Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Minerva ME

vissza
2012. október 19. - KELEMEN ATTILA ÁRMIN: ÍGY MŰKÖDIK MARKÓ BÉLA fontosság:
...című interjúköteténeke-könyv-kiadását mutatják be a szerző és Markó Béla jelenlétében október 19-én, pénteken délután 6 órától a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében (Napoca/Jókai u. 16. sz.). A Koinónia Kiadónál megjelenő e-könyvet Tibori Szabó Zoltán újságíró és Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió főszerkesztő-helyettese méltatja. A rendezvényen jelen lesz Zágoni Balázs, a kiadó igazgatója, az e-könyvekről pedig Csordás Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója beszél.
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 09:25 | 16 Februarie, 2013

Lásd a(z) "----- Még több fotó ------" újságban megjelent cikket itt.
 

film
x
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 09:26 | 16 Februarie, 2013

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

2012. október 22. - Markó Béla működését vizsgálták


Mi köze a szamurájoknak Markó Bélához, van-e humora a volt RMDSZ-elnöknek, hogyan látja korábbi, illetve mai önmagát a politikus és ez összegyeztethető-e a költői mivoltával, sokat vagy keveset mondtak ki mindeddig a közszereplők az elmúlt több mint húsz év történéseiről, és ír-e memoárt a költő-politikus?

Ezekre és sok más kérdésre kaphattak választ azok, akik jelen voltak azon a péntek esti rendezvényen, amelyen bemutatták az első erdélyi elektronikus könyvet, amelynek címe: Így működik Markó Béla, szerzője pedig Kelemen Attila Ármin. A Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében Markó Bélával, a könyv interjúalanyával, a szerzővel, Kelemen Attila Árminnal, Zágoni Balázzsal, a Koinónia kiadó igazgatójával, az e-könyv ötletgazdájával, Rostás-Péter István és Tibori Szabó Zoltán újságírókkal, valamint Csordás Attilával, az eKönyv Magyarország kft. ügyvezető igazgatójával találkozhattak az érdeklődők.

Zágoni Balázs elmondta: tavaly döntötték el, hogy e-könyvet készítenek, bár akkor még nem tudták, mi lesz az. Később született meg az ötlet, hogy próbálják meg a Markó Béla és Kelemen Attila közötti beszélgetés-sorozatot ebben a formátumban „megjelentetni”, mint mondta, számukra is izgalmas kísérlet volt, ők is vásárra vitték a bőrüket. – Akik azonban úgy érzik, nem tudnak megbarátkozni az e-könyvvel, azoknak van egy jó hírem, négy hét múlva megjelenik papír formában is a könyv, a marosvásárhelyi könyvvásáron vehetik majd kézbe először – fűzte hozzá a kiadó igazgatója.

„Ennek a könyvnek az az erőssége, hogy a kérdező nem kerülte meg a kényesnek tűnő, de érdeklődésre mindenképpen számot tartó kérdéseket, a kérdezett fél pedig nem zárkózott el egyetlen esetben sem a választól, megválaszolta a legkellemetlenebbnek, legrázósabbnak tetsző kérdéseket is”, mondta méltatásában Tibori Szabó Zoltán újságíró. – Tíz beszélgetést kínál nekünk a könyv strukturája, ezekben különböző témákról esik szó, a politikától kezdve egészen az irodalomig. Szó van Erdélyről, Európáról, de Amerikáról is, arról, hogy hogyan érzi magát Markó Béla Erdélyben, mi a viszonya az európai konstrukcióhoz, mi a véleménye egyáltalán a politikáról, amely ezekben a terekben megnyilvánul, és nagyon sok szó esik a hazai dolgokról, erdélyi, romániai politikáról, az erdélyi magyarság politikai viszonyáról Bukaresthez, Budapesthez, és önmagához képest – magyarázta Tibori. Hozzáfűzte: természetesen szó esik szekuritátés dossziék tartalmáról, titkosszolgálatok áldozatairól, de tudomást szerzünk az interjúalany viszonyáról a valláshoz, Istenhez, egyházhoz. Az is kiderül, hogyan látja az RMDSZ múltját, jelenét és jövőjét, mit gondol a szövetségen belüli fiatalitásról, a saját visszalépéséről, és azt a kérdést sem kerüli meg, hogy miért tartja fontosnak az erdélyi magyarság politikai egységét. – Megtudhatjuk, mit gondol Markó Béla olyan személyiségekről, mint Takács Csaba, Borbély László, Tokay György, Verestóy Attila, vagy éppenséggel Tőkés László, Szőcs Géza, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt stb., konkrétan elemez olyan politikusokat, mint Traian Băsescu, Dinu Patriciu, vagy Călin Popescu Tăriceanu – fejtette ki a méltató.

Tibori megjegyezte: az elmúlt több mint két évtized alatt újságíróként rengeteg alkalma volt megtapasztalni azt, hogy hogyan működik Markó Béla. – Pontosan tudta adagolni mindig az üzeneteit, a mondataiban konkrét és célzottan irányított üzenetek voltak. Nem tudtam sohasem eldönteni, hogy valójában melyik a jobbik része, a költő vagy a politikus, mind a két oldalát megismertem. Persze a politikus retorikája, nyilatkozata minőségben és az üzenetek koncentráltságában vetekedett azzal a teljesítménnyel, amelyet Markó költőként, irodalmárként jelentett számomra – sorolta a tapasztalatait Tibori.

A méltatást követően Rostás-Péter István faggatta a szerzőt és a könyv alanyát. Kiderült, összesen 176 kérdés és az azokra adott válaszok olvashatók a könyvben. Rostás-Péter István bevezetőként kiemelte Markó Béla humorát: nagyon finom, időnként csillan meg, de mindenhol ott van. Úgy vélte, közéleti személyiségnek, politikusnak nagy szerencséje van, ha van egy ilyen típusú humoros, ironikus, időnként cinikus rálátása a dolgokra és az összefüggésekre. Rostás szerint Markó úgy tekint a saját életpályájára, hogy visszakapcsol, kontextuálisan értelmezi saját magát, miközben magát a közeget is átminősíti, azáltal, hogy reflektál rá. Van-e helye, szerepe egy memoár-kötetnek, tette fel a kérdést Rostás. Markó Béla válaszában kiemelte: az elmúlt 20 egynéhány évről vajmi keveset mondtak el, ez a könyv enyhít valamit ezen a hiányon, de nagyon keveset. Jelent meg már beszélgetőkönyv vele, de ez szubjektívebb, pörgősebb, ezért is köszönettel tartozik Kelemen Attilának, a türelmének, egyáltalán annak az ötletnek, hogy üljenek le beszélgetni. – De még mindig keveset mondtam el, szeretném most már a magam könyvét is megírni erről az időszakról – jegyezte meg a politikus.

Markó Béla szerint hibát követtek el mindazok, akik úgy gondolták, hogy az erdélyi magyar értelmiségi feladja a függetlenségét, ha beleszól a politikába. – Ennél nagyobb ostobaságot nem követhettünk volna el itt Erdélyben, és általában az egész magyar közéletben, minthogy ezt elhittük. Én magam is elhittem. Elfogadtam, hogy ez a két státus teljességgel összeférhetetlen. Ennek a rendkívül súlyos következménye a közéletünkre nézve, hogy az értelmiségiek elhitték, a politika valamiféle szakmai ügy, és hogy nekünk, magasan képzett, diplomás értelmiségieknek semmi közünk ahhoz. Nagy hiba volt, ennek issza ma a levét az egész magyar társadalom. A magyar kultúrában egyébként ez nem így működött azelőtt, folyamatosan beleszóltak a politikába, Petőfi Sándortól errefele értelmiségiek beleszóltak abba, hogy mi van körülöttük és mi történik azzal a közösséggel, amelynek részei. Ugyanakkor azt érzem a politika részéről, hogy neki megfelel ez az állapot, az, hogy az értelmiséggel hitesse el: „ez nem a ti dolgotok, ehhez mi jobban értünk”. Ezt szerintem vissza kell fordítani, nem szabad engedni, hogy akik egy közösséget, egy társadalmat, egy országot vezetnek, azok úgy garázdálkodhassanak egy társadalommal, hogy racionális, felkészült, értelmiségi emberek nem tudnak erre befolyást gyakorolni. Nem szabad lemondani arról, hogy ehhez hozzászóljunk, és véleményt mondjunk – hangsúlyozta a politikus.

Az est folyamán kiderült, hogy Kelemen Attila Ármin először egy-két „teszt-interjút” készített, ezek alatt azonban rájött, hogy másként kell hozzáállnia a dolgokhoz, nem működött ugyanis a keményebb stílusú beszélgetésforma. – Ekkor egy másik tervet dolgoztam ki, ez alapján tettem fel a kérdéseket, de aztán elkezdtem improvizálni, és minél jobban improvizáltam, annál jobb lett. Vagyis minél jobban figyeltem az interjúalanyra, és követtem a belső dinamikáját, annál jobban tudtam továbbgondolni a dolgokat – magyarázta a szerző, hozzáfűzve: őt leginkább Markó Béla karaktere érdekelte.

Ami pedig a könyv címét illeti, ha röviden meg kellene fogalmaznia, hogy hogyan is működik Markó Béla, akkor egy analógiával tudná megvilágítani. – Ha Markót egyetlen jelzővel kellene jellemeznem, akkor azt mondanám: ő a legfegyelmezettebb ember, akit ismerek. Persze ismerek olyan embereket is, akik próbálnak azok lenni, de érzelmileg üresek. Tehát a szamuráj-analógia: egyrészt ott van bennük a fegyelmezett magatartás, az önfegyelem, zárójelbe tesznek mindenféle szenvedélyt, másrészt azonban, az utolsó nagy harcban, miután összeesnek, azért még írnak a vérükkel egy búcsúverset, és ez teljesen rendben van náluk. Ha kellene tehát írnom egy wikipédia szócikket, akkor azzal kezdeném, hogy Markó Béla az utolsó romániai magyar szamuráj, hogy ezt a groteszk analógiát folytassam – mondta Kelemen Attila, derűltséget keltve a hallgatóság soraiban.

A rendezvény befejezéseképpen Csordás Attila, az eKönyv Magyarország kft. ügyvezetője beszélt a digitális publikáció milyenségéről és használatáról, technikailag is megvilágítva, hogyan is működik az elektronikus könyvek megvásárlása.
KÖLLŐ KATALIN
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 10:27 | 16 Februarie, 2013

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2012, október 23. - Az első erdélyi magyar e-könyv

Miért fontos a fegyelem és a racionalitás a költészetben, illetve a politikában a humor; mi az elmúlt húsz év magyar közéletének egyik legnagyobb tévedése; mi szól az ebook mellett a papírforma ellenében? Erről folyt a beszélgetés az első erdélyi magyar elektronikus könyv – az Így működik Markó Béla – bemutatóján Kolozsvárott.
Hangulatos irodalmi esten mutatták be Kelemen Attila Ármin Így működik Markó Béla című, a Koinónia Kiadó gondozásában megjelent interjúkötetét. Idei kiadványaik közül a beszélgetőkönyv bizonyult a legalkalmasabbnak az ebook-formátumra – tudtuk meg Zágoni Balázstól, a kiadó igazgatójától. Amikor az ötlet megszületett, Markó nem gondolta, hogy még egyszer versenybe száll egy parlamenti mandátumért, ezért nem kellett párhuzamos olvasatokban gondolkodnia, közelebb kerülhetünk a magánember és költő Markó Bélához. „Szintről-szintre mentek, mélyebbre és még mélyebbre a témákban. Nagyon szerettem a vége fele azokat a kérdéseket, amelyek már nagyon az emberről, a gyűlöletről, a szeretetről, egyedüllétről szólnak” – árulta el Zágoni, aki az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját, Csordás Attilát is meghívta, hogy ismertesse az elektronikus kiadványok előnyeit. Egy e-olvasóba több ezer kötet elfér, így nem kell aggódni, hogy nincs elég helyünk a könyvespolcon. A virtuális könyvtárat bárhová magunkkal vihetjük, a könyvekbe lehet jegyzetelni, illetve könnyen rákereshetünk egy-egy kifejezésre, idézetre, könyvjelző beszúrására is van lehetőségünk. De a lényeg az, hogy milyen tartalmat közvetítünk, nem a formátum az elsődleges, hiszen a tízparancsolatot sem kőtáblákról olvassuk már – érvelt Csordás.
Az est házigazdája, Tibori Szabó Zoltán újságíró hangsúlyozta: a tíz beszélgetést és 176 kérdést tartalmazó kiadványból megtudhatjuk, hogyan viszonyul Markó Európához, Amerikához, hogyan gondolkodik a politikáról, és természetesen nagyon sok szó esik az erdélyi magyarság politikai viszonyairól is. Konkrétan elemez olyan, Romániában közismert személyiségeket, mint Traian Băsescu, Dinu Patriciu, Călin Popescu Tăriceanu, Takács Csaba, Borbély László, Verestóy Attila, Szőcs Géza, Tőkés László, Toró T. Tibor vagy Szilágyi Zsolt. A beszélgetések erőssége, hogy Kelemen Attila nem kerülte a kényesebb kérdéseket, a kérdezett pedig nem zárkózott el a válaszadástól, beleértve az olyan rázós témákat is, mint a szekus dossziék tartalma. „A könyv olyan vallomása az alany Markó Bélának, amikor őszintén elmondja a véleményét, majdnem mindent, amit érez. Olyan helyzetekről is beszél, ahol a politikus meghökkentette a benne élő költőt” – fogalmazott Tibori.
Ezt követően Rostás-Péter István, a kolozsvári rádió főszerkesztő-helyettese kérdezte a könyv alanyát és szerzőjét, megjegyezve, hogy Markó nyilatkozataiban mindig tetten érhető a finom humor, a szarkasztikus jelleg, amit az esten is bebizonyított, hiszen mindvégig oldottan, humorosan beszélt. Rostás kérdésére, hogy a beszélgetőkönyv után számíthatunk-e egy Markó-memoárra, amely kiegészíti az önmagáról, a világról alkotott véleményét, így válaszolt: „Az elmúlt húsz esztendőről vajmi keveset mondtunk el, ezen a könyv valamelyest enyhít, de nagyon keveset, még akkor is, ha csak a saját pályámra gondolok. Szeretném most már a magam könyvét is megírni erről. Mindeközben intenzíven szépirodalommal foglalkozom, verseskönyveim jelennek meg, visszazökkentem az irodalomba. Még egy kicsi idő eltelik, és már nem is akarom elmondani azt, amit nekem is és másoknak meg kellene fogalmazni.”

