Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » Reményik Sándor Galéria

vissza
2013. január 21. - A MAGYAR KULTÚRA NAPJA fontosság:
...tiszteletére szervez ünnepséget a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház január 22-én, kedden délután 6 órától a Reményik Sándor Galériában (Kossuth Lajos/21 Decembrie 1989 utca 1. szám). Köszöntőt mond Adorjáni Dezső Zoltán püspök, fellép a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert – hegedű, Béres Melinda – hegedű, Király Erzsébet – brácsa és Ortenszky Gyula – cselló). Műsoron: Orbán György Öt madrigál című műve. Az Erdélyi Magyar Kultúráért díjakat Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke adja át, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete által szervezett Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot pedig Németh Júlia műkritikus nyitja meg. A program január 23-án, szerdán délután 6 órától folytatódik, Muszka Sándor stand-up comedyjével, valamint Márkus András és Vass Ákos verspárbajával.
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 20:50 | 21 Ianuarie, 2013
 

2013. január 29. - Kolozsvári Intermezzó a Magyar Kultúra Napján

Amikor 1823. január 22-én szatmárcsekei magányában Kölcsey Ferenc befejezte a Hymnus a magyar nép zivataros századaiból című, nyolc versszakos költeményét, mintha megsejtette volna annak örök érvényűségét. Azt a rendkívüli szerepet, amit az Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített sorok a magyar nép életében betöltöttek. A zivataros századok ugyanis folytatódtak, s rájuk gyógyírt éppen azok a csodálatos zenébe foglalt, a balsorsból erőt merítő közösség összefogására, a harmóniára buzdító sorok nyújtottak: a néphimnusz, amit még a legkeményebb diktatúra sem tudott eltörölni. Ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet – vélte Kodály Zoltán és Illyés Gyula, amikor az ötvenes években Rákosi Mátyás új, a szocializmushoz illő himnuszt akart íratni velük, s ők mindketten, fejvesztés terhe mellett, ezt kategorikusan megtagadták.

Emblematikus jelentőségű tehát január 22-e, a Himnusz születésének napja, amelynek ma 190. évfordulóját ünnepeljük, a Magyar Kultúra Napját.
Ünnepeljük pedig ezzel a különböző korok és műfajok kölcsönhatásának eredményeként született kiállítással is. Ezzel a sajátos Intermezzóval, amely egybekapcsol zenét, képzőművészetet és irodalmat, s amely a 2012-es esztendőből – amikor Ferenczy Károly és Claude Debussy születésének 150., illetve Bálint Tibor születésének 80. évfordulójára emlékeztünk –, átnyúlik az új évbe.
Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) valamint a Kolozsvár Társaság, Székely Géza illetve Kántor Lajos szervezésében létrejött rendezvényei most egy fedél alatti közjátékként hirdetik a különböző művészeti ágak közti kapcsolatot és átjárhatóságot, egymásra gyakorolt jótékonyan gyümölcsöző hatásukat, magát a tényt, hogy a művészetek szóljanak akár a szemnek, fülnek, vagy értelemnek, egy tőről fakadnak és érzelmi megalapozottságú mindahány.
A művészpedagógusok tárlatai, évente két-három alkalommal, immár hagyományosan, egy-egy kerek évforduló és meghatározott tematika köré csoportosulnak. A véletlen úgy hozta, hogy jelen esetben két homlokegyenest más kultúrkörből és művészeti ágból, jelesül a 19. század második felének magyar festészetéből és francia zenéjéből származó remekművek szolgáltak ihletforrásként művészpedagógusainknak. De bármennyire távolinak is tűnik Ferenczy Károly festészete Claude Debussy zenéjétől, mindketten az impresszionizmus bűvkörében teremtettek egyedi kolorithatásokkal pompázó alkotásokat. A színek bűvöletében eredeti színhangzataikkal és hangszíneikkel kápráztatták el közönségüket, hogy aztán egy derűs, kiegyensúlyozott klasszicizmusban teljesedjenek ki.

A nagybányai művésztelep egyik alapítójaként, Ferenczy ecsetjét a táj varázslatos szín- és fényviszonyai irányítják: a plein air, a pillanat hangulatában fogant festői impressziók, a napimádat, a sajátosan vibráló fény-árnyék játékok jellemzik munkáit. A természet iránti mélységes hódolattal kutatta kora modern művészetének lehetőségeit. Akkora sikerrel, hogy egynémely munkája már-már napjaink új-figurativitását, hiperrealizmusát juttatja eszünkbe.
Nem véletlen, hogy művészpedagógusainkra oly serkentően hatott mindkét, a maga területén korszakalkotónak számító művész életműve. A különféle műfajokban – festészet, grafika, szobrászat, kerámia, textil – és a legkülönfélébb, hagyományos és modern technikákkal készült munkák magukon hordozzák azt a mágikus hatást, amit a színek, fények, ritmusok e két zseniális mestere gyakorolt a ma művészeire.

Az évszakok függvényében váltakozó természet a maga művészileg átlényegített konkrétumában, de töredékesen, motívumkincseiben, ritmusaiban, kifinomult harmóniáiban is, vagy éppenséggel áttételesen, az elvonatkoztatás, az általánosítás és összegzés különböző, olykor metafizikus irányultságú mélységeiben tárul fel előttünk olyan jellegzetes alkotásokban, mint többek között Antal Tövissi Anna, Ábrahám Jakab, Balogh Borbála, Bordy Margit, Essig Kacsó Klára, Forró Ágnes, Gally A. Katalin, Gedeon Zoltán, Koncz-Münich András és Judith, Kocsis Ildikó, Labancz Cismaşiu Ágnes, M. Lovász Noémi, Nagy Endre, Orbán István, Pócsai András, Sipos László, Starmüller Katalin és Géza, Székely Géza, Tompos Opra Ágota, Tudoran Klára, Valovits László, Vízi Katalin, Wanek Ferenc itt kiállított munkái.
Ami pedig a Bálint Tibor írói munkássága, személyisége ihlette munkákat illeti, nos azok szintén a műfaji és stílusbeli változatosság jegyében születtek. Csupán egyvalami közös bennük: az az ihletforrásként szolgáló mindenkori útravaló, ami az írásokból sugárzik, legyenek azok tárcába foglalt pillanatképek vagy a mindennapi élet pillanatképeiből összeálló regényfolyam, színmű. S akkor itt el is indulhatunk, hogy a sánta angyalok utcaköveit róva eljussunk a Zokogó majombeli szíverősítős pihenőig, ahonnan az út már a Bábel toronyháza felé vezet. Ezt az utat pedig többek között Forró Ágnes, Horváth Gyöngyvér, Miklós János, B. Nagy Gabriella, Sipos László, Székely Géza élményszerű, lélekbevágóan látványos kalauzolásával tehetjük meg. Írott szó és képírott világ, a szavak és a képek művésze talált egymásra a konkrét illusztrációtól az elvont, színekbe fogalmazott hangulati reflexióig.
S Bálint Tibor, a nagy mesélő, mindennapjaink, karaktereink egyszerűségükben nagyszerű rögzítője, immár képzőművészeink vizuális megfogalmazásában, képszerűen is ránk köszön.
Ünnepeljük hát ezzel az összhangot sugalló, sajátos Intermezzóval a Magyar Kultúra, Nemzeti Himnuszunk születésének napját itt, Kolozsváron, Erdély fővárosában.

Elhangzott 2013. január 22-én, Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában, a Magyar Kultúra Napjának ünnepi rendezvényén.
NÉMETH JÚLIA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 06:40 | 29 Ianuarie, 2013

2013.01.23. - Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj – első alkalommal

Kelemen Hunor szövetségi elnök január 22-én, a Magyar Kultúra Napján adta át első alkalommal az RMDSZ által a tavaly létrehozott, az erdélyi magyar kortárs kultúráért díjat Kolozsvárott, a Reményik Sándor Galériában tartott ünnepségen.

A díjat olyan személyek vagy szervezetek kaphatják, akik a kultúra területén kifejtett alkotó, építő, szervező tevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez, gyarapításához, továbbviteléhez. A Szövetség célja az erdélyi magyar identitástudat megőrzése, a közösség építése, és mindazoknak az elismerése, akik számára kultúránk ápolása, ember és közösség-közelivé tétele meghatározó tevékenység.

Az első alkalommal kiosztott díjban, irodalom kategóriában Székely Csaba drámaíró, az erdélyi és magyarországi színpadokon is nagy sikerrel játszott, Bányavirág című dráma szerzője, képzőművészet kategóriában Részegh Botond festőművész, zene, film, színház kategóriában pedig Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója részesült.

Kelemen Hunor szövetségi elnök a díjak átadása előtt elmondta: „január 22-én, a Magyar Kultúra Napján főt hajtunk a múltunk előtt, tiszteletünket fejezzük ki kulturális értékeink előtt. Ugyanakkor az alkotások, az alkotók jelenére is gondolunk, a jövő fele fordulva. Nem a díjak hosszú sorát akarjuk szaporítani ezzel a kitüntetetéssel, hanem azoknak az alkotóknak szeretnénk a munkáját elismerni, akik a mai magyar kulturális életet gazdagítják”.

Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj egy Sánta Csaba szobrászművész által készített kisplasztikából, egy Könczey Elemér által tervezett díszoklevélből és egy 10.000 lej értékű csekkből áll.

Az ünnepségen köszöntőt mondott Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, kiemelve, hogy a magyar kultúra jelenére is figyelnünk kell az ünneplés, az emlékezés alkalmával. Fellépett a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert – hegedű, Béres Melinda – hegedű, Király Erzsébet - brácsa, Ortenszky Gyula - cselló), műsoron Orbán György - Öt madrigál című alkotása szerepelt. Az Intermezzo - In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot Németh Júlia műkritikus nyitotta meg.
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 18:26 | 03 Februarie, 2013

Film
Riporter: SZABÓ CSABA
    
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 11:32 | 16 Februarie, 2013

Lásd a(z) "Erdélyi Figyelő" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB