Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Galériák » STARS Pincegaléria

vissza
2012. október 18 fontosság:
x
 
    
 
 
beirta: Horváth László - 07:17 | 11 Octombrie, 2012
 

2012. október 30. - Kalotaszegi művészeti kaleidoszkóp a Magyar Festészet Napján
A Barabás Miklós Céh és a Stars Galéria rendezvénye

Tavaly, a Magyar Festészet Napjának jubileumi évében, a hivatalos megemlékezések 10. évfordulóján, 2011. október 18-án a szakma és a művészet kedvelői – tiszteletük jeléül – egy libanoni cédrust ültettek Csontváry Kosztka Tivadar egykori, újbudai műterme elé, abba a budapesti kerületbe, ahonnan az ünnepi kezdeményezés indult. A jelképes gesztus a tisztelgésen túl egyben a művészeti megmozdulás folytonosságát, időbeli távlatait, perspektíváit is felvillantotta. S eme perspektívák jegyében zajlanak idén is a magyar nyelvterületen egyre nagyobb hullámokat öltő rendezvények.

A 2002-ben, Bráda Tibor budapesti, Munkácsy-díjas festőművész és társai kezdeményezésére, Szent Lukácsnak, a festők védőszentjének napjára időzített ünnepi megemlékezés 11 év elteltével olyan összmagyar művészeti megmozdulássá terebélyesedett, amely nem csupán az országhatárokat, hanem az időkorlátokat is átlépte, szinte az egész októbert ünnepi hónappá minősítve.

A Barabás Miklós Céh – mint eddig minden évben – most is sajátos rendezvénnyel emlékezik meg az eseményről. Az Essig házaspár működtette Stars Galériával közösen, jeles, Erdélyből elszármazott művészek, Árkossy István, Balázs Imre, Bardócz Lajos, Bencsik János, Kádár Tibor, Katona György, Paulovics László, Petkes József, Szabó Vilmos, Tóth László festményeit, grafikáit mutatja be. Olyan munkákat, amelyek a Zsoboki Alkotótáborban születtek. Az értékes gyűjtemény anyagából készült válogatás azt a sokszínűséget, formai és tartalmi változatosságot illusztrálja, ami a különböző művészi beállítottságú és hitvallású, de erdélyi gyökereiket nem feledő, azokhoz következetesen ragaszkodó festők, grafikusok itt bemutatott munkáira jellemző. S egyben bizonyságául szolgál annak, hogy az erdélyi képzőművészet hagyományaival és avantgárd, neoavantgárd törekvéseivel egyaránt szerves része az összmagyar vizuális művészetnek. A művészet pedig – Babitsot idézve – „kinyitja elénk a világot”. Ebből a sajátosan feltáruló, komplex világból, tíz művész látószögén, lelkialkatán, érzelem- és gondolatvilágán átszőtt Kalotaszegből kapunk most ízelítőt. A maga realitásból táplálkozó konkrétumában vagy a hangulati-gondolati szférába nyúló látványelemek segítségével, metafizikus kisugárzású, áttételes formában. Hiszen ahány művész, annyi művészi attitűd, annyi önálló művészi univerzum.

A napjainkban ismét felvirágzó és egyre nagyobb teret hódító figurativitás következetes híveként Kádár Tibor a maga mélységében, eredeti valójában ragadja meg a táj és emberének legfőbb sajátosságait. Hiszen a vidékre jellemző, már-már pazarló színözönön túlmenően, az arckifejezés és a sajátos, mozdulatlanságba menekített mozdulat a kalotaszegi leánykák lelkivilágába is betekintést enged. A pompázatos viselet és viselőik szemérmes visszafogottsága, olykor bájosan megkapó, enyhe sutaságuk az ellentét hangsúlyozásával is sokat elárul abból a lelki tisztaságból, ami a felnőtt létbe éppen csak hogy belekóstoló fiatal teremtésekre jellemző.

Hasonló alapállásból indul ki Katona György is, hol harsogó színekbe, hol pedig patinásan sötétlő árnyalatokba fogalmazva egy-egy utcarészletet, falusi portát.

Petkes József ugyancsak a népi építészet sajátosságaira reflektál, de immár visszafogottabb, líraibb hangvételben. Beállítottságának, de a technikának is köszönhetően, hiszen akvarellben dolgozik. A sztánai Varjuvár is ilyen hangnemben nyer festői megfogalmazást.

Balázs Imre lendületes ecsetkezelésű, elegánsan nagyvonalú megjelenítései a konkrétumok szintjén vagy az elvonatkoztatás magasiskoláját megjárt áttételes megfogalmazásban, absztrakt formakonstrukciók révén juttatják kifejezésre a művésznek a táj iránti érzelmi-hangulati viszonyulását.

Figuratív elemekkel dúsított, gazdagon árnyalt, rapszodikusan cikázó szín- és formavariációkba önti Kalotaszeg-élményeit Bencsik János. Absztraktba hajló fogalmazásmódja a művészi megjelenítés fölöttébb gazdag skálájának felvillantására teremt módot, s a művész önfeledten játszik a kínálkozó lehetőségekkel.

Szabó Vilmos pasztelljei sajátos lényegkollázsok. Tartalmi-formai szempontból egyaránt. A falusi életforma tipikus összetevőit, a paraszti lét lényegét ragadja meg egyedi szín- és formavilágú, erőteljes hatást kiváltó, határozott fogalmazásmódjával.

Bardócz Lajos Sérült fakorpusza olyan formai és tartalmi mélységek hordozója, amely egymaga képes eme sajátos vidék jellemzőinek áttételes, jelképes megjelenítésére. Az elesettség, a kiszolgáltatottság, a sérülékenység, a tragédia tragédiájának sejtelmesen mély újrafogalmazását vételezhetjük visszafogottságában megkapó, árnyalati finomságokban gazdag művészi átlényegítésben.

Árkossy István Kalotaszeg-összegzése objektív tényekre, látványelemekre alapozott, szubjektív grafikai vallomás. A művész lényeglátása, jelképes fogalmazásmódja, a jellegzetes formaelemek viszonyrendszere, a montázsszerű, fegyelmezetten is spontán áramlás harmonikus, egyedi műalkotást eredményez.

Paulovics László grafikai-festői megnyilatkozásai a szabadon szárnyaló hangulat-érzelem-gondolatkoncentrációnak teremtenek művészi formát. Az önfeledt festői vörös izzás és az Útban Sztána felé emléktöredékeinek rajzos felvillantása, a releváns elemek sajátosan expresszív egybefonódása, a spontánul feltörő vonalháló dinamikus lüktetése, valamint a mába fogalmazott mitologikus utalások egyaránt fellelhetők alkotásaiban.

A kiállítás egészére pedig Tóth László két különleges mélységeket felvillantó, drámaiságában felkavaró, megrázó portréja teszi fel a pálmát. A rajzművészet és a lélekábrázolás összefonódásainak mintapéldáit csodálhatjuk bennük.

Elhangzott 2012. október 18-án a Farkas utcai Stars Galériában, a kiállítás megnyitóján.
NÉMETH JÚLIA
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:46 | 01 Noiembrie, 2012

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB