Intro Intro
KT tevékenysége      KT felépítése      Kapcsolat     Tagok      Médiapartnerek Magyar verzio English version
Aktuális hirek »
A Kolozsvár Társaság rendezvényei »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság kiadványai »
..... lásd tovább 
Kolozsvári... »
..... lásd tovább 
Galériák »
..... lásd tovább 
Irások »
..... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság állandó kiállitásai »
..... lásd tovább 
Kulturális rendezvények »
..... lásd tovább 
Linkgyűjtemény »
..... lásd tovább 
Események »
..... lásd tovább 
 
Forum !
Forum » Hírek » A Kolozsvár Társaság rendezvényei

vissza
2012. május 30. - 100 éve született Kiss Jenő fontosság:
Május 30-án, szerdán du. 5 órától a 100 éve született költőre, műfordítóra emlékeznek a Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén.

Kiss Jenő életútját Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész ismerteti. A centenáriumra kiadott Nyilak helyett toll című kötetről szól Nagy Pál irodalomtörténész, a kötet válogatója és Káli Király István író, a Mentor Kiadó igazgatója. A kötetből Jancsó Miklós színművész olvas fel.

A rendezvény főszervezője a Helikon – Kemény János Alapítvány, partnerek a Mentor Kiadó és a Kolozsvár Társaság. Az est moderátora H. Szabó Gyula, az Alapítvány elnöke.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
 
  
 
 
beirta: Horváth László - 21:46 | 26 Mai, 2012

Lásd a(z) "---- Több fotót -----" újságban megjelent cikket itt.
 

Kiss Jenő életútja

1912. szeptember 13-án, született Mócson.
1929-ben érettségizett Kolozs¬várt.
1934-től az Erdé¬lyi Heli¬kon¬ segédszer¬kesztője.
1941-ben dip¬lo¬mát szere¬z a Ferenc József Tudo¬mány¬egye¬tem Jogi Karán.
1942–1944 között a Ter¬més egyik szer¬kesztője.
1944-től az EMKE főtit¬kára az egye¬sü¬let fel¬szá¬mo¬lá¬sáig (1947).
1948-tól az Állami Könyvkiadó, majd az Utunk szerkesztője,
1957-től a Napsugár mjad
1959-től az Igaz Szószerkesztője.
1995. december 16-án halt meg Kolozsváron.

Kötetei:
Kormos üvegen (versek, Kolozsvár, 1937);
Napforduló (versek, Kolozsvár, 1942);
Kínai császár (versek, Kolozsvár, 1946);
A Fehérember (színjáték, Kolozsvár, 1946);
Válogatott versek (1949);
Úti rapszódia (versek, 1954);
Három nap egy esztendő (mesejáték, 1955);
Szín és tűz (versek, 1956);
Gyermeksíp (gyermekversek, 1959);
A küszöb előtt (színjáték, 1960);
Gépek erdeje (gyermekversek, 1960);
Az élet szerelme (versek, 1961);
Tulipánfák földjén (verses útirajz az ifjúságnak, 1961);
Legszebb versek (1963);
Fegyver nélkül fegyver ellen (gyermekversek, 1963);
Kísérnek a csillagok (versek, 1964);
Az esztendő élete (gyermekversek, 1964);
Nem egy életre születtem (versek, 1966);
Sors (versek, 1969);
Idők, terek (versek, 1970);
Rovásírás és egyéb feljegyzések (Kolozsvár, 1972);
Az ember és a tenger (vallomás helyett krónika, 1973);
Aprónépség (gyermekversek, 1974);
A kő nem mozdul (versek, 1975);
Mérleg (versek, Kolozsvár, 1976);
Fiúk, lányok, gyöngyvirágok (gyermekversek, 1978);
Emberközelből (tanulmányok, cikkek, visszaemlékezések, Kolozsvár, 1979);
Álom ajtókról (versek, 1982);
A műfordító emlékeiből (visszatekintések és kiadatlan versfordítások, 1986);
Holdutazás (versek, Kolozsvár, 1986);
Folyó és tó (válogatott versek, Budapest, 1987);
A repülőtér közelében (válogatott versek, Nagy Pál bevezetőjével, 1988. RMI);
Ithaka messze van (vallomás helyett krónika, életrajzi regény, Kolozsvár, 1992);
Időverten (verskötet, 1994).

Fordításkötetei:
Kaleidoszkóp (1967),
A bárányka (1963),
Novákékról szól az ének (1969),
Szarvasokká vált fiúk (1971),
Márk vitéz (1974),
Három testvér, kilenc sárkány (1976)
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 21:58 | 26 Mai, 2012

2012. június 02. - Kiss Jenőre emlékeztek a Kolozsvár Társaságnál


A száz éve született Kiss Jenő költő, műfordítóra emlékeztek az érdeklődők szerdán délután a Kolozsvár Társaság főtéri székházában, a Helikon–Kemény János Alapítvány, a Mentor Kiadó és a Kolozsvár Társaság közös szervezésében.

H. Szabó Gyula, a Helikon–Kemény János Alapítvány elnöke köszöntötte elsőként az egybegyűlteket, majd Gálfalvi Zsolt irodalomtörténészt kérte fel Kiss Jenő életútjának ismertetésére. Elhangzott: Dsida Jenővel, Szemlér Ferenccel, Szabédi Lászlóval, Horváth Istvánnal stb. egyetemben a mocsi születésű Kiss Jenő is a második erdélyi költőnemzedékhez tartozott, aki kutató, érdeklődő ember lévén már nagyon fiatalon megpróbálta feltérképezni a térséget, ahol élt. Különböző vidéki folyóiratok után az Erdélyi Helikonban közölte verseit, első kötete 1937-ben jelent meg, Kormos üvegen címmel. – A korabeli erdélyi irodalom legtekintélyesebb írói is elismeréssel fogadták a könyvet – hangsúlyozta Gálfalvi Zsolt, hozzátéve: a verseit leginkább a nyelvi leleményesség és a feszesség jellemzi. A fordítást a nőhöz hasonlította: „ha szép, nem hű, ha hű, nem szép”. 1940 után többedmagával megalapította a Termés című irodalmi folyóiratot, a háború után az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtitkára volt, majd az Írószövetség egyik vezetője, szerkesztője továbbá az Utunknak, a Napsugárnak és az Igaz Szónak. – Nagyon jól szót tudott érteni a szerzőkkel, s közben nemcsak mesterséget, de emberséget, kultúrát is lehetett tőle tanulni – mondta az irodalomtörténész. Otthon érezte magát Kolozsváron, szellemi szülőhelyének tekintette a várost, ahol gazdag írói világa kibontakozhatott, részletezte Gálfalvi Zsolt.

A centenáriumra megjelent Nyilak helyett toll című kötetet Káli Király István író, a Mentor Kiadó igazgatója ajánlotta a folytatásban a jelenlévők figyelmébe; a könyvben szereplő 160 költeményt Nagy Pál irodalomtörténész válogatta össze, aki az 1988-ban napvilágot látott A repülőtér közelében című kiadványt is gondozta, mint mondta, ezúttal is készségesen vállalta el a felkérést. A kötetből Jancsó Miklós színművész olvasott fel részleteket a találkozó keretében.
F. ZS.


KISS JENŐRŐL NEVEZTÉK EL A MEZŐKESZŰI ISKOLÁT

Kiss Jenő nevét vette fel a mezőkeszűi elemi iskola és óvoda; az intézmény falán lévő emléktáblát pünkösdhétfőn, a Kun Árpád vajdahunyadi nyugdíjas lelkipásztor által tartott ünnepi istentisztelet után leplezték le. Az ünnepségen beszédet mondott Kötő József parlamenti képviselő, Tárkányi Márton helyi lelkipásztor és Horváth Márton mocsi polgármester. A kultúrotthonban Gálfalvi Zsolt és Nagy Pál irodalomtörténész méltatta Kiss Jenő életét és munkásságát, Káli Király István pedig a Mentor Kiadónál megjelent Nyíl helyett toll című verseskötetet mutatta be. Az eseményen Kiss Jenő két gyermeke is részt vett, ők jelenleg Svédországban élnek. (K. Á.)
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 07:24 | 02 Iunie, 2012

Lásd a(z) "Szabadság" újságban megjelent cikket itt.

2012, június 4. - Kiss Jenőre emlékeztek Kolozsvárott

Kiss Jenőre, a száz éve született költőre és műfordítóra emlékeztek a Helikon – Kemény János Alapítvány, a Mentor Kiadó és a Kolozsvár Társaság közös irodalmi estjén, amelyen a centenáriumra kiadott Nyíl helyett toll című válogatott verseskötetet is bemutatták.
Napjainkban, sajnos, egyre kevesebb monográfia, irodalomtörténeti értékelés, elmélyült portré születik a fiatal bölcsészek tollából, ezért is szükséges a mai korszellem igényeit kielégítve újraértékelni az olyan irodalmi nagyságok életművét, mint Kiss Jenőé – hangsúlyozta H. Szabó Gyula, a Helikon–Kemény János Alapítvány elnöke, az est moderátora. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékünnepség, valamint a válogatott verseket tartalmazó kötet célja visszahozni a kulturális vérkeringésbe, megszerettetni a fiatalokkal Kiss költészetét.
A kötet születésével kapcsolatban Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója elmondta: Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke kereste fel nemrég a válogatás publikálásának ötletével, amelyet a kiadó örömmel fogadott. Százhatvan vers került a Nagy Pál irodalomtörténész válogatta és szerkesztette kiadványba.

Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus az alkotói életpályája fontosabb állomásait érintve kiemelte, hogy a második erdélyi költőnemzedékhez tartozó Kiss verseit egészen kivételes formakultúra, nyelvi leleményesség jellemzi. A játékosság és az életszeretet költői képekben történő megjelenítése meghatározó eleme lírájának. Kiss – akárcsak kortársai: Dsida Jenő, Szemlér Ferenc, Horváth István vagy Horváth Imre – irodalmi munkásságát nagymértékben meghatározta a Trianon következtében kialakult sajátságos helyzet. Tudomásul kellett venniük, hogy nemzeti kisebbség tagjai, és a sokszor aggasztó körülmények között is lehetőségeket kell találniuk az értelmes életre. Az itteni valósághoz való szoros kötődésük hozzájárult az erdélyi magyar irodalom folyamatszerű, gazdag, közösségépítő kibontakozásához. Az erdélyiség, az otthonteremtés igénye ugyanakkor szervesen egybefonódott az összmagyar irodalmi korszellemhez történő felzárkózással, a Nyugat hagyományainak folytatásával. A húszas évek végén, a harmincas évektől kezdődően bontakozott ki Erdélyben a népi irodalom, amelynek Kiss egyik jelentős képviselője volt. Meghatározó szerepet játszott ebben az, hogy Kiss Jenő egy mezőségi faluban, Mócson született.
A költő fiatal korában több művészeti ággal kísérletezett. Kiválóan festett, zenélt, de végül mégis az literatúra területén bontakozott ki. Az 1937-ben megjelenő Kormos üvegen című kötete egészen kivételes fogadtatásban részesült. Első verseskönyvet ilyen melegséggel, tisztelettel, rokonszenvvel nagyon ritkán köszöntöttek a magyar nyelvterületen. Dsida Jenő, aki a költő példaképe volt, a Keleti Újságban a következőt nyilatkozta: „Kiss Jenő már több mint ígéret, beteljesülés. Hitem szerint könyve megjelenése komoly irodalmi esemény”.
Az esten Nagy Páltól, a válogatás szerkesztőjétől is hallhattuk, hogy Kiss kivételes tehetség volt, tizenhárom évesen írta meg első versét, és tizenöt évesen már novellát publikált. Szabédi László így írt róla a Pásztortűz című folyóiratban megjelent kritikájában: „Kiss Jenő első verseskötete azoknak is meglepetés volt, akik folyóiratainkban már olvasták és élvezték a most kötetbe gyűjtött költeményeinek nagy részét. Mert így, egymás mellé sorakoztatva e magukban is szép versek egy magasabb rendű műfajjá, művé forrnak egybe. Az igazi költő csalhatatlan próbája ez”.

A káprázatos szépségek, a nyelvi játékok világába durván betört a kegyetlen társadalmi valóság. A Csontos, vén parasz és a Külvárosban című költeményeiben olvashatunk többek között erről. A harmincas években terjedő fasizmus kapcsán írta Kiss: „Valami szörnyűségbe rohanunk”. Bár a politikai helyzet egyáltalán nem kedvezett a román–magyar kapcsolatoknak, a költő műfordításokkal nyitott a román irodalom felé. Százötven népballadát és kolindát ültetett át románról magyarra. „A fordítás olyan, mint a nő, ha szép, nem hű, ha hű, nem szép”– fogalmazta meg az idegen nyelvű költészet tolmácsolásának alapvető dilemmáját. Szerkesztői tevékenysége is jelentős, az Igaz Szó, az Utunk, a Napsugár munkatársaként sok fiatal tanítómestere. Döntő hatással volt alkotói pályájára az Erdélyi Helikon írói közössége.
Utolsó, Időverten című kötete 1994-ben jelent meg, ennek verseire már az öregséggel vívott küzdelem nyomja rá bélyegét. A gondolkodó ember habitusa, az emberi helytállás fontossága egész életművét meghatározta – állapította meg összegzésképp Nagy Pál.
A centenáriumra megjelent válogatott versekből Jancsó Miklós színművész olvasott fel, s különösen meghatódva hallgatták őt a költőnek az esten résztvevő, Svédországban élő családtagjai.


Varga Melinda
 
 
 
válaszolt: Horváth László - 20:48 | 29 Martie, 2013

Lásd a(z) "Irodalmi Jelen" újságban megjelent cikket itt.

 
Nyomtatóbarát verzió
KÉPZŐMŰVÉSZEK
... lásd tovább 
A Kolozsvár Társaság dokumentumai »
GYORSKERESÉS »
 
Newsletter
Név
Email
 
   
 © Gaudeamus Librarium designed by Robilix WEB