Kelemen Attila Ármin elmondta, hogy először egy-két teszt-interjút készített Markóval, és akkor még a BBC Hardtalk műsoraihoz hasonló beszélgetőkönyvet képzelt el, de hamar rádöbbent, hogy ez az agresszív módszer nem működik. „Elkezdtem improvizálni, és minél jobban improvizáltam, annál jobb lett. Vagyis minél jobban figyeltem az interjúalanyra, és követtem a belső dinamikáját, annál jobban tudtam továbbgondolni a dolgokat.”.
Az első fejezetben olvashatunk a nyolcvanas évek végének, kilencvenes évek elejének erdélyi értelmiségéről, az újságíró és a politikus kapcsolatáról, Markó többrendbeli elégedetlenségéről, elvárásairól a jelenlegi állapotokat illetően. Ennek kapcsán igencsak markánsan fogalmazott, szerinte ugyanis Erdélyben van egy olyan közvélekedés, hogy az értelmiségi ember csak úgy maradhat független, ha nem politizál. „Úgy gondolom, nagyon nagy tévedés ez, az elmúlt húsz év egyik legnagyobb tévedése, hogy ezt elhittük, és ennek mind a mai napig issza a levét az egész magyar társadalom.” Ez a téveszme, hangsúlyozta, ellentétes a magyar kultúrával, ahol az értelmiség Petőfi óta jól-rosszul, de beleszólt a politikába. „Egy adott pillanatban ezt én magam is elhittem. Meg lehet nézni az elmúlt húsz év alatt adott nyilatkozataimban, milyen szégyenlősen beszéltem arról, hogy költő is voltam, meg verset is írtam, de hát ez a politikával teljesen összeegyeztethetetlen. A politikának rendkívül kényelmes az, ha az értelmiséggel sikerül elhitetni: ez nem a ti dolgotok! Ehhez mi jobban értünk! De ezt vissza kell fordítani, hisz megengedhetetlen, hogy fölkészült, magasan képzett embereknek ne legyen beleszólásuk a társadalmat vezető réteg döntéseibe, ne tudják megakadályozni garázdálkodásait.” A nyolcvanas évek végét, kilencvenes évek elejét romantikus időszaknak nevezte, amikor más hivatású, a közösség által nagyra tartott értelmiségiek foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Szerinte nem képzelhető el a visszatérés ehhez az állapothoz, véleményt mondani, állást foglalni nagyon fontos.

Politikai pályájának indulásáról egyébként humorosan jegyezte meg, hogy ő végül is „botcsinálta politikus”, és – mint sokakat – a közösségi kényszer taszította a politikába abban a bizonyos romantikus időszakban, csak ő lekéste a visszalépést. Úgy látja, hogy az a vehemencia, amellyel újból írónak kezdte gondolni magát, egyfajta nyeresége egy ilyen szempontból hosszú és meddő időszaknak. Jól érzi magát ismét az írott szöveg közelében, de rendkívüli dilemmái vannak azzal kapcsolatban, hogy fél lábbal még mindig a politikában maradt, hiszen egy újabb mandátumra vállalkozott, bár semmilyen vezetői tisztséget nem szeretne többé vállalni. Úgy gondolja, ha az ember bizonyos tapasztalatot fölhalmazozott, meg kell próbálnia hasznosítani azt. Ugyanakkor számára nagyon fontos az önfegyelem, a racionalitás, amelyet nemcsak politikusként, de költőként is elengedhetetlennek tart például a szonett esetében.
Kelemen Attila Ármin szerint Markó a legfegyelmezettebb ember, akit ismer, és a beszélgetések során mindvégig az foglalkoztatta, miként tud megférni egy személyiségben a költő és a politikus. Ha röviden kellene jellemeznie interjúalanyát, a szamurájokat hozná fel példaként, akik fegyelmezettek, zárójelbe tesznek mindenféle szenvedélyt, ám az utolsó nagy harcban, miután összeesnek, azért még írnak a vérükkel egy búcsúverset. „Ha kellene tehát írnom egy wikipédia szócikket, akkor azzal kezdeném, hogy Markó Béla az utolsó romániai magyar szamuráj” – jegyezte meg viccesen.
Zágoni Balázs nagy érdeklődést vár az elektronikus kiadvány iránt, bár azt is elárulta, hogy a novemberi marosvásárhelyi könyvvásárra a papírforma is megjelenik, így nem fosztják meg az olvasás örömétől azokat sem, akik a hagyományos könyvet kedvelik.
Varga Melinda
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 20:31 | 29 Martie, 2013

Lásd a(z) "Irodalmi Jelen" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB