. A tavaly létrejött EMüK gyűjteményéből összeálló rendkívül gazdag tárlat megnyitóján Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Egyesület elnöke és Debreczi János konzul köszöntötte a nagyszámú közönséget, majd Kántor Lajos mondott megnyitóbeszédet. Az EMüK nevében Vargha Mihály szobrász, a központ elnöke szólalt fel. „Rendkívüli öröm számomra, hogy ennyien eljöttek, és nagy meglepetéssel szereztem tudomást ennek a nagyszerű kiállítóhelynek a létezéséről. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem szentgyörgyi, nem székelyföldi, hanem összerdélyi közgyűjteményt szeretnénk kialakítani, az erdélyi magyar képzőművészet megérdemli, hogy saját központja legyen”, mondta Vargha Mihály. A kiállítás március 20-ig tekinthető meg a Minerva-házban (Jókai/Napoca u. 16), hétköznapokon 11–15 óra között.


Köllő Katalin
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 10:35 | 23 Februarie, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2013. február 22. - Bemutatkozott Kolozsváron az Erdélyi Művészeti Központ

Bemutatkozó tárlatnyitót tartott Kolozsváron a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó, ősszel alakult Erdélyi Művészeti Központ, amely feladatának a második világháború után született reprezentatív művek feltérképezését, összegyűjtését és minél tágabb közönséggel való megismertetését tűzte ki.
A Minerva Galériába, a február 22-én nyílt kiállításra festményeket, grafikákat, textíliákat és szobrokat hoztak a sepsiszentgyörgyi, modern és kortárs alkotásokban gazdag Gyárfás Jenő Képtárból, ez a válogatás pedig kiegészült a pár napja felajánlott kolozsvári festményekkel.

Az est házigazdája, Tibori Szabó Zoltán elsőként Debreczi János konzult kérte szólásra a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusának képviseletében, köszönettel emlékezve arra, hogy Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma biztosította az EMÜK számára a működési költséget. Debreczi időszerűnek nevezte az EMÜK megalakulását, a második világháború utáni művek összegyűjtését hiánypótló feladatnak, és megvallotta: laikusként úgy érzi, költőnek kéne lennie ahhoz, hogy meg tudja fogalmazni a lelkéig hatoló színek üzenetét, inkább a Kolozsváron született Munkácsy-díjas festőművészt, Jakobovits Miklóst idézte, akit a régi korok és emberek titkai érdekeltek mindig, azt kereste, azt akarta megfogni a színeken és formákon keresztül. Sikerült neki és alkotótársainak is nem csak megtalálni, megragadni, de továbbadni is mindezt – szögezte le a konzul.
Az Erdélyi Művészeti Központ tevékenységét szakmai kuratórium elemzi és irányítja, amely székelyföldi, kolozsvári és partiumi szakemberekből áll, közülük többen jelen voltak a kiállításmegnyitón, amely nem csak képzőművészeti ünnepként fogható fel, hanem azon túlmutatva, a jelenkori összefogás példája is – ahogyan Kántor Lajos műkritikus fogalmazott megnyitóbeszédében
A jeles irodalomtörténész galériavezetői minőségében ismertette az EMÜK megalakulásának előzményeit, három kezdeményezést emelve ki: elsőként Kós Károlyét, aki 1929-ben a Kiáltó Szó révén indítványozta a Barabás Miklós Céh megalapítását, melynek 1994-től Jakabovits Miklós volt az elnöke; másodsorban a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban tartott képzőművészeti gyülekezéseket emelte ki, harmadsorban pedig utalt Benkő Samunak a Korunkban 1970-ben feltett kérdésére is: Merre keressük a művelődésünk súlypontját?
Az EMÜK feladataként jelölte meg az alkotók hagyatékának szakmai ápolását, művészetük átmentését a jövő generációi számára. Az ismertebb nevek mellett, mint Mattis Teutsch János, Nagy István, Incze Ferenc, Balázs Péter, Vetró Artúr olyan tehetséges művészek alkotásai is szerepelnek, akiket inkább csak lokálisan övez tisztelet és elismerés. Varga Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elárulta: bár harminc éve dolgozik képzőművészként, találkozott itt új nevekkel, de szükségét is érzi annak, hogy leomoljon a fal, amelyen még Gyárfás Jenő, Barabás Miklós neve átszivárgott a köztudatba, viszont ezeken túl óriási hiányosságok vannak.
Sepsiszentgyörgyön a 2013-as évet a képzőművészet évének jelölték ki, ennek megfelelően már folyamatban van egy kiállítóterem kialakítása, amely az össz-erdélyi képzőművészeti gyűjteménynek otthont adhat.

Varga Mihály elmondta, Bukarestbe a Balassi Intézet részéről már meghívást kapott az EMÜK, és folynak a tárgyalások Budapesttel is, 2014-ben valószínűleg oda is, és más magyarországi városokba is eljut a kiállítás. Még előtte viszont, ősszel Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen láthatják az érdeklődők a festményeket, grafikákat, textíliákat és szobrokat.

Zsigmond Júlia
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 16:12 | 23 Februarie, 2013

Lásd a(z) "Új Magyar Szó" újságban megjelent cikket itt.

2013. február 15. - Kolozsváron is bemutatkozik az Erdélyi Művészeti Központ
Az erdélyi magyar képzőművészeti értékek felleltározására vállalkozó Erdélyi Művészeti Központ Kolozsváron nyit tárlatot február 22-én, 17 órai kezdettel a Minerva Galériában.

A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Vargha Mihály szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében emlékeztet: az Erdélyi Művészeti Központ a Székely Nemzeti Múzeum legfiatalabb belső osztálya, amely 2012 szeptemberében jött létre, azzal a nemes szándékkal, hogy feltérképezze, gyűjtse, feldolgozza, kutathatóvá tegye és kiállítások keretében bemutassa az 1945 után Erdélyben született reprezentatív – elsősorban magyar – képzőművész (élet)műveket.
A kezdeményezők végső célja, hogy az Erdélyi Művészeti Központ önálló gyűjtőkörű múzeummá fejlődjön. Tevékenységét szakmai kuratórium elemzi és irányítja, amely székelyföldi, kolozsvári és partiumi szakemberekből áll.

„Az intézmény létrehozatalának terve már a rendszerváltás óta búvópatakként jelen van az erdélyi képzőművészeti életben, működésének komoly előzményeiként kiemelhetjük a kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh, a csíkszeredai KOKEM, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vagy a sepsiszentgyörgyi Etna Alapítvány működését.

Ezen összerdélyi programban (is) gondolkodó és ható intézmények jó része ma is tevékeny, működésük elsősorban a modern és kortárs képzőművészetre fókuszál.

Joggal merül fel a kérdés: mi lesz azokkal az erdélyi vagy Erdélyhez kötődő életművekkel, amelyek a második világháború után születtek? Vagy azokkal az alkotókkal, akik az erdélyi művészeti életben meghatározó szerepet töltöttek be, majd a szocializmus alatt, vagy később, külföldre távoztak?

Nagy művészeink: Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Mattis-Teutsch János, Nagy Imre, Nagy Albert vagy Kós Károly életműve már múzeumi törzsanyag, de kik voltak követőik, akik a diktatúra körülményei között is megpróbáltak modernül gondolkodni és európai mércével mérhető életművet alkotni? Vajon kik által nyerte el mai arcát az erdélyi magyar képzőművészet? Ha mi nem próbáljuk felfedezni, rangsorolni értékeinket, ki fogja ezt megtenni helyettünk?
Gyakran lehet hallani szétszóródó, elprédált művekről, feledésbe merülő hagyatékokról. Ki figyeli ezek sorsát, ki vállal felelősséget értük?

Az Erdélyi Művészeti Központ célja a második világháború utáni, modern és kortárs erdélyi képzőművészet tárgyi emlékeinek összegyűjtése, feldolgozása és bemutatása.

Feladata továbbá az alkotók hagyatékának szakmai ápolása, művészetük átmentése a jövő generációi számára. Tekintettel kell lennie és érzékenyen kell reagálnia a térség multietnikus adottságaira, befogadónak kell lennie a nem magyar alkotókkal szemben is, hiszen a képi nyelv ezt nemcsak lehetővé teszi, hanem egy-egy irányzat, iskola történetének vizsgálatakor meg is kívánja.

A Székely Nemzeti Múzeum kezdeményezésére 2011 őszén egy országos „küldöttgyűlés" keretében próbáltunk válaszolni ezekre az égető kérdésekre, Erdély fontos művészeti központjaiból meghívott szakemberek közreműködésével.

Valamennyien egyetértettünk egy bázisintézmény létrehozásának szükségességében. Mindenki számára világossá vált, hogy ezt a múzeumot csak erős magyar képviseletű önkormányzat(ok) tarthat(ják) fenn, tehát Székelyföldnek mint belső anyaországnak kell vállalnia a kezdeményező szerepet.

Sepsiszentgyörgyre esett a küldöttek választása, az indokok között szerepelt a Gyárfás Jenő Képtár gazdag modern és kortárs anyaga, a képtár 1980–90-es évekbeli kiemelt szerepe a térség képzőművészeti életében (lásd Medium kiállítások), majd az AnnArt performansz fesztivál, a város jelenlegi pezsgő művészeti élete, amelyet a nemrég létesült Magma kiállítótér vagy a Lábas Ház programjai fémjeleznek. És nagyon sokat nyomott a latban, hogy a Székely Nemzeti Múzeum kezdeményezésére, annak szomszédságában a megyei önkormányzat egy negyvenáras telket vásárolt múzeumbővítési céllal.

Ötletgazdák, mentorok és szervezők egyetértettek abban, hogy egy új múzeum megépítése komoly anyagi erőforrást feltételez, nagyon sok időt igényel, de a szakmai munkát azonnal el lehet kezdeni, már rögtön a 140 éves Székely Nemzeti Múzeum keretein belül.

Így született meg és kezdte el működését az EMüK, az öreg intézmény legfiatalabb részlege. Kis gyűjteménye egyrészt a Gyárfás Jenő Képtárának törzsanyagából, másrészt az Erdélyi Művészeti Központ megalakulása óta adományként kapott műtárgyakból áll. Világos számunkra, hogy csak adományokból nem lehet egy ilyen fontosságú intézményt kifejleszteni, meg kell találnunk a módját a vásárlásnak is.

Az is fő szándékunk, hogy a készülő programokat, kiállításokat – hálózatban gondolkodva – Erdély fontosabb városaiban is bemutassuk. (Ide elengedhetetlenül szükséges a fogadó városokban korszerű kiállítóterek működtetése, illetve szakavatott személyzet kiképzése.)

Eddig szép adományokat kaptunk Stuttgartból, Budapestről, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról; Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma biztosította a működési költséget; az idénre tervezzük az ideiglenes székház tatarozását és igyekszünk a gyűjteményt bemutatni a szakmának és a nagyközönségnek.

Azt kívánjuk, hogy az EMüK megalakulása, működése, a kiállítások és a nyomtatványok szakmai színvonala felkeltse az alkotók, művészetbarátok, mecénások érdeklődését törekvéseink iránt, és segítségükkel a minőség nevében tudjunk erősödni, szépülni, gazdagodni az erdélyi magyar közösség hasznára és épülésére" – írja Vargha Mihály múzeumigazgató.

A kiállításon Kántor Lajos műkritikus mond megnyitóbeszédet, az esemény házigazdája Tibori Szabó Zoltán lesz.
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 11:12 | 24 Februarie, 2013

Lásd a(z) "Új Magyar Szó" újságban megjelent cikket itt.

Erdélyi Képzőművészeti Múzeum alakulhat Sepsiszentgyörgyön
film
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 16:26 | 24 Februarie, 2013

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

Az Erdélyi Művészeti Központ bemutatkozó kiállítása

Nagy érdeklődést váltott ki a kolozsvári képzőművészet-kedvelők körében
az Erdélyi Művészeti Központ bemutatkozó kiállítása, melyet február 22-én délután
nyitottak meg a Minerva Egyesület székházában.
film
Filmezte: ANTAL ÁRON
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:45 | 08 Martie, 2013

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

Kolozsváron az EMÜK első kiállítása
Sepsiszentgyörgy után Kolozsváron is látható az Erdélyi Művészeti Központ, az EMÜK első kiállítása, a Minerva Kulturális Egyesület székhelyén. A központ fél évvel ezelőtt alakult, székhelye Sepsiszentgyörgyön lesz, célja átfogó képet nyújtani az erdélyi művészetről, begyűjteni az értékeket, a külföldre távozott művészek munkáit is itthon megőrizni. A gyűjtemény egyelőre alakulóban van, a székház pedig csak a tervek szintjén létezik. Egy erdélyi művészetet bemutató központ álma már a kilencvenes fordulat után felmerült, elsősorban a nemrég elhunyt Jakobovits Miklós szorgalmazta. A kezdeményezésnek végül Sepsiszentgyörgy ad otthont. Az EMÜK kapcsán a hétvégén, Nagyváradon, szakmai fórumot szerveztek, ahol nem csak hazai, hanem magyarországi szakemberek is jelen voltak. Mit is fed az erdélyi művészet elnevezés? Hogyan alakul a központ gyűjteménye? – erről beszélgetünk a következőkben a központ vezetőjével, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával, Vargha Mihállyal és Székely Sebestyén György művészettörténésszel.

Szuszámi Zsuzsa összeállítása
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 10:13 | 16 Martie, 2013

Lásd a(z) "Kolozsvári Rádió" újságban megjelent cikket itt.

2013, február 26. - Az összerdélyi közgyűjtemény bemutatkozása Kolozsváron
Az ősszel megalakult Erdélyi Művészeti Központ bemutatkozó tárlatát tekinthették meg a kolozsváriak a hétvégén a Minerva-házban. A Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó intézmény célja a második világháború utáni erdélyi magyar képzőművészek alkotásainak összegyűjtése, gondozása és bemutatása.
A kolozsvári Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva Termében és az alagsori kiállítótérben helyet kapó értékes festmények, grafikák, szobrok és textilmunkák számos érdeklődőt vonzottak. A közismert erdélyi alkotók – Nagy Albert, Nagy Imre, Szolnay Sándor, Mattis Teutsch János, Mohy Sándor, Kós András, Miklóssy Gábor, Andrásy Zoltán, Balázs Péter, Varga Nándor Lajos, Tóth László, Baász Imre, Gy. Szabó Béla, Plugor Sándor, Vetró Artúr, Lövith Egon, Gergely István, Benczédi Sándor, Román Viktor, Pallos Sch. Jutta, Cseh Gusztáv, Fülöp Antal Andor, Kovács Zoltán, Incze János Dés, Györkös Mányi Albert – kiállított műveit a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó Gyárfás Jenő Képtár anyagából és az Erdélyi Művészeti Központnak adományozott műalkotásokból válogatták.

A rendezvény házigazdája, Tibori Szabó Zoltán köszöntő szavai után Debreczi János konzul Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának képviseletében hívta föl a figyelmet az EMŰK jelentőségére és hiánypótló jellegére. Majd Kántor Lajos műkritikus, irodalomtörténész vette át a szót, aki méltató beszédében hangsúlyozta: a tárlatmegnyitó nemcsak képzőművészeti ünnep, hanem a sokaktól annyira várt összefogás talán történelminek mondható jelenkori példája is. Erdély, Belső-Erdély és a Székelyföld, a Partium és a Bánság képviselteti itt magát, csupán azt sajnálhatjuk, hogy ezekben az ünnepi órákban nem lehetnek jelen e kitűnő művészeti munkák megalkotói, mint a tavaly elhunyt Jakobovits Miklós, aki az erdélyi magyar képzőművészet modern múzeumi összefogásának legkitartóbb szorgalmazója volt. A kiállítás egyébként az ő emléke előtt is tisztelegni kíván.
Kántor az intézmény előfutáraként emelte ki többek között Kós Károly ilyen irányú kezdeményezését, a Barabás Miklós Céh megalakítását, amelynek Jakobovits volt 1994-től az elnöke. De hasonló törekvés volt a gyergyószárhegyi Barátság alkotótábor, amely országos jelentőségűvé nőtte ki magát, valamint az irodalomközpontúság körül hosszú és heves vitát kiváltó, a Korunkban Benkő Samu által fölvetett kérdés is: a Merre keressük művelődésünk súlypontját? – amelynek kapcsán a szerző az erdélyi képzőművészet középpontba állítását szorgalmazta.
„A most megnyíló tárlat, az ennek égisze alatt találkozó festők, grafikusok, szobrászok, textilesek jelenléte egyértelműen bizonyítékkal szolgál atekintetben, hogy az erdélyi magyar képzőművészet a huszadik században rendkívüli értékek teremtőjének bizonyul, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódván az itt élő egyetemes magyarság problémáihoz” – fogalmazott Kántor, és mivel nehéz lett volna külön-külön minden egyes alkotóra és kiállított műre kitérni, csak néhány képzőművész alakját elevenítette fel, akikhez barátság fűzte.

Az irodalomtörténész, műkritikus szerint azonban nemcsak a már eltávozott, klasszikusnak számító alkotóink műveire kell odafigyelnünk, hanem a kortárs képzőművészek újító jellegű műfajaira, mint az installációra, a performanszra is. Az Erdélyi Művészeti Központ ilyen irányban is nyitni próbál.
Végezetül Varga Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az intézmény létrejöttével kapcsolatban kiemelte: nem sepsiszentgyörgyi vagy székelyföldi, hanem összerdélyi közgyűjteményt szeretnének kialakítani, hiszen a térség magyar képzőművészete van olyan erős és életképes, vannak olyan múltbeli és jelenbeli eredményei, amelyek alapján megérdemli, hogy saját központja legyen.
A rendszerváltás óta számos rendezvényen, kiállításon, alkotótáborban merült föl egy olyan kiállítás, közgyűjtemény, múzeum létrehozásának ötlete, ahol nem szakad meg a történelem Gyárfás Jenőnél és Barabás Miklósnál. Varga szerint ezt az igényt az is kiváltotta, hogy több jelentős erdélyi alkotót az országhatáron túl nem igazán ismernek. Csak nagy klasszikusainkról hallottak Budapesten, pedig nagyon sok olyan művész van, aki dolgozott magányosan, a tűrt és tiltott kategóriában, akikről nem tudunk, vagy csak a lokális köztudatban él. Több ilyen művészt próbál az Erdélyi Művészeti Központ valamilyen formában kanonizálni és természetesen nyitott a jelenkori képzőművészet felé is. Ezzel kapcsolatban emelte ki a Sepsiszentgyörgyön 2010 óta működő Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér tevékenységét, amelytől a helyi idősebbek egyelőre még idegenkednek, de a fiatalok annál inkább rajonganak érte.
Az EMűK működésének komoly előzménye a kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh, a csíkszeredai KOKEM, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vagy a sepsiszentgyörgyi Etna Alapítvány. Az olyan nagy erdélyi művészek, mint Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Mattis Teutsch János, Nagy Imre, Nagy Albert vagy Kós Károly életműve már múzeumi törzsanyag.
A kiállítás meghívást kapott a Bukaresti Balassi Intézetbe és Budapesttel is folynak már a tárgyalások, 2014-ben a magyar fővárosban és más magyarországi településeken is bemutatkoznak. Az ősz folyamán Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen lesz látható a tárlat.
A kolozsvári Minerva-házban március 20-ig tekinthetők meg az alkotások, hétköznapokon délelőtt tizenegy és délután három óra között.


Varga Melinda
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 08:00 | 29 Martie, 2013

Lásd a(z) "Irodalmi Jelen" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB